Szepestapolca

község Szlovákiában

Szepestapolca (1899-ig Szepes-Teplicz, szlovákul: Spišská Teplica, németül: Zeplitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.

Szepestapolca (Spišská Teplica)
Szepestapolca címere
Szepestapolca címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Első írásos említés 1280
Polgármester Radoslav Šeliga
Irányítószám 059 34
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség2263 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság697 m
Terület31,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szepestapolca (Szlovákia)
Szepestapolca
Szepestapolca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 50″, k. h. 20° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 50″, k. h. 20° 15′ 00″
Szepestapolca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepestapolca témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Poprádtól 4 km-re délnyugatra, a Poprád mellett, a Hernád forrásvidéke felett fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a szláv toplica (= hévíz) főnévből származik.

TörténeteSzerkesztés

Ősidők óta lakott hely, határában bronzkori leletek kerültek elő.

A mai települést a 13. század közepén soltész általi betelepítéssel alapították a savniki apátság birtokán. 1280-ban említik először. 1327-ben „Topoloucha”, 1436-ban „Teplyka” alakban említik a korabeli források. A középkorban a savniki cisztercita apátság jobbágyfalva volt, majd 1530-ban Lőcse zálogfaluja lett. 1613 és 1885 között papírkészítő műhelye volt, melyet Spillenberg Sámuel lőcsei polgár alapított. 1697-ben a jezsuiták vásárolták meg.

Már a középkorban is hetipiacai voltak, majd 1755-től két országos vásárt is tarthatott. 1776-tól az újonnan alapított szepesi püspökséghez tartozott. Lakói zöldségtermesztéssel, a 18. században mezőgazdasággal, favágással, faárukészítéssel és szeszfőzéssel foglalkoztak. 1787-ben 121 házában 1010 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEPLICZ. Mezőváros Szepes Várm. lakosai többfélék, fekszik Poprádhoz 1/4 mértföldnyire; papiros malma is van, határjában legelője kevés, és sovány, más javai vagynak.[2]

1828-ban 1060 lakosa volt. A 19. században lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak, később Szvit és Poprád üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Teplicz, tót m. v. Szepes vgyében, egy szép és termékeny térségen, a Poprád jobb partján: 1041 kath., 19 evang. lak., kik hajdan németek és evangelikusok voltak. Van kath. paroch. temploma, papirosmalma, melly 1613. állitatott s igy legelőször hazánkban. Határa nem nagy, de termékeny, különösen sok és hires káposztát terem; erdeje egy a legjobb karban tartottak közül Szepesben. F. u. a szepesi püspök s a schavniki uradalomhoz tartozik. Régenten Lőcséhez tartozott, melly 1569-ben vette zálogba.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 976, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1835 lakosából 1756 szlovák volt.

2011-ben 2175 lakosából 1981 szlovák.

Neves személyekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szentháromság temploma 1837-ben épült a lebontott 14. századi gótikus templom helyén. 14. századi gótikus Madonna-szobra van.
  • Barokk lakóház a 18. század elejéről.
  • Első és második világháborús hősi emlékmű.
  • Egykori papírmalmát Spillenberger Sámuel főorvos alapította 1613-ban

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés