Mezopotámiai mitológia
A mezopotámiai mitológia alapja a sumer mitológia. A sumer istenek a görögökhöz hasonlóan antropomorfak, emberekhez hasonló alakúak és tulajdonságúak, akik mintegy királyként az embereket alattvalóiknak tekintik. A panteonba néhány korai uralkodó is belépett halála után (pl. Tammúz). Hasonlóképpen a szomszédos nomád népek mezopotámiai hódítását is az illető nép istenének a mezopotámiai pantheonba való beházasodásával írták le (Marduk). Az egyes istenek szerepe városának felemelkedésével erősen megnőhetett (Marduk, Assur).
Az istenek tetteit az agyagtáblára írt sumer és akkád eposzok örökítették meg.
Mezopotámiai pantheon
szerkesztésIstenek
szerkesztésA lista általában az isten központi szentélyeit és városait adja meg, néhol egy-egy az isten szempontjából kisebb jelentőségű szentélyt is zárójelben.
| Sumer név | Akkád név | Város | Szentélykörzet | Szerepe | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| Abzu „távoli víz” (édesvíz) (Engur) | Apszú (Apszum) (Engurru) | a megtermékenyítő édesvíz, az élet ősoka | Lahmu és Lahamu apja | ||
| Tiamat „tenger” (sósvíz) | Apszú(Apszum) | tenger, őskáosz, halála után kettévágva az ég és a föld alapanyaga | Lahmu és Lahamu anyja | ||
| Lahmu | Abzu és Tiamat fia | ||||
| Lahamu | Abzu és Tiamat lánya | ||||
| Ansar | saját kultusza nem ismert, később azonosították Assurral | Lahmu és Lahamu fia | |||
| Kisar | saját kultusza nem ismert | Lahmu és Lahamu lánya | |||
| An (Anu) „ég” | Anum | Uruk | Kulaba | a pantheon vezére, az istenek atyja, a hatalmon lévő istentriász első tagja, a csillagos ég ura | Ansar és Kisar fia |
| Enlil „szél ura”, „levegő ura” | Ellil | Nippur | Ékur „hegy háza” | az istentriász második tagja, a levegő, a szél és a vihar istene, az Abzu és Tiamat elleni lázadás vezetője | An és Ki fia |
| Enki | Éa (Éja, Haja) | Eridu | Éabzu „édesvíz háza” | az istentriász harmadik tagja, a földfelszín és az édesvizek ura, a bölcsesség, mágia és művészetek istene | An és Nammu fia. Ninmah, Ningikuga férje. |
| Ki „föld” | földanya | ||||
| Ninhurszag „erdős hegy úrnője” (Ninmah „fenséges úrnő”, Mah) | Aruru | Adab | Émah „fenséges ház” | a mitológia istenanyja, azonosult Kivel | Enki egyik felesége |
| Damgalnunna „fejedelmi főfeleség” | Damkina | Malgum | azonosult Ninhurszaggal | itt Enki felesége, aki szintén a város istene | |
| Ninszikila „szűzi úrnő” | Enki egyik felesége Tilmun mítoszában | ||||
| Nintu „szülés úrnője” (Mama) | Bélet-ilí „az istenek úrnője” (Mami) | Kés | Ninhurszag mása | Enki és Ninszikila lánya, Enki egyik felesége | |
| Uras | Dilbat | Éimbi-Anu | földistenanya, azonosult Kivel | An egyik felesége | |
| Nammu | Eridu | sumer ősistenanya, akkád szövegekben szinte soha nem szerepel | An egyik felesége | ||
| Antu (Antum) | égi istenanya az akkád mitológiában | An felesége Urukban | |||
| Innin (Inanna) | Istár | Uruk/ (Szippar)/ (Agade)/ (Assur)/ (Ninive) | Éanna „ég háza”/ (Éulmas)/ (Éulmas)/ (...)/ (Émismis) | a Vénusz megtestesülése, a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a termékenység, az anyaság, háború (Istarként) stb. istennője | Urukban An és Antum lánya; funkcióiban több isten felesége |
