Vita:Karácsony

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a horvát, indonéz és malajálam Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

véglegesítés

Szerintem el kellene dönteni, hogy mi kerüljön a cikkbe véglegesen! 1. "a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe" vagy 2. "Az egyik legnagyobb ünnepet (a legnagyobb ünnepe a húsvét) tette erre a napra"

A kettő együttes jelenléte elég furcsa. De ez persze csak az én véleményem! Filoma 2005. augusztus 11., 20:35 (CEST)

"Mikor jelent meg az angyal???"

"Az evangéliumok szerint az angyal három hónappal János fogantatása előtt jelent meg Máriának (a hagyomány szerint március 25-én). Innen kilenc hónapot számolva december 25. adódik." Tehát itt úgy helyes a leírás az evangéliumok szerint, hogy János SZÜLETÉSE előtt három hónappal (és nem fogantatása) jelent meg Máriának az angyal.

Honnan tudjuk, hogy hány hónapra született János? Erre nem találtam utalást. Tehét nem SZÜLETÉSE előtt három hónappal, hanem fogantatása után hat hónappal. kmm

Az említett rész Lukács evangéliuma szerint >> (Lk1,36-37) "Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondták, mert Istennél semmi sem lehetetlen."

"Palatalizáció vs palatizáció"

Elnézést, ezt csúnyán benéztem. Nem mentség, hogy a japán nyelv wikibejegyzésénél következetesen rosszul használják. :) Még egyszer bocs!

Ettől függetlenül azonban, kérem, vegyétek be lehetséges alternatívaként a kerecsensólyommal összefüggő eredetet! Indoklást, forrást lásd alább! Köszönöm!

"Kerecseny sólyom"

• "Vitatott elméletek szerint a karácsony a magyar kerecseny sólyom szóból ered. Ezen elmélet szerint a magyarok ősei ezen az évvégi napon kerecsen sólymot röptettek a nap felé. Ezen elmélet szerint már korábban is szokás volt a legsötétebb éjszakán a fény gyújtása, illetve a termékenység elősegítése és a tavasz várása miatt a szobába valamilyen zöld ág bevitele."

Mi a forrás? -- nyenyec ☎ 2005. augusztus 12., 00:19 (CEST)

LOL, ez aranyos. Mindkét szó szláv eredetű, a kerecsen eredetileg kerecset formában került át (már a karácsony után), később lett belőle kerecsen, még később kerecseny (1700-as évek vége). Szerintem mehet a rossz viccek közé. – KovacsUr ^{(?) (!)}, 2005. augusztus 12., 00:32 (CEST)

Ti. az Akadémia szerint mindkét szó szláv eredetű. De ilyen tekintetben nem feltétlenül lehet bennük megbízni, mivel nem lehetetlen, hogy politikai okok miatt nyilvánították sok eredeti szavunkat szláv jövevényszónak (lehet, hogy most majd sok régi szavunkat fogják angolszász vagy amerikai eredetűnek minősíteni, ld. még orientáció :-) Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 12., 08:21 (CEST)

A karácsony szó szláv nyelvekben is csak a Kárpát-medencében élők között ismert! Különböző népek találkozásánál általában a meghatározóbb népektől vesznek át a kevésbé meghatározó népek. Azt hiszem nem kérdés hogy a Kárpát medencében kik a meghatározó népek...

Kár, hogy a szláv népek általában nem karácsonynak, hanem rozsgyesztvó-nak hívják, mint gondolom mindenki tanulta volt ifjú korában jól. Karácsonynak kizárólag azok a szláv népek hívják, akik a magyarok mellett vagy a magyarokkal éltek. Bizony a karácsony szó nem szláv eredetű, ellenben feltételezhetően a magyarból került át a szlávba. A bolgár-szláv eredet meg külön mókás, tekintve, hogy bár bolgár nyelv elszlávosodott, de eredetileg ún. őstörök nyelv. Szóval ez szláv eredet, akadémia ide, wikipédia oda, sima habiszti, minden bizonyíték, hitel és forrás nélkül. E' van kérem, egyszer szép napon majd fordítva lesz, a nyilvános oldalra kerülnek a tények, és a vitalapra hülyeségek, eladdig tessenek egyenesen a vitalapokon keresgelni infó után.

Egyetértek. Elfogadhatatlan, hogy még az albán (?? - még csak nem is szláv nép!) átvételt-eredetet is feltüntetik a szerkesztők a cikkben, ugyanakkor nemes egyszerűséggel (vagy elfogultsággal?) kihagyják a lehetséges magyar eredetet.

Miért?

A szó származásával Kiss Lajos is foglalkozott. Ő szintén a feltételezett korčiti ,lép' alapszóból indul ki. Ám rögtön feltár egy nehézséget is. "A szláv szóképzésben ugyanis az -unú képző előtt általában nem találkozunk a képzőt megelőző -k-, -g-, -ch- palatizációval. Ez a nehézség azonban, mint látni fogjuk, nem áthidalhatatlan. Mivel a bolgár kracsún (,nyári napforduló', de ,lábfájás' is) napján ügyelni kell arra, hogy a nap senkit se találjon ágyban, mert akkor lábfájást kap - ha az állatokat nem hajtják ki napfelkelte előtt, akkor lesántulnak -, így a kracsún (napforduló) és az akrak (,láb') között megtaláltuk az etimológiai összefüggést, feloldottuk a nehézséget." (Kiss Lajos: Karácsony szavunk őstörténetéhez; In: Magyar Nyelvőr 1957, 2. sz., 248-49.)

Kiss igenis elfogultan közelíti meg tárgyát, amikor kimondja Kniezsa Istvánra való hivatkozással: "A karácsony, mint annyi más, a kereszténység fogalomkörébe tartozó szavunk... szláv eredetű." (uő, uott a 247. oldalon) Így fel sem merül benne a kétely, s azt igyekszik bizonyítani, amit az elején állított. Ezt a megközelítést nem lehet elfogulatlannak tekinteni! És azt sem biztos, hogy nyelvtani kérdést néprajzival lehet megoldani.

Szóval kedves nyenyec, ha már forrást hiányolsz, hol a szláv eredet bizonyítékának forrása megjelölve? Nyilván tudnál pedig, mivel az MTA szerint amúgy is minden második szavunk szláv eredetű (l. Kiss Lajos). De ha már forrás, tessék:

A középkori inkvizíciót nem kell különösebben bemutatnunk, hisz mindenki hallott róla. A Magyar Királyságban a domonkosok feladata volt ennek amunkának az elvégzése, akik jegyzőkönyveket készítettek, s így számos - máskülönben végleg elveszett - részletet ismerhetünk meg belőlük. "A sámánhit legnagyobb ünnepe a karácsony volt. Így vallotta 1245-ben Dala fia Undo perében Rufus segesvári polgár: ,Krisztus születése ünnepén, a régi magyarok, a sólyom ünnepét tartják...'" Karácsonykor "a sólymokat vadászatra eresztik és sok nép viszi oda madarait, amiket a sámánok megáldanak..." Vagy: "a régihitűek Urunk születése napján tartják a sólyomünnepét." Végül következzék a legfontosabb idézet: ",...in festo falconarium vulgare karasun dicto' - a solymárok ünnepén, amelyet népi nyelven karácsonynak neveznek. Ez az adat tanúskodik feltevésünk mellett, hogy a sólyom madár és karácsony ünnepe között belső tartalmi és szimbolikus kapcsolat áll fenn." Ezt nem mellesleg nyelvészeti megfontolások is támogatják: a hangrendi átcsapás gyakori a magyar nyelvben: szaracén ~ szerecsen; Tarján (törzsnév) ~ Terény (helynév, Nógrád) (KL II. 638.)

(Forrás: Fehér M. Jenő: Középkori magyar inkvizíció, Transsylvania, Buenos Aires 1956, 236-37.)

Nincs kifogásom a lehetséges szláv/albán eredet megjelenítése ellen, amennyiben a lehetséges magyar eredetet is feltüntetjük a cikkben a korrektség jegyében.

