Wikipédia

Terence Hill

olasz színész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Terence Hill, eredeti nevén Mario Girotti (Velence, 1939. március 29. –) David di Donatello-díjas, anyai ágon német származású olasz színész.

Terence Hill
Terence Hill Drezdában (2018. augusztus 20.)
Terence Hill Drezdában (2018. augusztus 20.)
Született Mario Girotti
1939. március 29. (84 éves)[1][2][3][4][5]
Velence[6]
Álneve Terence Hill
Állampolgársága
Házastársa Lori Zwicklbauer
Gyermekei
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Bambi-díj (1975)
  • Lommatzsch díszpolgára (1995. március 12.)[8][9]
  • David di Donatello-díj teljes életműért (2010)
Színészi pályafutása
Aktív évek 1951–
Híres szerepei
Műfajok
A Wikimédia Commons tartalmaz Terence Hill témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Leginkább spagettiwesternekből, a Don Matteo című televíziós sorozatból és Bud Spencerrel közös filmjeiből ismert.

Gyermekkora és családja szerkesztés

Mario Girotti néven született Velencében, 1939. március 29-én. 1900-ban született édesapja, Girolamo Girotti olasz származású vegyészmérnök volt, de eredeti foglalkozása ellenére a jóga olaszországi úttörőjeként vált ismertté. Édesanyja, Hildegard Thieme német felmenőkkel rendelkezett, drezdai művészeti egyetemre járt és tehetséges festőművész volt. Két testvére van, egy négy évvel idősebb bátyja, Odoardo és egy négy évvel fiatalabb öccse, Piero.[10] Anyanyelve a német, mellette olaszul és angolul beszél.

A második világháború fenyegetése miatt a család először Rómába, majd egy német kisvárosba, a Drezdától 30 kilométerre fekvő Lommatzschba költözött, az anya német ajkú szüleihez.[11] A város többek között azzal emlékezett meg később híressé vált lakójáról, hogy a helyi strandot Terence Hill Freibadnak nevezték el.[12] Az élénk, sportos fiú katolikus szellemben nőtt fel, mely későbbi munkásságára és szerepválasztásaira is nagy hatással volt. Drezda bombázásának rossz emlékei szintén végigkísérték életét.

1945 őszén a család visszatért Olaszországba, először Velencébe, majd apja szülővárosába, Ameliába. Mario itt töltötte általános iskolás éveit, német származása miatt gyakran keveredve összetűzésekbe társaival. Alapfokú tanulmányai befejezése után családjával Rómában telepedett le.[13]

Pályafutása szerkesztés

A kezdetek szerkesztés

1951-ben fedezte fel készülő filmjéhez Dino Risi olasz filmrendező az akkor 12 éves fiút és ajánlott neki szerepet Vakáció a gengszterrel című filmvígjátékában. Érdekesség, hogy későbbi legendás színésztársa, az akkor még Carlo Pedersoli néven sportúszó Bud Spencer nézőként részt vett a film forgatásán. Emellett együtt is versenyeztek a Lazio úszócsapatában, ahol az edzések során gyakran összefutottak, bár a köztük lévő majdnem tíz évnyi korkülönbség miatt mélyebb ismeretséget nem kötöttek, csak látásból ismerték egymást. Mariót szülei többféle sportfoglalkozásra beíratták, az úszás mellett atletizált, vívott, focizott, lovagolt és síelt.[14][15]

15 éves korától három évig a római színészeti stúdióba járt. 1963-ig tucatnyi filmben vállalt szereplést. Félénksége és súlyos lámpaláza megnehezítette munkáját és a kritikusok sem voltak jó véleménnyel az ebben az időszakban készült filmjeiről.[16] Érdemes megemlíteni az 1959-es Hannibal című történelmi kalandfilmet, melyben együtt szerepelt a későbbi Bud Spencerrel, de nem voltak közös jeleneteik és a forgatáson sem találkoztak.[17]