| Nanna (Nannar, Enzu) | Szín (Szuen) | Ur/ Harrán / (Babilon) | Égissirgal „nagy fény háza”/ Éhulhul „öröm háza” / (Égissirgal) | holdisten | Enlil és Ninlil elsőszülött fia |
| Utu (Utug) | Samas | Larsza, Szippar | Ébabbar „fehér ház” | napisten | Nanna és Ningal fia, Aja férje |
| Marduk | Babilon | Észagíla „fej felemelésének háza” | Hammurapi idején átvette Enlil szerepét | Enki és Damgalnunna fia | |
| Szarpánítu | Babilon | Észagíla „fej felemelésének háza” | főistennő, a terhesség és szülés segítője, a család megalkotója (mint Szerpánítum) | Marduk felesége | |
| Aszalluhi | Aszari | Kuara | helyi védőisten, később azonosították Mardukkal | Enki fia | |
| Assur | Assur | Ékur: Éhurszagkurkurra | helyi védőisten, majd Enlil címeivel főisten, később azonosult Ansarral is | ||
| Mardu (Martu) | Amurrú | nomád viharisten | An fia | ||
| Iskur | Adad | Bít-Karkara | Éudgalgal „hatalmas vihar háza” | viharisten, a bőség ura is, fegyvere a villám, szent állata a bika | An és Sala fia; amurrú, kánaánita: Hadad |
| Ningikuga | An és Nammu lánya, Enki egyik felesége | ||||
| Gatumdug | Gatumdu | Bagara | helyi védőistennő | An lánya | |
| Baba | Bau (Bava) | Girszu | helyi védőistennő | An és Gatumdug lánya, Ningirszu felesége | |
| Gula (Niníszína, Ninkarrak) | Íszín | Égalmah „nagy fenséges ház” (palota) | a gyógyászat istennője, a „Nagy Orvosnő”, Niníszína „Íszín Úrnője” | An lánya, Ninurta felesége | |
| Niszaba (Nidaba, Nanibgal) | Umma, Uruk | az írás, olvasás, betakarítás istennője | An és Uras lánya | ||
| Nininszina | |||||
| Ningirszu („Girszu ura”, tkp. „úrnője”) | Lagas/Girszu | Éninnu/Émah | helyi védőisten, viharisten lehetett | Enlil és Nanse fia; Bau férje; később azonosították Ninurta hadistennel | |
| Ninurta | Dilbat/Lagas | a termékenység, majd a háború istene | Enlil fia; felesége Ninegal a „nagy ház úrnője”; később azonosították Ningirszuval | ||
| Nergal | Kuta | Meslam | az alvilág istene | Enlil és Ninlil/Bélet-ili fia | |
| Ninazu | Esnunna | helyi orvosisten | Enlil és Ninlil/Ereskigal fia, jelképe, mint Aszklépioszé, a bot köré csavarodó kígyó | ||
| Enbilulu | sorsisten | Enlil és Ninlil fia | |||
| Namtar | sorsisten | Enlil és Ereskigal fia | |||
| Ningal „nagy úrnő” | Ur | Enki és Ningikuga lánya, Nanna felesége, Utu anyja | |||
| Nanse | Nina | Szirara | az igazság, jóslás, termékenység és halászat istennője | Enki és Ninhurszag lánya | |
| Abu | Ninhurszag teremtette Enki meggyógyítására | ||||
| Ninszutu | |||||
| Nintulla | |||||
| Ninkaszi „vágy úrnője” | Ninhurszag teremtette Enki fájó ínyének meggyógyítására; a sörfőzés istennője | ||||
| Ninti „borda(élet/éj) úrnője” | Ninhurszag teremtette Enki fájó bordájának meggyógyítására | ||||
| Dazimua | |||||
| Ensag | |||||
| Ninlil | Nippur | Tummal | a déli szél istennője | Nunbarsegunu lánya; Enlil felesége | |
| Szud | Suruppak | helyi védőisten, azonosították Ninlillel | Niszaba lánya | ||
| Erra | Kuta | a háború és a dögvész istene | Kutában közös szentélye volt Nergallal | ||
| Ereskigal | Kuta | az alvilág úrnője | |||
| Zababa | Kis | Émeteurszag „Hős harának háza” | a háború istene | ||
| Senirda (Szudanga) | Aja | Larsza, Szippar | Gigunum | Utu felesége | |
