Tanakajd

magyarországi község Vas vármegyében

Tanakajd község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban. 1939-ben egyesítették Tana és Kajd községekből.

Tanakajd
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Tanakajd címere
Tanakajd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
Alapítás éve1217
PolgármesterSimon Miklós (független)[1]
Irányítószám9762
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség763 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség60,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 11′ 13″, k. h. 16° 44′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 13″, k. h. 16° 44′ 32″
Tanakajd (Vas vármegye)
Tanakajd
Tanakajd
Pozíció Vas vármegye térképén
Tanakajd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tanakajd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Szombathelytől 10 kilométerre délkeletre fekszik, a Gyöngyös-sík délkeleti részén, a Gyöngyös-patak mellett.

Megközelítése szerkesztés

A településen végighúzódik a 87-es főút, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Tana településrész főutcája a 84 142-es számú mellékút, Kajdé pedig a 8444-es út, utóbbi köti össze a községet Véppel és a 8443-as úttal is.

Vasútvonal ma nem érinti, korábban azonban áthaladt a területén a Szombathely–Rum-vasútvonal, aminek legalább egy megállóhelye is volt itt.

A települést érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron–Kőszeg–Szombathely–Rum–Zalaszentgrót–Nagykanizsa-vasútvonal, melynek a település mindkét részén lett volna megállója, a mai 87-es út mellett.[3]

Nevének eredete szerkesztés

Tana és Kajd neve is török eredetű, melyek a tana (borjú) és a qajdi (= megfordult) szavakból származnak.

Története szerkesztés

A község területe az őskor óta folyamatosan lakott volt. Határában kőkori és rézkori telepek maradványai kerültek elő. A római korban a falutól északra a Halomi-dűlőben nagy kiterjedésű római telep nyomaira bukkantak. A területen római villa és temető maradványait találták meg. Ennek legjelentősebb emléke két fehér márvány domborműves sírkő.

Tanát 1217-ben, Kajdot 1360-ban említik először. Neve alapján mindkét településrész besenyő falu lehetett.

Tana első említése Villa Castrensium Thana néven abban az oklevélben található, melyben II. András király megerősíti a káptalant birtokaiban. 1366-ban és 1384-ben is Tana néven említik.[4] Birtokosai a Tanaiak, Koltayak, Kápolnafeldeiek, Nagymackiak voltak. Tana egykor a mai község keleti részén a Tanai utca környékén feküdt.

Kajd neve 1360-ban poss. Kayd néven bukkan fel először, majd 1417-ben és 1437-ben is említik, korábban Kis- és Nagykajdból állott. Nagykajd 1463-ban Nagykayd alakban, Kiskajd 1462-ben Kyskayd alakban bukkan fel először. Nagykajd a mai templom környékén, míg Kiskajd ettől nyugatra, a mai Fő utca északi része és a Kiskajdi major környékén feküdt. A Hidvégi, Szecsődi, Kajdi, Herman-tilaji, Bodoló stb. családoké volt.[4] Tana és Kajd is évszázadokon át kisnemesi község volt. Tanáról a 18. században feljegyzik, hogy emberemlékezet óta nem fizetett adót.

Vályi András szerint "TANA. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura Boros Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szétsénnek szomszédságában, mellynek filiája; határja síkos, földgye termékeny, réttye elég, és jó, fája, legelője, erdeje van; piatza Kőszegen, és Szombathelyen. KAJD. Nagy Kajd. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Svotich, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szombathelyhez egy mértföldnyire, Szent Lőrintznek filiája, síkon fekvő földgyei termékenyek, réttyeik jók, fájok elég, eladásra is jó módgyok van."[5]

Fényes Elek szerint "Tana, magyar falu, Vas vmegyében, 188 kath., 6 evang. lak. F. u. Boros, Polányi, Balogh, Forintos. Ut. p. Szombathely. Kajd (Kis-), magyar falu, Vas vmegyében, a Gyöngyös mellett: 80 kathol. lakossal. Ut. p. Szombathely. Birja Szegedy Károly. Kajd (Nagy-), magyar falu, Vas vmegyében, az előbbeni helység mellett: 260 kath. lak., jó buzatermő róna határral. Birják többen."[6]

