Főmenü megnyitása

Szénásfalu (szlovákul: Bzenica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Szénásfalu (Bzenica)
Pamatna izba a kmeta 01.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rang község
Első írásos említés 1326
Polgármester Marek Kováč
Irányítószám 966 01
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség583 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság245 m
Terület19,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szénásfalu (Szlovákia)
Szénásfalu
Szénásfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 31′ 45″, k. h. 18° 44′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 45″, k. h. 18° 44′ 30″
Szénásfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szénásfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Garamszentkereszttől 13 km-re délnyugatra, a Garam bal partján fekszik. Bükköskút tartozik hozzá.

TörténeteSzerkesztés

A korabeli feljegyzések 1075-ben egy "Gonzucha" nevű települést említenek ezen a területen. 1124-ben egy oklevélben "Boznica" alakban említenek itt egy falut. A mai települést hitelt érdemlő forrás 1326-ban, "Bezenche" alakban említi először egy birtokvita kapcsán, mely a helyi nemesek és Léva várának kapitánya között robbant ki. A 15. században a revistyei uradalomhoz tartozott, majd 1536-tól Besztercebánya város, a Dóczy család és Zobonyi István voltak a főbb birtokosai. 1601-től a saskői váruradalom része. 1601-ben 70 háza állt. Az 1715-ös adóösszeírásban bányászokat, kézműveseket és kereskedőket is említenek a faluban. 1720-ban 37 adózója volt a településnek. 1828-ban 84 házában 560 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "SZÉNÁSFALU. Szenicz, Breznicza. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Selmetzi Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize mellett, Geletnekhez nem meszsze, mellynek filiája; határja síkos, fája, legelője elég van, malma helyben, ’s külömbféle vagyonnyaikat jól eladhattyák."[2]

Fényes Elek szerint "Szénásfalu, (Szenicze), tót f., Bars vmegyében, Geletnekhez 1 fertály. 560 kath. lak. Erdeje legelője bőven. Vizi malom a Garan vizén. F. u. Selmecz városa, melly ut. post."[3]

Bars vármegye monográfiájában "Szénásfalu, a Garamvölgyben fekvő tót kisközség, 717 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1075-ben a szent-benedeki apátság alapítólevelében szerepel Boznica néven, 1256-ban azonban Bors ispán utódait is mint részbirtokosait találjuk említve. Azután egy darabig a revistyei vár tartozéka, de 1508-tól már Selmeczbánya várost uralja. Akkoriban Senicz és Brznicza tót néven is említik az oklevelek. Később, mikor már az erdőkincstár vette át a revistyei várbirtokokat, a Magyary-Kossa családot is a birtokosai között találjuk. 1663-ban a törökök a községet teljesen feldúlták. A mult század elején Szenicze néven szerepel. Mai nevével a Dóczyak birtoklása idejében találkozunk Zenasfa alakban. Kath. temploma nagyon régi építmény, de a török dúlások után teljesen átalakították. A községhez tartozik Záhorcse puszta is, mely hajdan önálló község és szintén Revistye várának tartozéka volt. A községnek van távirója és vasúti állomása, de postája Geletnek."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 867-en, túlnyomórészt szlovákok lakták.

2001-ben 549 lakosából 547 szlovák volt.

2011-ben 545 lakosából 536 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Erzsébet tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1939-ben épült a régi, 13. századi templom helyén.
  • Andrej Kmeť emlékház.

Híres szülötteiSzerkesztés

  • Itt született Andrej Kmeť (1841. november 19.–1908. február 16.) szlovák régész, geológus, mineralógus, botanikus, etnográfus és katolikus pap.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szénásfalu témájú médiaállományokat.