1960-as évek és találkozás Bud Spencerrel szerkesztés

 
Cavriaghi gróf szerepében A párduc című 1963-as filmben

1960-ban beiratkozott a római egyetemre, ahol 1963-as távozásáig irodalmat és filozófiát tanult.[18] 1963-ban Luchino Visconti A párduc című filmjében játszhatott. Olyan színészek mellett szerepelt, mint Burt Lancester, Claudia Cardinale és Alain Delon; bár csak minimális szerepe volt a filmben, ekkor döntött végleg a színészmesterség mellett. Három évre Nyugat-Németországba költözött, ahol több, az adott tartományt/vidéket bemutató ún. szülőföld-filmben, illetve akció- és (többek között Karl May művein alapuló) westernfilmben szerepelt.[19][20] 1965 augusztusában jelent meg az első címlapfotója a német Bravo magazinban, annak bizonyságaként, hogy a kék szemű Girotti a nők bálványává vált.[21]

1967-ben az Isten megbocsát, én nem forgatásának kedvéért visszaköltözött Olaszországba. Ebben a filmben egy véletlennek köszönhetően szerepelhetett: ugyanis az eredeti főszereplő, Peter Martell egy házastársi vita közben eltörte a lábát. A rendező, Giuseppe Colizzi Girottit javasolta a szerepre, aki akkor fejezte be a Rita, a vadnyugat réme western forgatását.[22] Carlo Pedersolival, ismertebb későbbi nevén Bud Spencerrel így együtt színészkedhetett egy filmben, ezúttal már egy közös, verekedős jelenetük is volt. Mivel a spagettiwesterneket ekkoriban angolul forgatták és nemzetközi piacra szánták, a két olasz színésznek angolosítania kellett a nevét. Girotti egy listáról a Terence Hill nevet választotta – részben egyszerű kiejtése, részben azért, mert ezek voltak édesanyja, Hildegard Thieme nevének kezdőbetűi.[23][24] A film mind az olasz, mind a német mozikban nagy sikert aratott.[25]

A legendás páros szerkesztés

 
Bud Spencerrel Az ördög jobb és bal keze című filmben (1970)
 Bővebben: Bud Spencer és Terence Hill

A két színész közt egyből kialakult összhang és a játékos komikum (mely részben eltérő testalkatukból is fakadt) a következő években további együttműködéseket eredményezett. 1968-ra elkészült előző filmjük folytatása, a Bosszú El Pasóban, ebben Hill már atletikus képességeit is megcsillogtatta,[26] a páros filmbeli ellenfelét Eli Wallach formálta meg. A szinte teljes egészében Mexikóban forgatott folytatás ismét kasszasiker lett. A harmadik rész egy évvel később, 1969-ben került a közönség elé, Akik csizmában halnak meg címmel.[27]

Ebből az időszakból érdekesség Hill Org című, kevéssé ismert 1968-as filmje, ezt színészként és anyagi téren is támogatta. Később jogi úton letiltatta a nyilvános vetítést és forgalmazást, pár alkalommal mégis levetítették. A bizarr és provokatív mű Thomas Mann 1940-es Az elcserélt fejek című kisregényén alapul.[28] A színész életművébe szintén nehezen beilleszthető film volt a Barbagia (1969): a dokumentumfilm-jellegű alkotásban Hill egy Graziano Mesina nevű hírhedt olasz banditáról mintázott bűnözőt alakít. Érdemes megjegyezni, hogy bár a színész szeretett volna találkozni Mesinával, erre nem kerülhetett sor.[29]

Egyik legismertebb filmjük ebből a korszakból Az ördög jobb és bal keze és annak folytatása, Az ördög jobb és bal keze 2. voltak. Egy interjúban Hill személyes kedvenceként a Nevem: Senki című filmjét jelölte meg, amelyikben Henry Fondával szerepelt.

Első amerikai filmjei az 1977-ben forgatott Mr. Milliárd (Mr. Billion) és a Menni vagy meghalni (March or Die) voltak, ekkoriban Hill az Amerikai Egyesült Államok és Olaszország között ingázva töltötte életét.

