Uzapanyit

község Szlovákiában

Uzapanyit (szlovákul: Uzovská Panica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Uzapanyit (Uzovská Panica)
Katolikus templom
Katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1427
PolgármesterBartolomej Bari
Irányítószám980 22
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség816 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság188 m
Terület20,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 25′ 06″, k. h. 20° 08′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 06″, k. h. 20° 08′ 29″
Uzapanyit weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Uzapanyit témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Rimaszombattól 11 km-re keletre, a Balog-patak bal partján fekszik.

Élővilága szerkesztés

A faluban 2 gólyafészket tartanak nyilván, de máig csak az egyikről vannak fészkelési adatok.[2]

Története szerkesztés

A falu valószínűleg a 12. században keletkezett egy még korábbi település helyén. Kezdetben Balog várának tartozéka volt. 1427-ben az adóösszeírásban „Panith" néven említik először, mint az Úsz család birtokát. 1503-ban „Panyt", 1525-ben „Wzapanyk", 1773-ban „Panitowa" néven említik a korabeli források. 1435-ben a Méhy család birtoka, majd a 16.–18. században több nemesi családé volt. A település a török korban elpusztult, 1720-ban is csak 11 jobbágytelke létezett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Uza Panyit. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Szent Miklósy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, evangelikusok, és reformátusok, fekszik Csoltóhoz nem meszsze, határbéli földgye jó termékenységű, piatzozása hasznos, 2, 3, 4 mértföldnyire, fája van, malma közel, legelője elég, második osztálybéli.'[3]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Panith-Uza, magyar falu, Gömör vmegyében, ut. p. Rimaszombathoz keletre 1 mfd. 154 kath., 428 ref., 87 evang. lak. Kath. és ref. anyatemplom. Földei sikon feküsznek, s bőtermékenységüek; a határ dombosabb részét szőlők s erdők foglalják el. F. u. többen."[4]

1828-ban 82 házában 646 lakos élt. 1837-ben 739-en lakták, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Uzapanyit, balogvölgyi magyar kisközség, 212 házzal és 919 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Hajdan itt Alsó-Panith és Uza-Panith néven két község állott. 1427-ben az Uza család a földesura, 1435-ben a Méhy család. Ugyanakkor a Sághy családot is mint birtokosát említik. A Méhy család részeit azután az osgyáni Bakosok kapják. Széchi Mária is birtokosa volt. Később a Szentmiklóssyak lettek a földesurai, most pedig Bornemisza Istvánnak, Szentmiklóssy Aladárnak s Kálmánnak és Fáy Istvánnak van itt nagyobb birtoka és mindegyiknek szép úrilaka. A községhez tartozó Ludas nevű dűlő nevéhez a lakosok azt a magyarázatot fűzik, hogy Széchi Mária birtoklása idejében a lakosok 100 darab fehér ludat vittek úrasszonyuknak ajándékba és ezért ajándékozta nekik ezt a földrészt. A községben levő ev. ref. templom 1848-ban, a torony 1852-ben épült. A róm. kath. templomot 1881-ben szentelték föl. A községhez tartozik Mikóháza, Puhai, Ablonczi, Hácsi és Szemszúró puszta. Puhai már 1427-ben Puhaháza néven szerepel. Mikófalva 1407-ben Mikóháza néven a Mikófalvy család birtoka. Hácsi 1427-ben Haach néven Balogvár tartozéka. E tájon feküdt még 1427-ben Főczénháza is, mely azonban az idők folyamán teljesen elpusztult. A község postája Felsőbalog, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."[5]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége szerkesztés

1910-ben 826-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 679 lakosából 432 magyar, 146 szlovák és 89 cigány.

2011-ben 709 lakosából 332 magyar, 162 cigány és 146 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

  • Református temploma 1848-ban épült klasszicista stílusban, tornya 1852-ben készült el.
  • Római katolikus temploma 1872-ben épült historizáló stílusban.
  • Klasszicista kastélya a 19. század közepén készült.
  • Késő klasszicista kúriája a 19. század második felében épült.

Képtár szerkesztés

A református templom szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Uzapanyit témájú médiaállományokat.