Festo falconarium

A szócikk szövegében nem stimmel az 1267-es dátum. A Kassai kódex nem akkor készült, ha létezett egyáltalán. Fehér Mátyás Jenő írásai alapján az 1227 és 1498 közötti időszakról tartalmaz invizíciós jegyzőkönyveket, és 1556 lett átadva Kassa városának.
Ulrich von Lichtenstein ^vita 2015. december 23., 18:17 (CET)

Az új év kezdete

• A régi időkben a naptári új év kezdete nem a mostani időpontra esett. Sokáig a természet megfigyelése alapján számították az időt. Ezért eleinte a téli napforduló ideje, december 25. környéke volt az új év kezdete.

sokáig márciussal kezdődött az új év, ezért is van a szökőnap februárban, illetve a (latinul) sorszámozott hónapok – szeptember(7.), október(8.), november(9.) és december(10.) – így a megfelelő helyükön. -- Váradi Zsolt

pontosabban: a rómaiaktól a január 1-jei kezdést örököltük. Bizonyos Bede a VII. században az Egyház nagy ünnepére, dec. 25-re tette át, és ez így maradt a XI-XII. századig. Március 25 a IX. században a dél-európai területről indult, és a XII. századra terjedt el Európában. A január 1-jei évkezdet Velencéből indult 1522-ben. [1] --Váradi Zsolt 2005. augusztus 12., 01:14 (CEST)

A rómaiak január 1-jén kezdték az évet? Akkor miért van az, amit fentebb említettél, hogy a szeptember a 7. hónap, stb.? Azt hittem, ez latinul van. (ez nem fontos a cikkhez, csak kíváncsi vagyok.) Alensha  * 2005. augusztus 12., 13:19 (CEST)

kétségbeejtő

Ez egyike azoknak a cikkeknek, amikre ki lehetne tenni a nyenyec féle "Why God why?" sablont. Azért félelmetes, hogy a körülbelül háromnegyed oldalny Karácsony szócikkben fél oldalon keresztül említés sem esik arról, hogy valami Jézus nevű figurához is van köze. Az, hogy mikor van, szintén nem szerepel a bevezetőben, és utána is hibásan. Aaaargh... --TG® 2005. augusztus 12., 02:55 (CEST)

Kicsit rendberaktam a cikket; egyben felavattam az új hivatkozás sablont. Majd írjátok meg, hogy tetszik-e. --TG® 2005. augusztus 12., 12:12 (CEST)

Működik a sablon, ú.t. Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 12., 15:43 (CEST)

átvett

rv Gubbra. A karácsony egy keresztény ünnep. Lehet, hogy más vallásokból vették át (és ez szerepel is a cikkben), de ott nem karácsonynak hívták. Azt mondani, hogy a karácsony egy pogány ünnep, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. --TG® 2005. augusztus 12., 20:05 (CEST)

Lopott ünnep

Kezdjük a sort karácsonnyal:

http://www.extra.hu/unnepek/karacsony/miert.html

Miért éppen december 24-én? Minden nép nagy ünnepségekkel búcsúztatja az óesztendőt és köszönti az új évet. Ezek az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével. A régi időkben a naptári új év kezdete nem a mostani időpontra esett. Sokáig a természet megfigyelése alapján számították az időt. Ezért eleinte a téli napforduló ideje, december 25. környéke volt az új év kezdete. A régi rómaiak a hosszabbodó nappalokat, a fény újjászületését a Legyőzhetetlen Nap istenének, Mithrásznak a születésével azonosították. December 25. a Legyőzhetetlen Nap születésnapja lett. A kereszténység a rómaiaktól és más vallások szokásaiból is sokat átvett, hogy népszerűbbé váljon. Így a sok ezer éves, a téli napfordulóra eső ünnepet is belevonta a keresztény vallás ünnepkörébe. A legnagyobb ünnepet tette erre a napra: a Megváltónak, a kereszténység legjelentősebb alakjának, Jézusnak a születésnapját. I. (Szent) Gyula pápa 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává. A születés lehetséges időpontja a mai napig nem tisztázott, de az örmény egyház kivételével - ezen egyház hívei január 6-án ünneplik Jézus születését - a többi egyház elfogadta Gyula pápa döntését." --Szabadítsuk fel a Wikit! 2005. augusztus 20., 10:49 (CEST)

Két megjegyzésem lenne ehhez.

• Emlékeim szerint a pravoszlávok sem dec. 25-én ünneplik a karácsonyt, hanem jan 1-jén, meg talán a szerbek sem.
• Azt elhiszem, hogy a kereszténység előtt is voltak ekkoriban ünnepek, de van-e bizonyíték rá, hogy karácsony néven volt-e korábban ilyen ünnep Magyarországon?
• Amúgy a fenti szöveggel teljesen egyetértek, az beépíthető a szócikkbe, de szerintem nem akkora jelentőségű, hogy a bevezetőbe kellene. Valami A karácsony ünnepének előzményei fejezetbe lehetne rakni.

