Vita:Kommunizmus

Ez a szócikk témája miatt a Munkásmozgalmi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2014. március 26.

Munkásmozgalommal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a cseh, jiddis és egyiptomi arab Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

---

Vitaarchívum
	1. 2005. április 24. – 2008. május 27. (2008 nyaráig)

---

Vitalapok használata

• Kövesd a wikikettet
• Feltételezz jóindulatot!
• Kerüld a személyes támadásokat!
• Viselkedj civilizáltan
• Le ne harapd a kezdők fejét!

Ez a Kommunizmus cikkben szükséges változtatások megbeszélésére szolgáló vitalap.

• A vitalap a konkrét szócikk szerkesztéséről szól, nem pedig a szócikk tárgyáról általában. Ne használd vitafórumnak.
• Írd alá a hozzászólásaidat négy hullámmal (tildével): ~~~~.
• Lehetőleg a szakasz aljára, a korábbi megjegyzések alá írj.
• Az új témákhoz kezdj új szakaszt így: == Szakaszcím ==. Használj informatív szakaszcímeket.
• Új vagy a Wikipédiában? Üdvözlünk! Érdemes megnézned a gyakran ismétlődő kérdéseket.

Átirányítás

A Kommunizmus#Magyarországon fejezetet nézegetve feltűnt, hogy a Wikipédia:Kocsmafal_(javaslatok)/Archív19#Mo._1919_.261947-1989 megbeszélésre hivatkozva a Kommunizmus Magyarországon jelenleg egy átirányítás a cikkek névteréből a sablonok névterébe, ami pedig nem kívánatos.

Karmela^üzenőlap 2010. február 28., 16:48 (CET)

Ezt javítottam. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. augusztus 24., 13:17 (CEST)

A kommunizmus fekete könyve

Mi az értelme ennek a külön fejezetnek. Uegyanez ugyanilyen formában már megvan egyszer a könyv szócikkében. Zam ^vita 2010. május 2., 14:43 (CEST)

Ráadásul a félmilliós magyarországi áldozat teljesen nevetséges adat. A Tanácsköztársaság alatti vörösterrornak még izzadva is csak 150, a Rákosi-korszaknak 100, az ötvenhatos megtorlásoknak 228 áldozatát lehet összeszámolni. Minden egyéb adat hamis. Elég békés ideológia ez nálunk a frontra hajtott milliók, a fehérterror, a nyilasok rémtettei és a holocaust tükrében.

Kivágva

Alexander Gerschenkron gazdaságtörténész szerint míg Angliában a liberalizmus, a laissez-faire, Franciaországban és Németországban a Saint-Simon-i és Friedrich List nevéhez köthető utópikus szocialista ideológia volt az iparosítás legfőbb szellemi motorja, addig Oroszországban és Kelet-Európában a sztálinizmus játszotta el ugyanezt a szerepet. Ahogy haladunk Európában keletre, úgy volt szükség egyre erősebb állami beavatkozásra az egyre inkább megkéső modernizációhoz. A sztálinizmus az elmaradott országok gyors modernizációját lehetővé tevő ideológiának bizonyult.

Az állam berendezkedésének tekintetében mindez általában a monarchikus berendezkedés végleges felszámolását jelentette. Szinte minden olyan országban, ahol volt sztálinista uralom, ott az a monarchikus államforma végleges végét jelentette (kivétel: Kambodzsa). A jelenség magyarázata az lehet, hogy a későn kapitalizálódó országokban a diszfunkcionálissá váló monarchiával a tőke ugyan együtt tudott működni, ám annak megszűnte után már nem állt érdekében formálisan sem helyreállítani az általában a földbirtokosokra támaszkodó régi uralkodói hatalmat.

Például Magyarországon a Habsburg-ház végleges trónfosztása kapcsolódik a Tanácsköztársasághoz, Németországban a császárság megszűnése a Bajor Tanácsköztársasághoz, Ausztriában a császárság megszűnése a Vörös Bécs korszakhoz, a többi KGST-országban sehol sincs királyság, Kínában a császárság megszűntével sztálinista rendszer alakult ki.

Ezzel ellentétben, ahol nem volt sztálinista uralom, és voltak monarchiák, ott ma is alkotmányos monarchiák vannak: Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium, Dánia, Svédország, Norvégia, Japán stb. (Spanyolországban az alkotmányos monarchia bevezetése a Franco-uralom után összekapcsolódott azzal az igénnyel, hogy erősödjön a nemzetiségileg tagolt ország demokratikus egysége.)

Forrás nélküli eszmefuttatás, mely több pontban (mint a sztálinizmus = modernizáció vagy a tanácsköztársaság és a habsburgok) erősen megkérdőjelezhető. A második bekezdés bizonytalan spekuláció, Magyarországra alkalmazhatósága kérdéses. Az utolsó bekezdés pedig komolytalan: ahol nem volt sztálinista uralom, de volt monarchia, ott ma is az van. Lehet, hogy ez igaz, de sok teteje nincsen. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. október 3., 18:38 (CEST)

A kommunizmus áldozatai

Kedves Szerkesztőtársak

Ez így torz. Össze kéne hasonlítani a fasizmus, a "demokrácia" áldozatainak számával. Így a számok csak a levegőben lógnak.

--Tisztelettel: Duhos^vita 2011. december 29., 07:41 (CET)

Kivágott bekezdés

„A jelenlegi kommunista pártok és mozgalmak már 1956 elejétől, azaz a SZKP XX. kongresszusától számítva általánosan elítélik a kommunizmus nevében elkövetett bűncselekményeket. Jelentős kommunista szervezet, mely jogosnak ítélné a törvénytelenségeket ma nem létezik, továbbá nem létezik Gulag-tagadás.”

A Kínai Kommunista Párt (74 millió tag) például sem Sztálint, sem Mao apót nem vonta kétségbe, ha jól tudom. A Gulag-tagadás meg nem tudom, hogy jön ide. --Villanueva ^vita 2014. szeptember 18., 16:17 (CEST)

Ez úgy néz ki csak Magyarországra vonatkozott. Normális ^vita 2016. február 25., 19:45 (CET)