Önálló munkássága szerkesztés

1990-ben Új-Mexikóban forgatta családjával a Lucky Luke című filmet. 16 éves fogadott fia, Ross a forgatás idején autóbalesetben meghalt. A tragédia után a színész mély depresszióba esett és elzárkózott a nyilvánosságtól.[30] Később talpra állt, és sikeres tévés karriert futott be Olaszországban. A 2000-ben indult Don Matteo című 10 évados sorozata máig az egyik legkedveltebb és legismertebb olasz sorozat lett. Legutóbbi, magyarra is szinkronizált munkája a Lovas a sötétben című sorozat. 2011-ben újabb sorozatot forgatott, Un passo dal cielo címen, amelynek második évadát 2012 őszén sugározta a Rai1. Magyarországon az első évad 2013 tavaszán volt látható, a Story4 műsorán.

A színészet mellett rendezőként is kipróbálta magát többek között a Don Camillo, a Lucky Luke és a Bunyó karácsonyig című filmjeiben. 2018 áprilisában mutatták be a Nevem: Thomas című utolsó filmjét, amellyel a 2016-ban elhunyt Bud Spencer előtt tisztelgett.

Filmográfia szerkesztés

Önálló filmjei szerkesztés

Eredeti nevén szerkesztés

  • 1951 – Vacanze col gangster (Vakáció a gengszterrel) "Gianni"
  • 1953 – Il viale della speranza
  • 1953 – Villa Borghese (Egy nap a parkban) "diák"
  • 1953 – La voce del silenzio "fiú"
  • 1953 – L’età dell’amore
  • 1954 – Divisione Folgore "ejtőernyős"
  • 1955 – Gli sbandati (Harapófogóban) "haldokló"
  • 1955 – La vena d’oro (Aranytorony) "Corrado"
  • 1956 – Mamma sconosciuta "Gianni Martini"
  • 1956 - I vagabondi delle stelle "Franco Previtali"
  • 1957 – Lazzarella "Luciano Pico"
  • 1957 – Guaglione "Franco Danielli"
  • 1957 – La grande strada azzurra (A nagy kék országút) "Renato"
  • 1958 – La spada e la croce (Kard és kereszt) "Lazarus"
  • 1958 – Primo amore (Első szerelem) "Chicco"
  • 1958 – Il novelliere: The picture of Dorian Gray, tévéfilm
  • 1958 – Anna di Brooklyn
  • 1959 – Cerasella "Bruno"
  • 1959 – Spavaldi e innamorati "Paolo"
  • 1959 – Il padrone delle ferriere "Octave de Beaulieu"
  • 1960 – Maciste nella valle dei re
  • 1960 – Giuseppe venduto dai fratelli "Benjamin"
  • 1960 – Un militare e mezzo (Egy katona meg egy fél) "Giorgio Strazzonelli"
  • 1960 – Cartagine in fiamme (Karthágó lángokban) "Tsour"
  • 1960 – Juke box urli d'amore "Othello"
  • 1960 – Il Novelliere: Il salotto di Oscar Wilde "Dorian Gray"
  • 1961 – Pecado de amor "Ángel Vega"
  • 1961 – Le meraviglie di Aladino (Aladdin csodái) "Prinz Moluk"
  • 1962 – Il giorno più corto (A legrövidebb nap) katona
  • 1962 – Il dominatore dei sette mari "Antony Babington"
  • 1963 – Il gattopardo (A párduc) "Gróf Carlo Cavriaghi"
  • 1964 – Winnetou II (Winnetou 2 – Az utolsó renegátok) "Robert Merill hadnagy"
  • 1964 – Unter Geiern (Keselyűk karmaiban) "Baker Jr."
  • 1965 – Duell vor Sonnenuntergang (Killer Kid) "Larry McDow/Killer Kid"
  • 1965 – Schüsse im Dreivierteltakt "Enrico"
  • 1965 – Der Ölprinz (Az olajherceg) "Richard Forsythe"
  • 1965 – Ruf der Wälder (Hív az erdő) "Marcello Scalzi"
  • 1965 – Old Surehand (Winnetou bosszúja) "Toby"
  • 1966 – Nibelungen, Teil 1: Siegfried, Die (A Nibelungok I.: Siegfried) "Giselher"
  • 1967 – La feldmarescialla (Az altábornagy lánya) "Giuliano Fineschi professor"
  • 1967 – Io non protesto, io amo (Mindhalálig Rock and Roll) "Gabriel"
  • 1967 – Nibelungen, Teil 2: Die Kriemhilds Rache (A Nibelungok II.: Kriemhilda bosszúja) "Giselher"

