Szmrecsányi György

(1876–1932) magyar politikus, főispán, országgyűlési képviselő

Szmrecsányi Szmrecsányi György Dáriusz Móric[1] (Felsőkubin, Árva vármegye, 1876. szeptember 23.Budapest, 1932. szeptember 22.), a Katolikus Néppárt támogatója, magyar legitimista politikus, Pozsony vármegye főispánja, magyar nemzetgyűlési képviselő.

szmrecsányi Szmrecsányi György
Született1876. szeptember 23.
Felsőkubin, Árva vármegye
Elhunyt1932. szeptember 22. (55 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársatahi Unger Adél
FoglalkozásaPozsony vármegyei főispán, magyar nemzetgyűlési képviselő
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. február 19.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1906. május 21. – 1910. március 21.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1917. szeptember 12.)
  • főispán (1917–1918, Pozsony vármegye)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1920–1922)
A Wikimédia Commons tartalmaz szmrecsányi Szmrecsányi György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Ősrégi köznemesi Liptó vármegyei családban született, amelynek a legkorábbi ismert őse a cseh eredetű Lőrinc comes volt, aki 1241-ben vett részt a tatárok elleni muhi csatában.[2] Apja idősebb Szmrecsányi György (18481906), Árva vármegye főispánja, anyja marsó- és jablonfalvi Marsovszky Sarolta (18541927) volt.[3][4] Az apai nagyszülei Szmrecsányi Dárius (18161888), Árva vármegye főispánja, nemzetőr őrnagy, a m. főrendiház tagja, a Szent István rend kis-keresztese,[5] és Colinasi Franciska (18261848) voltak. Az anyai nagyszülei marsó- és jablonfalvi Marsovszky Móric (18201887), királyi tanácsos, 1848/49. évben honvédkapitány, Trencsén vármegye alispánja 1861-ben, Trencsén vármegye Szabadelvű Párt elnöke, nagybirtokos, és Bachmann Mária voltak.[6] Keresztszülei Császka György szepesi püspök és dédanyja, Marsovszky Károlyné Wachtler Karolina (1794-1881)[7] voltak.

Jogi tanulmányainak befejezése után a statisztikai hivatalban, később a kereskedelmi minisztériumban dolgozott. 1905-ben a Szabadelvű Párt programjával választották országgyűlési képviselővé, de hamarosan a Néppárthoz csatlakozott. 1917 és 1918 között Pozsony város és vármegye főispánja lett. A Tanácsköztársaság alatt, 1919-ben, Bécsbe menekült és élénken részt vett a Bethlen István által vezetett antibolsevista comité tevékenységében. A legitimista mozgalom egyik legaktívabb szereplőjeként, tagja volt a Tanácsköztársaság bukása utáni első és második nemzetgyűlésnek, amelynek 1920-tól 1921-ig az alelnöke is volt.[8]

Házassága és leszármazottjai szerkesztés

1903. szeptember 23-án Tahin feleségül vette tahi Unger Adélt (1879-1948), tahi Unger Béla (18431920) és Pfeffer Adél (1857-1879)[9] lányát. A házasságukból két lány született:

  • Szmrecsányi Szmrecsányi Veronika (1905-1963). Férje: báró Gruber Hervé (1894-1967) nagykövet.
  • Szmrecsányi Szmrecsányi Magdolna (1911-1984), zenetanár.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információ szerkesztés

Vidor Gyula (szerk.): Nemzetgyülési almanach 1920-1922 (Bp., 1921) 142-143. old.