Tótszentgyörgy

magyarországi község Baranya vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 29.

Tótszentgyörgy község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Tótszentgyörgy
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállásközség
PolgármesterFülöpné Török Tímea (független)[1]
Irányítószám7981
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség136 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 03′ 07″, k. h. 17° 43′ 03″46.051944°N 17.717500°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 07″, k. h. 17° 43′ 03″46.051944°N 17.717500°E
Tótszentgyörgy (Baranya vármegye)
Tótszentgyörgy
Tótszentgyörgy
Pozíció Baranya vármegye térképén
Tótszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótszentgyörgy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szigetvár nyugati vonzáskörzetében helyezkedik el, a város központjától mintegy 7 kilométer távolságra. A szomszédos települések: északkelet felől Patapoklosi, délkelet felől Molvány, délnyugat felől Nemeske, északnyugat felől pedig Merenye.

Megközelítése

szerkesztés

Közigazgatási területén áthalad a 6-os főút, így azon az ország távolabbi részei felől is könnyen elérhető. Központja vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető, oda közúton csak egy bő másfél kilométeres bekötőúton, a 66 115-ös számú mellékúton lehet eljutni.

Története

szerkesztés

Az Árpád-korban több Szent Györgyről elnevezett falu is volt a környéken. Nevüket általában templomuk védőszentje után kapták. Valószínűleg e település is egykori temploma után kaphatta nevét. „Tót” előnevét a 17. században a Felvidékről ide települt tót lakosairól kapta.

Nevét a korabeli oklevelek az 1200-as évek végén említették először, Schengurg formában. A falu a török időkben elnéptelenedett, lakossága a hagyományok szerint a közeli Szigetvári várba menekült, templomát lebontva annak anyagát is a várba építette be.

A 17. században az elnéptelenedett falut a Felvidékről érkezett tót telepesek népesítették be. A 18. század végén református magyarok is érkeztek a faluba, ekkor épült templomuk is.

A 20. század elején Tótszentgyörgy Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Lukács János (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Szabadi Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: Verkman János (független)[5]
  • 2002–2006: Verkman János (független)[6]
  • 2006–2010: Verkman János (független)[7]
  • 2010–2014: Verkman János (független)[8]
  • 2014–2019: Verkman János (független)[9]
  • 2019–2024: Verkman János (független)[10]
  • 2024– : Fülöpné Török Tímea (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
150
143
144
126
136
131
135
136
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

Az 1910-es népszámláláskor 389 lakosa volt, ebből 379 magyar volt. Lakosai közül 109 római katolikus, 280 református volt. A 2001-es népszámláláskor 192 lakosa volt. 2008 január 1-jén pedig 182 lakos élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak, 2,6% cigánynak mondta magát (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 25,7%, felekezeten kívüli 26,3% (9,2% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 94,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% cigánynak, 2,3% németnek, 0,8% lengyelnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt református, 21,4% római katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (43,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Református templom. A helyi egyházközség 1748-tól a szomszédos Merenye leányegyházközsége volt, 1788-ban önállósodott. A templom 1793-ban épült, első lelkésze Szentesi Sámuel, míg az utolsó állandó lelkésze Czippán János volt.[13]

Ismert személyek

szerkesztés

Itt születtek

szerkesztés
  • Királyi Ernő (1926–2010) földművelésügyi miniszterhelyettes (1962–1965), később a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatalának vezetője.

Díszpolgárok

szerkesztés

Védett természeti értékei

szerkesztés
  • Legelőerdő - a falutól keletre fekszik.
  • Magyar Köztársaság Helységnévtára
  1. a b Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  5. Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  6. Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  10. Tótszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
  11. Tótszentgyörgy Helységnévtár
  12. Tótszentgyörgy Helységnévtár
  13. Református Templom (Templomok). Tótszentgyörgy honlapja. (Hozzáférés: 2023. október 18.)
  14. Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében; online hozzáférés: 2023. október 22.

Külső hivatkozások

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés