Wikipédia

Domoszló

magyarországi község Heves vármegyében
Nem tévesztendő össze a következővel: Doroszló.
Ez a szócikk Domoszlóról szól. Hasonló címmel lásd még: Szilágydomoszló.

Domoszló község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Domoszló
Oroszlánkő légi felvételen
Oroszlánkő légi felvételen
Domoszló címere
Domoszló címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállásközség
PolgármesterPaulenka Richárd (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám3263
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népesség1828 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség48,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′ 52″, k. h. 20° 07′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 52″, k. h. 20° 07′ 08″
Domoszló (Heves vármegye)
Domoszló
Domoszló
Pozíció Heves vármegye térképén
Domoszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Domoszló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A község a Gyöngyösi járásban, a Mátra déli oldalának egyik mély völgyében fekszik. A települést a Závoza-patak szeli ketté. A falu határában található az ország egyik legtisztább vízű, háborítatlan környezetű mesterséges horgászó tava, melyet a hegyekben eredő Berek-patak vize táplál. A falu a 2416-os és a 2418-as utak találkozásánál fekszik Budapesttől 97 km-re, Gyöngyöstől 19 km-re.

Története szerkesztés

Nevét a XI. szádban élő Domoszló (Damazlaus) hercegről kapta, aki a pécsváradi apátságnak ajándékozta Fegyvernek és és Markaz birtokokat. Az utóbbi keleti részén létesült Domoszló falu, amelyet daróc, tehát vadbőrrel adózó szolgálónépek lakták. A 13. század elején Hevesújvárhoz tartozó királyi várbirtok volt. 1263 előtt V. István ifjabb király az Aba nemzetséghez tartozó II. Kompolt ispánnak adta, majd az adományt 1263-ban újabb oklevéllel erősítette meg. IV. László király 1274-ben, majd III. András király 1291-ben kelt újabb oklevelei Kompolt fiait, Pált és Pétert erősítették meg a Domoszló birtokában, III. András újabb oklevele 1294-ben azonban már csak Pétert (élt 1273–1318 között) említette. Miután ezt követően a falu határában vasbányászatba kezdtek, a király 1296-ban szabad odaköltözést engedett a megtelepő „vendégeknek” (hospites).[3] Kompolt fia Péter a 13. század végén III. András király támogatójaként az ország főrendjei közé tartozott, a tárnokmester és a sebesi ispán tisztségét is betöltötte. Ő építette föl a 13. század végén Domoszló határában Oroszlánkő várát. Területét, az Oroszlánhegyet (Wrwzlanhege in silva Matra) 1289-ban Verpeléti Demeter fia Leusták adta át Péternek, a Boconád melletti Ányás faluért cserébe.[4]

Péter három fia 1325-ben osztozott meg az apai örökségen. Oroszlánkőt közös birtoknak hagyták. Domoszlót, valamint Visznek és Lovász-Nána falvakat és Gyanda fele részét Gergely (1320–1337), a Domoszlay család őse kapta. Ez az oklevél említette először a domoszlói Szent Demeter templomot is.[3]

1468-ban Domoszló Kompolthi Miklós birtoka volt, de Kompolthi János leányának, Margitnak fiai ugyancsak részt követelnek belőle, majd 1489-ben Kompolthi Erzsébet fiai, az alsólendvai Bánffy családból valók lendvai Bánffy Miklós és Jakab követelik itteni birtokrészüket a Kompolthiaktól. 1522-ben Országh Mihály négy fia és a Kompolthiak között kölcsönös örökösödési szerződés jött létre, melynek értelmében a Kompolthiak kihaltával Domoszló az Országh családra szállt. 1549-től Országh Kristóf birtoka, ekkor 7, majd 1554-ben 6, 1564-ben pedig 8 portát írtak össze a településen, 1635-ben 2, 1647-ben 1, 1675-ben fél portája volt. 1693-ban, mint pusztabíró, báró Haller Samu, 1741-ben pedig a Nyáry család birtoka volt, majd a 19. század elején a báró Baldacci, a gróf Esterházy és más családok birtoka.

1910-ben 2391 lakosából 2380 magyar volt. Ebből 2356 római katolikus, 31 izraelita volt.

