Videfalva
Videfalva (szlovákul: Vidiná, németül Weidenau) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
| Videfalva (Vidiná) | |
.jpg) | |
| Forgách-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Losonci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1335 |
| Polgármester | Ján Šupica |
| Irányítószám | 985 59 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | LC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1694 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 338 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 198 m |
| Terület | 5,49 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 21′ 35″, k. h. 19° 39′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 35″, k. h. 19° 39′ 15″ | |
| Videfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Videfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Losonctól 2 km-re északra fekszik, a Losonc-patak (Krivánsky potok) jobb partján, az 50-es főút Losonc-Zólyom közötti szakasza mellett.
Délről Losonc, nyugatról Losonctamási, keletről pedig Losoncnagyfalu határolja.
Története szerkesztés
A település a 13. század végén keletkezett, első írásos említése 1335-ben "Vydafalua" alakban történt. 1393-ban "Vidina" néven említik. A mai kastély helyén – a hagyomány szerint – a 15. században a husziták legdélibb erőssége állt. A 16. században a Forgách család, majd több nemesi család birtoka. 1715-ben 9, 1720-ban 10 háztartása volt. 1740-ben egy tűzvészben az egész falu leégett. 1828-ban 68 házában 678 lakos élt. A 19. századig lakói főként mezőgazdasággal, fazekassággal foglalkoztak. A 19. század elején két malma állt és ekkor kezdődött az intenzív szőlőművelés is. 1860 után téglagyár kezdte meg itt működését. Fejlett volt a merinói juh tenyésztése is.
Vályi András szerint "VIDEFALVA. Vigyina. Tót falu Nógrád Várm. földes Ura Gr. Berényi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Losonczhoz nem meszsze, és annak filiája; határja ollyan, mint Bisztriczkáé."[2]
Fényes Elek szerint "Videfalva (Vidina), Nográd m. tót f. 63 kath., 249 evang. lak. Földje javitást kiván, rétje hasznos. Losoncz vizén 2 malma van. F. u. Kubinyi András, kinek itt csinos lakháza, szép kertje, nevezetes könyvtára, s ritka pénz, csiga, s növény gyűjteménye van. Ut. p. Losoncz."[3]
Nógrád vármegye monográfiája szerint "Videfalva. Losoncz közelében fekszik. Kisközség, 65 házzal és 497, vegyesen magyar és tótajkú, róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Losoncz. E községről a XVI. századtól kezdve vannak adataink. 1548-ban Luka Benedek, 1598-ban Forgách Zsigmond volt a földesura. 1715-ben három magyar és hat tót, 1720-ban négy magyar, egy német és öt tót háztartását írták össze. A XVIII. század első felében az esztergomi káptalan, 1770-ben, az úrbéri rendezéskor, Vattay Pál volt az ura. 1826-ban Kubinyi András birtokában találjuk, a kinek itteni kastélyában gazdag és fölötte nagybecsű és ritka érem- és ásványgyűjteménye volt. Jelenleg Asbóth János a község birtokosa s az övé az egykori Kubinyi-féle kastély is, mely a husziták legdélibb vára volt s 1706-ban a Forgáchok barok stilben restauráltatták. Még ma is láthatók az egykori várárkok nyomai s még áll két bástya, barok freskókkal. Van itt 2000 kötetes könyvtár és képtár, A. János, Thököly Imre udvari embere, A. Lajos 1848-ban honv. tábornok, hadtestparancsnok, A. Sándor, Kossuth vezérhadsegéde, később az Am. Egyes. Államok tábornoka és minisztere, e két testvér atyjának, A. János tiszai koronakerületi adminisztrátornak arczképével és más családi képekkel. – A róm. kath. templomot Asbóth János és neje építtette. 1740-ben az egész falu leégett, 1873-ban pedig a kolera tizedelte meg a lakosságot. A községhez tartozik Bolondtó-puszta."[4]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 593, többségében szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 1779 lakosából 1730 szlovák nemzetiségű volt.
2011-ben 1855 lakosából 1659 szlovák és 34 magyar nemzetiségű.
2021-ben 1694 lakosából 1579 szlovák, 38 magyar (2,24%), 6 cseh, 1 ukrán, 1 lengyel, 1 bolgár, 4 egyéb, 64 ismeretlen nemzetiségű.[6]
Híres emberek szerkesztés
- Itt született és itt halt meg Kubinyi Ferenc palaeontológus, politikus, az MTA tagja.
- Itt hunyt el 1911. június 28-án Asbóth János író, újságíró, néprajzkutató, politikus, az MTA tagja. Asbóth Lajos honvéd tábornok fia.
Nevezetességei szerkesztés
- A Forgách család barokk kastélya 1706-ban épült barokk stílusban, korábbi alapokon. A 19. és a 20. században átépítették. Itt alakult meg a Magyarhoni Földtani Társulat 1848. január 3-án (1993-ban emléktáblát helyeztek el a kastély falán).
- Római katolikus temploma 1907-ben épült, neobarokk-klasszicista stílusban.
-
Forgách-kastély -
-
Forgách-kastély -
Forgách-kastély -
A Magyarhoni Földtani Társulat emléktáblája
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.
- ↑ http://www.cisarik.com/0_Vidina_Lucenec_BC_Nograd_Novohrad.html
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
Források szerkesztés
- Culka 2005 Vidiná 1335-2005 ISBN 80-969381-3-4
