Tótszentgyörgy
Tótszentgyörgy község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Tótszentgyörgy | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Szigetvári |
Jogállás | község |
Polgármester | Fülöpné Török Tímea (független)[1] |
Irányítószám | 7981 |
Körzethívószám | 73 |
Népesség | |
Teljes népesség | 136 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 19,47 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 7,5 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 03′ 07″, k. h. 17° 43′ 03″46.051944°N 17.717500°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 07″, k. h. 17° 43′ 03″46.051944°N 17.717500°E | |
Tótszentgyörgy weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésSzigetvár nyugati vonzáskörzetében helyezkedik el, a város központjától mintegy 7 kilométer távolságra. A szomszédos települések: északkelet felől Patapoklosi, délkelet felől Molvány, délnyugat felől Nemeske, északnyugat felől pedig Merenye.
Megközelítése
szerkesztésKözigazgatási területén áthalad a 6-os főút, így azon az ország távolabbi részei felől is könnyen elérhető. Központja vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető, oda közúton csak egy bő másfél kilométeres bekötőúton, a 66 115-ös számú mellékúton lehet eljutni.
Története
szerkesztésAz Árpád-korban több Szent Györgyről elnevezett falu is volt a környéken. Nevüket általában templomuk védőszentje után kapták. Valószínűleg e település is egykori temploma után kaphatta nevét. „Tót” előnevét a 17. században a Felvidékről ide települt tót lakosairól kapta.
Nevét a korabeli oklevelek az 1200-as évek végén említették először, Schengurg formában. A falu a török időkben elnéptelenedett, lakossága a hagyományok szerint a közeli Szigetvári várba menekült, templomát lebontva annak anyagát is a várba építette be.
A 17. században az elnéptelenedett falut a Felvidékről érkezett tót telepesek népesítették be. A 18. század végén református magyarok is érkeztek a faluba, ekkor épült templomuk is.
A 20. század elején Tótszentgyörgy Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Lukács János (FKgP)[3]
- 1994–1998: Szabadi Zoltán (független)[4]
- 1998–2002: Verkman János (független)[5]
- 2002–2006: Verkman János (független)[6]
- 2006–2010: Verkman János (független)[7]
- 2010–2014: Verkman János (független)[8]
- 2014–2019: Verkman János (független)[9]
- 2019–2024: Verkman János (független)[10]
- 2024– : Fülöpné Török Tímea (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 150 | 143 | 144 | 126 | 136 | 131 | 135 | 136 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Az 1910-es népszámláláskor 389 lakosa volt, ebből 379 magyar volt. Lakosai közül 109 római katolikus, 280 református volt. A 2001-es népszámláláskor 192 lakosa volt. 2008 január 1-jén pedig 182 lakos élt a településen.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak, 2,6% cigánynak mondta magát (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 25,7%, felekezeten kívüli 26,3% (9,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 94,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% cigánynak, 2,3% németnek, 0,8% lengyelnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt református, 21,4% római katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (43,5% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
szerkesztés- Református templom. A helyi egyházközség 1748-tól a szomszédos Merenye leányegyházközsége volt, 1788-ban önállósodott. A templom 1793-ban épült, első lelkésze Szentesi Sámuel, míg az utolsó állandó lelkésze Czippán János volt.[13]
Ismert személyek
szerkesztésItt születtek
szerkesztés- Királyi Ernő (1926–2010) földművelésügyi miniszterhelyettes (1962–1965), később a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatalának vezetője.
Díszpolgárok
szerkesztés- Festetics Domonkos, az 1930-40-es években hosszabb ideig a térség országgyűlési képviselője.[14]
Védett természeti értékei
szerkesztés- Legelőerdő - a falutól keletre fekszik.
Források
szerkesztés- Magyar Köztársaság Helységnévtára
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
- ↑ Tótszentgyörgy Helységnévtár
- ↑ Tótszentgyörgy Helységnévtár
- ↑ Református Templom (Templomok). Tótszentgyörgy honlapja. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
- ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében; online hozzáférés: 2023. október 22.