A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Demeter római katolikus templom, a 18. században épült, barokk stílusban.
  • Millecentenáriumi emlékpark, 1996-ban avatták föl.
  • Tarjánka-szurdok
  • Oroszlánvár (vagy Oroszlánkő) (13–16. század). A kis területű hegyi vár romjai Domoszlótól öt és fél kilométerre északnyugatra a Mátra középső részén, 602 méteres magasságban találhatóak találhatóak. Az Aba nemzetségbe tartozó Kompolt fia Péter építtette a 13. század végén. A későbbiekben Péter fia Gergely utódai, a Domoszlay család tagjai birtokolták, majd 1418-as kihalásukkal a rokon Kompolthyakra szállt a tulajdonjog. 1522-ben örökösödési szerződés útján az Országh család birtokába került. A család tagjai 1548 és 1560 között egyezséggel zárult pert folytattak egymás ellen a vár birtoklása miatt. Tinódi Lantos Sebestyén 1548-ban históriás énekében a végvárak között sorolta fel. 1570-ben enyingi Török Ferenc, Országh Borbála férje lett a vár birtokosa, uradalmának központját ekkor Oroszlánvár képezte. Ezután többé nem említik, valószínűleg a törökök rombolhatták le a 16. század végén.

Nevezetes lakói szerkesztés

  • Domoszlón született Klampaczky Alajos (1820–1901) római katolikus plébános, egyházi író
  • Domoszlón töltötte élete végét Reiszner Gizella (1893–1970), Ali Ahmed Mirzáné perzsa hercegnő
  • Gyermekkorában Domoszlón élt Bozók Ferenc (*1973–) piarista szerzetes, költő, esszéíró
  • A községben alakult meg 2004-ben a Road zenekar.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Krizsó Sándor (független)[5]
  • 1994–1998: Krizsó Sándor (független)[6]
  • 1998–2002: Krizsó Sándor (független)[7]
  • 2002–2006: Gyurkó Béla (független)[8]
  • 2006–2010: Gyurkó Béla (független)[9]
  • 2010–2014: Havelant István (Fidesz–KDNP)[10]
  • 2014–2017: Havelant István (Fidesz–KDNP)[11]
  • 2017–2019: Paulenka Richárd (Fidesz–KDNP)[12][13]
  • 2019-től: Paulenka Richárd (Fidesz–KDNP)[1]

A településen 2017. június 25-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[12] mert az előző polgármester, Havelant István az év márciusában elhunyt.[14] Az időközi választáson öt jelölt indult, de a győztes jelölt egymaga is megszerezte a szavazatok abszolút többségét.[13]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2006
1988
1955
1873
1874
1828
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 3,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,9%, református 3,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,2% (20,2% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, bolgárnak, ruszinnak és ukránnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,3% volt római katolikus, 2,8% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (43,1% nem válaszolt).[17]

Domoszlói Sport Kör szerkesztés

Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A Domoszlói Sport Kör 1949-alakult, a csapat a 2016-17-es szezonban a megyei III. osztályban szerepel.

Eredményei megyei bajnokságokon:

  • 2000-01-es bajnokság. Megyei III. osztály 3. hely
  • 2001-02-es bajnokság. Megyei III. osztály 1. hely
  • 2002-03-as bajnokság. Megyei II. osztály 3. hely
  • 2003-04-es bajnokság. Megyei II. osztály 2. hely
  • 2012-13-as bajnokság. Megyei II. osztály 1. hely

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ a b Domoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, I—IV. Budapest: Akadémiai. 1963–1998. ISBN 963-05-3532-7   III, 79.
  4. ↑ Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, I—IV. Budapest: Akadémiai. 1963–1998. ISBN 963-05-3532-7   III, 120.
  5. ↑ Domoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Domoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  7. ↑ Domoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  8. ↑ Domoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  9. ↑ Domoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  10. ↑ Domoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  11. ↑ Domoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  12. ↑ a b Domoszló települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. június 25. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  13. ↑ a b A Fidesz-KDNP jelöltje nyert Domoszlón (magyar nyelven) (html). nepszava.hu, 2017. június 25. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  14. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  15. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  16. ↑ Domoszló Helységnévtár
  17. ↑ Domoszló Helységnévtár
Parád Recsk Kisnána
Markaz

 
   Domoszló   
 

Verpelét
Halmajugra Detk Vécs
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Domoszló&oldid=26920224”