Szerém vármegye

megszűnt vármegye Magyarországon

Szerém vármegye (németül Komitat Syrmien, horvátul Srijem / Srijemska županija, szlovákul Srijemská župa, szerbül: Срем) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében. Területén ma Horvátország és Szerbia osztozik. Északról Bács-Bodrog vármegye, keletről Torontál vármegye, nyugatról pedig Verőce vármegye és Pozsega vármegye határolta. Központja Vukovár volt.

Szerém vármegye
Szerém vármegye címere
Szerém vármegye címere

Fennállás1744-1991
OrszágMagyar Királyság
KözpontVukovár
Főbb településekVukovár
Vinkovce
Zsupanya
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek44,20% szerbek
25,64% horvátok
16,44% németek
7,12% magyarok
Valláskatolikusok, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület6866 km²
Térkép
Pozíció Horvát-Szlavónország térképén
Pozíció Horvát-Szlavónország térképén
Domborzati térkép
Domborzati térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerém vármegye témájú médiaállományokat.

Földrajz szerkesztés

A vármegye a Duna és a Száva között található. Legnagyobb része délen az Alsó-Száva-síkság, északi részén kelet-nyugati irányban egy kelet felé fogokozatosan emelkedő dombság húzódik, ami végül a Tarcal-hegységet alkotja.

Történelem szerkesztés

A vármegye területe, a honfoglalás során került magyar fennhatóság alá, majd az államalapítással betagozódott a magyar vármegyerendszerbe. Rövid Bizánci uralmat leszámítva a Szerémséget 1521-ben elfoglalta az Oszmán Birodalom, és a két régió 1544-től egy szandzsákot (török közigazgatási egység) alkotott. 1526 végén Cserni Jován kényszerítette uralma alá a még magyar kézben levő területeket, de uralma nem tartott sokáig.

A Habsburg Birodalom két részben szerezte meg ezt a területet: először 1688-ban a terület kisebb része, majd 1718-ban a terület nagyobbik része is a Habsburgokhoz került.

1744-ben került megyei alakjában újjászervezésre, a középkori Valkó vármegye nagyobbik részét hozzácsatolták.

A vármegye területe 1848-1849 között a Szerb Vajdaság területéhez tartozott. Majd 1849-1860 között Szerb Vajdaság és Temesi Bánság osztrák koronatartomány része volt. Az 1868-as horvát-magyar kiegyezés értelmében a magyar fél végleg lemondott a területre vonatkozó történelmi jogairól, ezzel az autonóm Horvát-Szlavónország része lett. Az első világháború után a vármegye területe a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolódott. A második világháború alatt a terület a Független Horvát Államhoz, majd 1945-től újra Jugoszláviához tartozott. 1991-től, Jugoszlávia szétesésétől fogva a vármegye nyugati része Horvátország, keleti része pedig Szerbia területéhez tartozik.

Lakosság szerkesztés

A vármegye összlakossága 1910-ben 414 234 személy volt, ebből:

Közigazgatás szerkesztés

A vármegye kilenc járásra volt felosztva 1917-ben:

  • Ópazovai járás, székhelye Ópazova (szerbül Stara Pazova)
  • Szávaszentdemeteri járás, székhelye Szávaszentdemeter (szerbül Sremska Mitrovica) rendezett tanácsú város
  • Sidi járás, székhelye Sid (szerbül Šid)
  • Újlaki járás, székhelye Újlak (horvátul Ilok)
  • Ürögi járás, székhelye Ürög (szerbül Irig)
  • Vinkovcei járás, székhelye Vinkovce (horvátul Vinkovci)
  • Vukovári/Valkóvári járás, székhelye Vukovár (horvátul Vukovar)
  • Zimonyi járás, székhelye Zimony (szerbül Zemun) törvényhatósági jogú város
  • Zsupanyai járás, székhelye Zsupanya (horvátul Županja)