Jarocin
Jarocin (kiejtése [ja'rɔʨin], németül Jarotschin) város Lengyelország központi részén, az ugyanilyen nevű járás (Powiat Jarociński) székhelye Nagy-lengyelországi vajdaságban. Lakossága 25 805 fő (2004).
| Jarocin | |||
 | |||
| Városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | Nagy-lengyelországi | ||
| Járás | jarocini | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1257 | ||
| Irányítószám | 63-200 | ||
| Körzethívószám | +(48)62 | ||
| Rendszám | PJA | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | |||
| Népsűrűség | 1 839,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51° 58′, k. h. 17° 30′Koordináták: é. sz. 51° 58′, k. h. 17° 30′ | |||
| Jarocin weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jarocin témájú médiaállományokat. | |||
Története szerkesztés
Kr. e. 1800: Jarocin jelenlegi területén vadászattal és pásztorkodással foglalkozó törzs lakott.
1257-ben Boleszlav poznani herceg a Zaremba nemzetségből szrámazó Janko-nak adományozta a jarocini uradalmat. Ezzel Jarocin a legrégebbi magántulajdonban levő város Lengyelországban. Másfélszáz év múlva a város gyors fejlődésnek indult, mivel a Wrocławból Toruńba illetve a Poznańból Kaliszba vezető utak kereszteződésénél helyezkedett el. Ebben az időben a város lakosságának több mint fele sziléziai német.
1661-ben a város a Radolinski család birtokába került át (ez a régi nemesi Koszutski család mellékága), és az ő tulajdonuk maradt egészen 1945-ig. 1793–1807 között Lengyelország felosztása után a város Poroszországhoz került, utána 1815-ig a varsói hercegséghez tartozott. Ekkor Jarocin ismét Poroszországhoz került (Poznani tartomány) és ott is maradt 1918-ig. 1850 után a város az ipar betelepedésével gyorsan fejlődött. 1875-ben fontos vasúti csomóponttá válik. 1889-ben a német igazgatási reform során megalakult a jarocini járás. Az első világháborúig felépültek a gázművek, csatornaművek, a vasúti pályaudvar villanyvilágítást kapott.
1918. november 8-án kitört a lengyel felkelés a német uralom ellen. Jarocinban megalakult a poznani tartomány első katonai tanácsa. A német szabadcsapatok elleni harcban öt jarocini katonai alakulat vett részt. 1920-as években a lengyel lakosság pogromokat szervezett a zsidók ellen.
1939 szeptembere és 1945 januárja között Jarocin a német birodalom részét képezte. A náci kormányzat sok lengyelt elűzött, helyettük német telepeseket hoztak a Baltikumból, Volhíniából és Bukovinából. 1943-ra a város lakosságának 35%-a német volt. 1945-ben a várost elfoglalták a szovjet csapatok. A nemzetiszocialista diktatúrát a kommunista váltotta fel.
1960 és 1975 között gyors iparosítás, úz üzemek létesítése: bútorgyártás, famegmunkálás, ruházati- és gépipari gyárak. 1975-ben Jarocin elvesztette járási székhely rangját, amelyet csak 1999-ben kapott vissza.
Látnivalók szerkesztés
- városháza, barokk és klasszikus stílusban, 1804 körül
- Szent Márton temploma, gótikus és barokk stílusú, első említése 1257-ből, többször átépítették (utoljára a tornyot 1838-ban)
- Krisztus Király temploma, barokk, a 18. század eleje
- A Radolinski hercegek kastélya, 1847 – 1853 között épült Tudor-stílusban Friedrich August Stüler tervei alapján; ma városi könyvtár és a poznani egyetem fiókintézménye
- Régi kastély a kastélyparkban, eredetileg gótikus, 1450 körül építették, a 18. század végéig ez volt a birtokosok székhelye, ma múzeum
- Szent György kórházi templom romja, 1516 körül épült, 1833 óta romos állapotban
- Vasúti pályaudvar 1870 – 1875, újgótikus, az egykori poznani tartomány utolsó változatlan formában fennmaradt porosz pályaudvara.
Híres emberek szerkesztés
- Stanisław Taczak, az 1918-19-es lengyel felkelés tábornoka, 1874. április 8-án született Jarocin mellett Mieszkówban
- Elisabeth Schwarzkopf, (1915–2006) opera-énekesnő
Testvérvárosok szerkesztés
Hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://pastel.diplomatie.gouv.fr/cncdext/dyn/public/atlas/rechercheAtlasFrance.html?criteres.collectiviteId=24911, https://www.libercourt.fr/son-jumelage
- ↑ https://www.opoczno.pl/miasto-i-gmina/miasta-partnerskie.html
- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/023015706024-0936776?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 6.
- ↑ http://pop-stat.mashke.org/poland-cities.htm
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jarocin című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
