Szentgyörgyvár (Magyarország)
Szentgyörgyvár község Zala vármegye keleti részén, a Keszthelyi járásban, a Zala folyó bal partján fekvő település. A településen polgárőrség működik.[3]
| Szentgyörgyvár | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Keszthelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Ádovics István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8393 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 309 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 26,78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szentgyörgyvár
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 45′ 29″, k. h. 17° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 29″, k. h. 17° 07′ 48″ | |||
Szentgyörgyvár
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Szentgyörgyvár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgyörgyvár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
KözlekedésSzerkesztés
Szentgyörgyvár a 76-os másodrendű út mellett fekszik, tőle nem messze, délre halad el a 75-ös másodrendű főút is, illetve itt indul, a község területének északi részén, Kehidakustány (Kustány) felé a 7335-ös út.
Elérhető a község Alsópáhok felől is, a 7351-es útból a Nemesboldogasszonyfára induló 73 174-es számú mellékútra kanyarodva, majd körülbelül 1 kilométer után abból egy önkormányzati útra jobb felé letérve.
A településre Keszthelyről és Hévízről sűrűn érkeznek autóbuszok. Az itteni körjegyzőség központja Sármelléken van.
Érdekesség, hogy a települést érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.[4]
TörténeteSzerkesztés
Szentgyörgyvár első említése meglehetősen kései, 1461-ből való.
A Zala folyó partján állt ekkor maga a vár, alatta azonos nevű falu feküdt.
A várat 1479-ben I. Mátyás király a Báthoryaknak adományozta.
A vár védelmi szerepe a 16. században, a törökök portyázásaival növekedett meg.
1548-ban sokan menekültek ide a török elől elsősorban Somogyból. Egy 1558-as leírás alapján egy palánkkal megerősített vár, a Felsővár és környékén gyümölcsösök és szántóföldek voltak. Itt székelt a vár kapitánya (Sulyok Balázs) és az őrség. Lejjebb a falu volt található, amelyet egy külső palánk védett, és a korábban itt lakó, valamint a menekült jobbágyoknak biztosított szállást. Állandó hajdúkból, szegénylegényekből és királyi zsoldosokból álló őrség csak a 16. század végén került a várhoz.
A vár soha nem került török kézre, bár 1573-ban nagy számú török indult ostromlására. 1620-ban a törökök lemészárolták az alsó falut, de a várban is pusztított a pestis és a döghalál. 1627-ben nevezték elsőként a korábbi falut mezővárosnak. Nagyjából ebben az időszakban alakult ki a település egy majorság, amely 1676-tól a Széchenyi család tulajdonában állt.
A 18. században a vár már nagyon romossá vált, a század végére már a romjai is eltűntek. A település folyamatosan vesztette el mezővárosi kiváltságait, a város lakói a század végére már semmiben sem különböztek az örökös jobbágyoktól. Mindazonáltal, elsősorban a jó termőfeltételeknek köszönhetően, a 19. században nagymértékben nőtt Szentgyörgyvár lakossága, amelyet a települést érintő Balatonszentgyörgy–Zalaszentgrót vasútvonal 1895-ös megnyitása tovább fokozott.
1945 után a település lakossága nagyban fogyni kezdett, amely elsősorban a környék három idegenforgalmi központjának (Keszthely, Hévíz, Zalakaros) erős vonzásával magyarázható.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Ifj. Koller József (független)[5]
- 1994–1998: Ifj. Ádovics István (független)[6]
- 1998–2002: Ifj. Ádovics István (független)[7]
- 2002–2006: Ifj. Ádovics István (független)[8]
- 2006–2010: Ádovics István (független)[9]
- 2010–2014: Ifj. Ádovics István (független)[10]
- 2014–2019: Ádovics István (független)[11]
- 2019-től: Ádovics István (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,9%, cigány 1,36%, német 3,74%. A lakosok 84,1%-a római katolikusnak, 1,35% evangélikusnak, 6,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,4% nem nyilatkozott).[12]
NevezetességeiSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Szentgyörgyvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve
- ↑ Szentgyörgyvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szentgyörgyvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szentgyörgyvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szentgyörgyvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szentgyörgyvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szentgyörgyvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Szentgyörgyvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Szántás nélkül is lehet aratni? National Geographic Magyarország, 2006. május 19.
- ↑ Szántás nélkül is lehet aratni ? Szentgyörgyvári kísérlet Archiválva 2006. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Greenfo.hu, 2006. május 26. Sajtófotók.
- ↑ Szántás nélkül is lehet aratni? Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Greenfo.hu, 2006. május 26.
