Wikipédia

Rásonysápberencs

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
(Szárazberencs szócikkből átirányítva)

Rásonysápberencs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásban. A vármegye leghosszabb nevű települése (Sátoraljaújhelynél 1 karakterrel hosszabb, de mindkettő 14 betű).

Rásonysápberencs
Rásonysápberencs címere
Rásonysápberencs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzikszói
Jogállásközség
Alapítás éve1938 január 1. (Abaújsáp, Rásony és Szárazberencs egyesítésével)
PolgármesterMedve Ferenc (független)[1]
Irányítószám3833
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség509 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség62,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 23″, k. h. 20° 59′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 23″, k. h. 20° 59′ 34″
Rásonysápberencs (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Rásonysápberencs
Rásonysápberencs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Rásonysápberencs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rásonysápberencs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Cserehát tájegység délkeleti részén helyezkedik el, a Vasonca-patak völgyében, a megyeszékhely Miskolctól 30 kilométerre északkeletre.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Detek, kelet felől Ináncs, dél felől Léh, nyugat felől Monaj, északnyugat felől pedig Selyeb. A két legközelebbi város a 15 kilométerre fekvő Szikszó és a 25 kilométerre lévő Encs.

Megközelítése szerkesztés

Csak közúton érhető el, Léh vagy Detek érintésével, a 2624-es úton.

Története szerkesztés

A mai település 1938. január 1-jén jött létre Abaújsáp, Rásony és Szárazberencs egyesítésével.

A három elődfalu közül Sápot említik legkorábban, 1221-ben, Sap néven; a felnémeti németeknek a Ruszkaiak elleni perében kiküldött poroszló nevében szerepelt.

Rásonyt 1326-ban említették először, Rasonwelgeként egy völgy nevében tűnt fel neve. 1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garas pápai tizedet fizetett. 1427-ben 7 jobbágycsalád lakta (Rásonyt 5, Berencset 20.) 1639-ben török hódoltság alá került, elnéptelenedett, csak a 18. században népesült be végleg újra. Népességét később pestis pusztította el, 1720-ban pusztaság, csak később népesült be újra.

Berencset 1318-ban említették először, Barach néven. 1318-ban Berencsi nemes Drugeth Fülöp volt az ispánja. 1326-ban Léh és Berencs között fekvő Karácsond birtokot említette egy oklevél.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Medve Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Medve Ferenc (független)[4]
  • 1998–2002: Medve Ferenc (független)[5]
  • 2002–2006: Medve Ferenc (független)[6]
  • 2006–2010: Medve Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Medve Ferenc (független)[8]
  • 2014–2019: Medve Ferenc (független)[9]
  • 2019-től: Medve Ferenc (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
613
592
569
525
510
509
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 23,4% cigánynak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 34%, görögkatolikus 16,4%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 5,3% (10,1% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 98,2%-a vallotta magát magyarnak, 10% cigánynak, 0,4% ruszinnak, 0,4% ukránnak, 0,2% szlováknak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,4% volt római katolikus, 27,1% református, 11,8% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,4% evangélikus, 26,7% felekezeten kívüli (12,2% nem válaszolt).[12]

Látnivalók szerkesztés

Testvértelepülése szerkesztés

Nevezetes emberek szerkesztés

  • Szárazberencsen 1877-ben született Dunay Bertalan gépészmérnök, vívóbajnok.
  • Egy Showder Klubos előadásában rásonysápberencsi lakosnak mondta magát Bellus István miskolci humorista.
  • Dr. Ignácz István (Rásonysápberencs, 1955. február 3. –) magyar rendőrtiszt, hivatalvezető, egyetemi tanár.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  5. ↑ Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  6. ↑ Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. ↑ Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  10. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. ↑ Rásonysápberencs Helységnévtár
  12. ↑ Rásonysápberencs Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rásonysápberencs&oldid=26688812”