-- Árpi (Harp) ✎ 2005. december 21., 10:59 (CET)

Etimológia

Itt hivatkozik valaki egy alternatív szómagyarázatra. Érdemes lenne forrást keresni hozzá, és bevenni a cikkbe. --Tgr 2006. november 26., 19:12 (CET)

Ezt én is hallottam valami nyelvész koma előadásában jó 4-5 éve, ő azt mondta hogy a kara szóból ered, ami ősmagyarul fekete, és a csony meg vége, szvall vége a feketeségnek...nagyjából hasonlít a belinkelthez. Burrows ^vita 2007. december 26., 00:35 (CET)

Békesség Nektek!
Ezen a lapon megjelenik a szó vélhető eredetének az a változata is, ami sem a szócikkben, sem a vitalapján: egyes vélemények szerint a latin 'incarnation' szó változata. Írnak több információt is az ünnepről magáról, körülményekről, stb. Az általam hivatkozott lap ezekre a forrásokra támaszkodik: Kühár-Radó 1933:88. - Radó 1961:205. - Kirschbaum II:86. - Sachs 1980:141. - Bálint 1989:15.
Nem nyúlok bele a szócikkbe, mert végletesen elfogult vagyok.
Béke Veletek! - Winterrose ^vita 2009. december 30., 21:45 (CET)

Magyar-türk kara=fekete. Karakum = fekete homok. Innen a karacsony nem kracsunból, már a bolgár-türk-szláv átalakulás a kracsun.
szerintem! - Battila 2014. december 27., 11:59 (CET)

Má' nem azért, de egy etimológiának illik értelmesnek lenni. Mi köze a karácsonyhoz a fekete homoknak? Hogyan lehet a fekete homokból levezetni ezt a jelentésváltozást? – LA^pankuš 2014. december 27., 13:35 (CET)

Az én etimológiai szótáramban a korcs szónak nincs (át)lép jelentése: korcs [1358 tn. (?), 1560 k.] Vitatott eredetű. 1. Belső fejlemény, valószínűleg hangfestő eredetű, talán szóhasadással keletkezett a kacs főnévből. A szó belseji r vagy másodlagos járulékhang, vagy pedig elhasonulás eredményeként jött létre. A korcs jelentését a kacs ’fattyúhajtás’ jelentése magyarázza. 2. Szláv jövevényszó, vö. szlovén krč ’irtás, irtvány’, szlovák nyelvjárási krč ’fatuskó, tönk’, orosz [korcs] ’fatönk’. A szláv szavak eredete tisztázatlan. Eredetileg az irtásokon növő, elsatnyult cserjékre vonatkozhatott. A jelentésfejlődésre vö. gaz. Származékai a korcsos [1560 k.], korcsosodik [1630], korcsosul [1782].

ETIMOLÓGIAI SZÓTÁR Magyar szavak és toldalékok eredete © TINTA Könyvkiadó © Dolovai Dorottya, Jankovicsné Tálas Anikó, Kiss Gábor, Sipőcz Katalin, T. Somogyi Magda, Tamás Ildikó, Zaicz Gábor Budapest Első kiadás: 2006

Mit is ünneplünk?

Nem kéne megemlíteni, hogy pl. Magyarország nagyobbik fele is karácsonykor nem Jézus születését, se nem a fogyasztást ünnepli (bármit is jelentsen ez), hanem a karácsony a szeretet és/vagy a család ünnepét jelenti a többségnek?