| Tispak | Esnunna | helyi isten | |||
| Dagan | Tuttul | az Eufrátesz menti nyugati sémi telepesek védőistene | |||
| Nabú | Borszippa | Ézida „szent ház” | az írás és a tudományok istene | Marduk fia | |
| Sulutula | védőisten | Éannatum említi a Keselyű-sztélén | |||
| Ningiszida „Nin-gis-zida: a tiszta fa ura” (Giszida) | alvilági isten | Ninazu fia | |||
| Gestinanna (Ngestinanna, Gestinnin, ?Amagestina „szőlővessző anyó”) | látnok, álomfejtő | Enki és Ninhurszag lánya, a lagasi istenkörben Ningiszida felesége | |||
| Azimua | az alvilág írnoknője | az uruki istenkörben Ningiszida felesége | |||
| Szumukan | a vad- és háziállatok védelmezője | ||||
| Dumuzi | Duuzu | az állattenyésztés, a nyájak, aklok, karámok istene | óhéber, arámi: Tammúz | ||
| Enkimdu | a földművelés, a csatornák és árkok istene | ||||
| Ninsubur „sertés úrnő” (Papszukal) | Ilabrat | Innin (hermafrodita?) kísérője, An (férfi) követe | |||
| Iszimud (Iszimu) | Uszumu | Enki követe | |||
Szellemek és mitikus lények
szerkesztés- Apkalluk – a „hét bölcs”, pl. Adapa
- Mushussu vagy Szirrus – sárkány, Marduk jelvénye és „háziállata”
- Lamastu (Dimme) - oroszlánfejű démonnő
Lélekformák és démonjaik
szerkesztésA világ története
szerkesztésTeremtés
szerkesztésA mezopotámiaiak hite szerint kezdetben csak két teremtmény létezett, amelyek élőlények és elemek voltak egyszerre. Egyikük Apszú, az édesvíz, másikuk Tiámat a tenger. Kettőjük egyesüléséből született az összes többi isten.[forrás?]
Édenkert
szerkesztésA sumer irodalomban is megemlítenek a Bibliához hasonlóan egy édenkertszerű paradicsomot. Ez a Dilmunnak nevezett föld ártatlan, tiszta és napsütötte; egy olyan hely, ahol a mezőket friss víz táplálja, ahol nincsenek ragadozók, ahol a betegség és az öregedés ismeretlen, egy olyan föld, amelyet az istenek vagy szent és halhatatlan emberek laknak. Akárcsak a bibliai Édenkert, Dilmun is keletre fekszik, a felkelő nap irányában.[1] Egyes mai kutatók szerint Dilmun - és talán maga az éden is - ma már a Perzsa-öböl mélyén nyugszik, annak a radikális vízszint-emelkedésnek a következményeként, amely itt következett be. [1]
Özönvíz
szerkesztésA sumer királylista összeköti a mitikus kort a régészetileg is igazolható királyok korával. A listát két részre osztja az özönvíz amit egyes vélemények az i. e. 2900 körüli nagy dél-mezopotámiai folyami árvízzel azonosítanak, aminek nyomát Suruppakban és máshol is közvetlenül a Dzsemdet Naszr-kor feletti zárórétegként azonosítottak. A lista utolsó vízözön előtti mitikus suruppaki királyát, Ubartutut a későbbi mítoszok – pl. Ziuszudra és a vízözön –, mint Ziuszudra – másképpen Ut-napistim – apját írják le. A Gilgames-eposz szerint Ut-napistim Enki tanácsára bárkát épített és így túlélte az istenek által küldött özönvizet. Ut-napistim-it így egyes kutatók a bibliai Noé sumer előképének tekintik.
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5
- Horst Klengel. Nomádok az ókori Elő-Ázsiában. Gondolat Budapest 1985. ISBN 963 281 618 8
- A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia. 2. kiad. Budapest: Gondolat. 1982. ISBN 963 281 151 8
- Mitológiai enciklopédia I–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6