Művésznevén szerkesztés

Bud Spencerrel szerkesztés

Év Eredeti cím Magyar cím Szerep
1959 Annibale Hannibál Quintilius
1967 Dio perdona… Io no! Isten megbocsát, én nem / Nincs bocsánat / Bunyó húsvétig Cat Stevens
1968 Quattro dell'Ave Maria, I Bosszú El Pasóban / A Pirinyó, a Behemót, és a Jófiú
1969 La Collina degli stivali Akik csizmában halnak meg / Csizmadombi fenegyerek / Akit nem a guta ütött meg
1970 They Call Me Trinity Az ördög jobb és bal keze Trinity (Szentlélek)
1971 Trinity Is STILL My Name! Az ördög jobb és bal keze 2.
1971 Il Corsaro nero Kalózok háborúja / Blackie, a kalóz / Kalózok kincse / Fekete kalóz Blackie (Fekete) kapitány
1972 Più forte, ragazzi! Mindent bele, fiúk! / Gyémántvadászok Plata
1974 Altrimenti ci arrabbiamo Különben dühbe jövünk Kid (Kölyök)
1974 Porgi l'altra guancia Fordítsd oda a másik orcád is! / Morcos misszionáriusok G. atya (J. atya)
1977 Due superpiedi quasi piatti, I Bűnvadászok Matthew Kirby
1978 Pari e dispari …és megint dühbe jövünk Johnny Firpo hadnagy
1979 Io sto con gli ippopotami Én a vízilovakkal vagyok Slim
1981 Chi trova un amico, trova un tesoro Kincs, ami nincs / Aki barátot talál, kincset talál! Alan Lloyd
1983 Nati con la camicia Nyomás utána! Rosco Frazer („Steinberg ügynök”)
1984 Non c'è due senza quattro Nincs kettő négy nélkül Elliot Vance
1985 Poliziotti dell’ottava strada Szuperhekusok Doug Bennett
1994 Botte di Natale Bunyó karácsonyig Travis

Róla szóló könyvek magyarul szerkesztés

  • Tobias Hohmann: Bud Spencer & Terence Hill krónikák; ford. Váradi Csilla; Wiamfilm Kft., Bp., 2013
  • Bud Spencer & Terence Hill sztori; szerk. Francesco Carrà, ford. Ónodi Csilla; Vintage Media, Bp., 2015 (Bud Spencer, Terence Hill gyűjtemény)
  • Bud Spencer & Terence Hill anekdoták; szerk. Marcello Gagliani, ford. Juhos Zsolt; Vintage Media, Bp., 2016 (Bud Spencer, Terence Hill gyűjtemény)
  • Király Levente: Zsugabubus. Hihetetlen történetek Terence Hilltől; Macro-Media Bt., Bp., 2020

Életrajzi könyvek szerkesztés

  • Ulf Lüdeke: Terence Hill. Exkluzív életrajz; ford. Malyáta Eszter; Libri, Bp., 2013