Magyarország nagyobbik fele katolikus vallású. Elfogadja Isten igéjét és parancsait: „Az Isten szeretet, és aki megmarad a szeretetben, Istenben marad és Isten őbenne marad” (Jn 4,16). – Dencey ^vita 2009. december 24., 04:57 (CET)

Néhány észrevétel

Kiraktam a "nincs forrás" sablont, mivel nemigen van megadva. A hitgyülis oldalt és nevenincs társait mint forrást meg hagyjuk már. Ezen kívül lektorálni kéne az "angol karácsony" részt, mivel egyrészt formailag is minőségen aluli, másrészt talán túl nagy hangsúlyt kap a szócikkben. Kedves ifjú szerkesztőtársak, ez egy enciklopédia (lesz majd talán pár év múlva); kérlek, legyetek a végletekig igényesek, hitelesek és pontosak! Kellemes ünnepeket – Gregorius P. ^vita 2009. december 21., 23:08 (CET) Gregorius P. ^vita 2009. december 21., 23:11 (CET)

"A protestáns, angolszász karácsony nem ismeri a szenteste fogalmát. A karácsony ünnepe arrafelé Christmas Day-jel, december 25-tel kezdődik. Így a nálunk szokásos éjféli mise is hiányzik" - ez nem így van, valamennyi templomban tartanak 24-én éjfélkor misét

Összesűrítettem az Angol karácsony fejezetet, hogy ha esetleg benne marad a szócikkben, ne legyen túlsúlyos a szócikk egészéhez képest. Az éjféli mise valóban van náluk is, bár amilyen netes forrásokat találtam, nem éjfélkor.- RepliCarter ^Wormhole 2009. december 25., 19:47 (CET)

A protestánsoknál, reformátusoknál nincs mise, hanem istentisztelet. – Wikizoli ^vita 2012. december 25., 10:36 (CET)

2012 novembere óta ez a mondat másként szerepel már benne: A protestáns, angolszász karácsony természetesen nem ismeri a katolikus szenteste fogalmát.

Az Így a nálunk szokásos éjféli mise is hiányzik erre változott RepliCarter 2009-es egyszerűsítése után: A karácsony ünnepe arrafelé Christmas Day-jel, december 25-ével kezdődik. Az angol protestánsok december 25-én mennek templomba, utána bontják ki az ajándékokat, melyek sok családban már Christmas Day előtt gyűlnek a karácsonyfa alatt, de a becsomagolt ajándékokat csak 25-én szabad felbontani.

@RepliCarter:, @Wikizoli:, @Rlevente:, @Malatinszky:, @Alensha: (utóbbi kettőt találomra, mert ők tájékozottak angolszász dolgokban, úgy hiszem) Le lehet venni a tartalmi segély sablonját most már? Apród ^vita 2016. szeptember 3., 01:25 (CEST)

Részemről igen. Wikizoli ^vita 2016. szeptember 3., 10:34 (CEST)

Hát az iskolai angolórákról nekem is az rémlik, hogy így tanultuk, de a valóságban én templomba járó embereket nem nagyon ismerek egyik országban se, valaki vallásosabbtól kellene megkérdezni. Alensha 2016. szeptember 3., 08:02 (CEST)

Az angolszász szokásokat nem ismerem. – Rlevente ^üzenet 2016. szeptember 3., 08:08 (CEST)

Azon töprengek, kit kérdezek még. Apród ^vita 2016. szeptember 8., 22:59 (CEST)

Most jöttem rá, Bennó tette ki a sablont, úgyhogy őt is megkérdezem. @Bennó: Le lehet venni a sablont szerinted?

Egyúttal megkérdezem @EniPort:ot is, mert ő londoni wikipédista, hogy mi a véleménye, van éjféli mise az angolszászoknál? Apród ^vita 2016. szeptember 8., 23:27 (CEST)

Szerintem bőven le lehet. Bennó^fogadó 2016. szeptember 9., 00:39 (CEST)

Levettem. Apród ^vita 2016. szeptember 10., 00:28 (CEST)

Kedves @Apród: de igen, igazad van, van éjféli mise, javítottam. Illetve pontosítottam még néhány dolgot az angol szakaszban, remélem segítettem vele. – EniPort  ^eszmecsere 2016. szeptember 11., 02:58 (CEST)

Köszönöm a segítségedet. Apród ^vita 2016. szeptember 11., 18:52 (CEST)

Helyesírás

"December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy karácsonyi vacsora. A család, esetleg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A magyaroknál a bennsőséges családi együttlét általában 24-e estéje (szenteste), míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e." Tisztelettel kérdem, a "bensőséges" szót nem 1 n-nel kell írni? Kriszta (valamiért nem tudom rendesen aláírni, bocs.) – Kriszta^vita 2011. december 18., 17:26 (CET)

Magad is kijavíthattad volna. Egy év után (mivel csak most akadtam rá) megtettem én. – Wikizoli ^vita 2012. december 25., 10:34 (CET)