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Kajd magyar község, a Gyöngyös patak mellett, 72 házzal és 425 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája helyben, távírója Vép. Vasutállomás a szombathely-rumi vasút mentén. Körjegyzőségi székhely. Kath. temploma a XVI. században épült. A község északi részén mesterséges földhányások láthatók, melyek még a török időkből maradtak fenn. Földesurai a Szvetich – és Szegedy-családok voltak. Tana, gyöngyösmenti magyar község, 81 házzal és 263 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Nagy-Kajd, távírója Vép. A község a szombathely-rumi vasútvonal mentén fekszik. Itt van báró Ambrózy Lajos régi kastélya, melyet még az Ivánkovich család építtetett. E családon kivül a község földesurai a Békássyak , Forintosok , Lipicsek és a Borosok voltak."[7]

1910-ben Tanának 261, Kajdnak 470 lakosa volt.

 
Tanakajd légi-fotója az Ambrózy család kastélyáról.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Görcz Gyula Csaba (független)[8]
  • 1994–1998: Görcz Gyula Csaba (független)[9]
  • 1998–2002: Görcz Gyula (Fidesz)[10]
  • 2002–2006: Görcz Gyula Csaba (független)[11]
  • 2006–2010: Kondor Gábor (független)[12]
  • 2010–2011: Kondor Gábor Iván (független)[13]
  • 2011–2014: Kiss Zsanett (független)[14]
  • 2015–2019: Simon Miklós (független)[15]
  • 2019-től: Görcz Gyula Csaba (független)[16]

A településen 2011. november 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[14] az előző polgármester lemondása miatt.[17]

A 2014. október 12-én megtartott önkormányzati választáson nem lehetett Tanakajdon polgármestert választani, mert a posztra egyetlen lakos sem jelöltette magát.[18] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2015. január 18-án tartották meg, meglehetősen (és az előző őszi passzivitáshoz képest meglepően) nagy számú, összesen hat jelölt részvételével.[15]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
715
705
720
714
760
763
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78%, református 0,8%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 4,4% (15,5% nem nyilatkozott).[19]

Nevezetességei szerkesztés

  • A Magyarok Nagyasszonyának szentelt nagykajdi római katolikus templom 16. századi eredetű (leégett), 1908-ban neoromán stílusban újra építették, ezen év október 11-én szentelték fel. Az oltárképet Gróf Erdődy Gyuláné festette.
  • Klasszicista Ambrózy-kastély 1820 körül épült, 1869-ben az Ambrózy család birtoka lett. 1954-től a Vas Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás működik benne. Többszöri szervezeti átalakulás után 2019 februárjában felszámolták. Parkja természetvédelmi terület számos növényritkasággal.
  • A tanakajdi templom és a polgármesteri hivatal közötti területen 2021. október 24-én Trianonra emlékező országzászlót állítottak. A zászló előtti talapzaton a Szent Korona kőből faragott másolatát helyezték el. A posztamensen – a történelmi Magyarország körvonalai alatt – a Szózat kezdősorai olvashatók: „HAZÁDNAK RENDÜLETLENŰL LÉGY HÍVE, OH MAGYAR”. Az alkotás Tóth Magdolna és Módy Péter szobrászok munkája.[20]

Híres emberek szerkesztés

Itt élt és alkotott 1914-től 1933-ban bekövetkezett haláláig Ambrózy-Migazzi István természettudós, botanikus, dendrológus, a szlovákiai malonyai, és a Kám területén található Jeli Arborétum alapítója.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. január 19. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve
  4. a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  8. Tanakajd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Tanakajd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  10. Tanakajd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. Tanakajd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  12. Tanakajd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  13. Tanakajd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  14. a b Tanakajd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  15. a b Tanakajd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. január 18. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  16. Tanakajd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  17. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  18. Tanakajd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  19. Tanakajd Helységnévtár
  20. A tanakajdi Szent Korona. Vaskarika (2021. október 24.) (Hozzáférés: 2022. november 30.)

További információk szerkesztés