Magyar hangjai szerkesztés

  • Ujréti László – leggyakoribb magyar hangja, filmjeinek többségében (a Mario Girotti néven játszott szerepeket nem számítva) ő szinkronizálja, vagy legalábbis van vele készült magyar változat. Sőt, néhány filmnek mindkét – a Don Camillónak mind a három! – szinkronváltozatában ő kölcsönzi a hangját Hillnek. 2002-ben egy TV2-es riportban kiderült az újra szinkronizálás kapcsán, hogy azokban a filmekben, ahol Terence Hill fiatal volt, nem vállalta el a szinkronizálást a rekedtes hangja miatt (előtte lévő évben készültek újraszinkronizálások Rátóti Zoltánnal).
  • Szersén Gyula – az Én a vízilovakkal vagyok és a Szuperzsaru című filmekben szinkronizálta (mindkét esetben ez az egyetlen magyar változat), továbbá néhány film videóváltozatában.
  • Rátóti Zoltán – négy filmben volt Hill magyar hangja (Isten megbocsát, én nem!, Nevem Senki, Egy zseni, két haver, egy balek, Mr. Milliárd), valamennyi esetben újraszinkronizált változatról van szó, de a DVD-kiadások és a tévés vetítések révén szélesebb körben hozzáférhetők, mint az eredeti szinkronok.
  • Oszter Sándor – A Nevem: Senki eredeti szinkronváltozatában volt Hill magyar hangja.
  • Rubold Ödön – A Mr. Milliárd eredeti változatában volt Hill magyar hangja.
  • Szakácsi Sándor – a Kalózok háborúja eredeti szinkronjában volt Hill magyar hangja.
  • Zana József – a Rita, a vadnyugat réme eredeti szinkronjában volt Hill hangja.
  • Sinkovits-Vitay András – a Rita, a vadnyugat réme második szinkronjában volt Hill hangja.
  • Benkő Péter – Az igazi és a hamis című filmben volt Hill magyar hangja.
  • Selmeczi Roland – a Kalózok kincse A második MTV által készített szinkronjában adja hangját míg, az első eredeti szinkronban Szakácsi Sándor kölcsönözte hangját Hillnek és Kalózok háborúja címmel vetítették eredetileg.
  • Schnell Ádám – a Kalózok háborúja c. filmhez a Duna TV is készített egy szinkron-verziót Fekete kalóz címmel (ezt vetítette a TV2 is), melyhez magyar hangnak Schnell Ádámot szerződtették.

Rajtuk kívül még többen is szinkronizálták 1-2 film erejéig, ezek kevéssé ismert filmjei, Hill (Girotti) többnyire mellékszerepeket játszott bennük, így kevésbé volt fontos kérdés az ő hangjának kiválasztása. Másrészt ezek a filmek gyakran annyira megkésve jutottak el Magyarországra, hogy a megszokott szinkronszínészek már túl idősek lettek volna a fiatal színészhez.

Díjak, elismerések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ BD Gest' (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  7. ↑ Terence Hill nimmt deutsche Staatsbürgerschaft an
  8. ↑ Ehrenbürger der Stadt Lommatzsch (német nyelven). (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  9. ↑ Terence Hill in Lommatzsch 1995 (német nyelven). (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  10. ↑ Lüdeke 2013 14-15. o.
  11. ↑ Király 2020 11-13. o.
  12. ↑ http://www.lommatzsch.de/stadtinfo_oeffentliche_einrichtungen_freibad.html[halott link]
  13. ↑ Király 2020 16-24. o.
  14. ↑ Lüdeke 2013 28-30. o.
  15. ↑ Király 2020 27-37. o.
  16. ↑ Lüdeke 2013 32. o.
  17. ↑ Lüdeke 2013 41. o.
  18. ↑ Király 2020 40-41. o.
  19. ↑ Lüdeke 2013 41-43. o.
  20. ↑ Király 2020 47-49. o.
  21. ↑ Király 2020 55. o.
  22. ↑ Király 2020 60-63. o.
  23. ↑ Király 2020 64-67. o.
  24. ↑ Lüdeke 2013 67-68. o.
  25. ↑ Lüdeke 2013 69. o.
  26. ↑ Lüdeke 2013 72-74. o.
  27. ↑ Lüdeke 2013 75-76. o.
  28. ↑ Lüdeke 2013 77-79. o.
  29. ↑ Lüdeke 2013 80-82. o.
  30. ↑ Lüdeke, Ulf. Terence Hill: exkluzív életrajz (magyar nyelven). Budapest: Libri Kiadó, 144-147. o. (2013). ISBN 9789633102213. Hozzáférés ideje: 2023. március 24. 
  31. ↑ Gondola.hu. [2022. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 29.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Terence_Hill&oldid=26621998”