Első magyar polgárkarácsony

Kiegészítés a magyar karácsony c. szócikk után, ELSŐ MAGYAR POLGÁRKARÁCSONY 1842. címen: Az első dokumentálható magyar polgári karácsony leírása 1842-ből, a reformkorszakból származik és a Szekrényessy családhoz köthető. Helyszíne az irodalmi - és társas-összejöveteleiről elhíresült, Pest belvárosában, a mai Petőfi Sándor utcában állt hajdani két emeletes Szekrényessy-ház szalonja. Szekrényessy Józsefné szül. Slachta Etelka (1821-1876)1842. december 24-i naplófeljegyzése hűen tükrözi a polgárság körében ezekben a pillanatokban megjelenő, meghonosodó karácsonyfaállítási és ajándékozási szokásokat. A napló "Józsi"-ja a pesti közélet egyik legismertebb szereplője, ki Széchenyi István barátja és belső munkatársaként a gróf munkásságának egyik továbbvivője, kit éppen ezért méltán tisztelt meg az akkori közvélemény a "Kis-Széchenyi" jelzővel. Utóbb fia Szekrényessy Kálmán (1846-1923) lett az első magyar úszó, első magyar sportlap-alapító és első Balaton-átúszó. Részlet az első magyar polgári karácsony leírásából:

Forrás: Kacérkodni fogok vele Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843 IV. kötet 98-102. p.p. Győr, 2007. ISBN 978-963-06-2395-7 (szerk. Katona Csaba és Szekrényessy Attila)

Mikulás Angliában

„Angliában a karácsonyi készülődés már októberben megkezdődik. A bejárati ajtókat és az ablakokat fenyőággal, gyertyával, dióval, mogyoróval dekorálják, és feldíszített fenyőfát állítanak a szobába. November elején karácsonyi pompába öltöznek az utcák, és december elején feltűnnek a Karácsony Apók (Father Christmas). Ennek ellenére nem ünnepelik a Mikulást.”

Ez nem teljesen igaz. Náluk december 25-én a Mikulás / Télapó (Santa Claus / Father Christmas) hozza az ajándékot. nyuszika7h ^vita 2014. december 18., 20:57 (CET)

korai keresztények

", illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték." illetve "A korai keresztények nem ünnepelték Jézus születését, és nem is próbálták meghatározni az időpontját;"

Most akkor mivan? jussatok már dűlőre, legyen egységes a lap. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 134.255.56.45 (vitalap | szerkesztései)

Hát ez nem egy egetverő probléma. A 4. században még korai kereszténységről beszélünk, amikor már Jézusra emlékeztek Mithrász születésnapján. Eredetileg nem tartották meg és nem ismerték Jézus születésnapját, de a 4. századtól már igen. Nincs ebben semmi ellentmondás. – LA^pankuš 2014. december 25., 12:46 (CET)

Pravoszláv karácsony

Ez mintegy 100%-ban kimaradt. Sem a pravoszláv, sem az orosz szóra nincs találat. Legalább az időpontjának ki kéne derülnie. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 10., 09:44 (CEST)

crăciun -- kracsun

Furcsának találom azt a fejtegetést, hogy a román crăciun (kiejtése kb. kröcsun) valamilyen távoli latin szóból eredne. A román nyelvben rengeteg szláv szó van, inkább jöhetne a kracsunból. Főleg, hogy a románok ortodox vallásúak. Ha a vallás keleti, miért jönne a karácsony szó a latinból. Ez inkább a Kiss Lajos nyelvész elméletét erősíti, mert a román nyelv szláv nyelv is, eredetikleg cirill betűkkel írtak, csupán a 19. században tértek át a latinbetűs írásmódra (lásd A román nyelv írása). Wikizoli ^vita 2021. december 24., 20:01 (CET)

A nyelvészetben az a szép (irónia...), hogy mindenki találgat mindenfélét, aztán az egyiknél vagy megállapodnak, vagy találgatnak tovább. Szerintem se valószínű, főleg mert a teremtés szó ide egyáltalán nem passzol, az inkarnációnak meg hangtani problémái vannak, dehát ha van ilyen vélekedés, miért ne írnánk fel a többihez? – LA^pankuš 2021. december 25., 00:26 (CET)