Vita:Magyar Coachszövetség

Legutóbb hozzászólt Puskás Zoli 9 évvel ezelőtt a(z) Törlési megbeszélés eredménye (2015. február) témában

Elfogult, nem semleges, propagandabrossúra-szerű, lásd pl. "Az ontológiai coaching megtanít arra, hogyan kell a kommunikációs gépezeteinket arra programozni, hogy azonosítani tudjuk legmélyebb szándékainkat, vágyainkat, álmainkat és ezt követően meg is valósíthatjuk őket." - Ki szerint? A coachok szerint? nyilván, hisz ezel akarjék eladni magukat. Hol vannak a független források? Az ellenvélemények? Teemeah Üzenő 2013. május 14., 12:02 (CEST)Válasz

Az "ezel", az 2z. PhD Dr. Kollár József szerint. Ő kognitív tudós, egyetemi oktató (filozófia-magyar-történelem), esztéta, költő, művészetkritikus, műfordító. És te ki vagy? Egyébként nem kell eladni a coachokat, sem a szövetséget, aminek már 500 tagja van :)(üzeni: Ontológus)

Törlési megbeszélés eredménye (2015. február) szerkesztés

  Törlési megbeszélés lezárt jegyzőkönyve


Az alábbi törlési javaslatot archiváltuk. Kérjük, ezt a megbeszélést már ne módosítsd! A további hozzászólásokat a cikk vitalapjára írhatod. Ezt a lapot már ne szerkeszd!

Az eredmény: Törölve. A cikkalanytól független, a szövetséggel részletesen foglalkozó források hiányában nem Wikiképes. A szövetség működéséről, tagjairól sem sikerült érdemi információval kiegészíteni. --Puskás Zoli vita 2015. február 18., 09:28 (CET)Válasz

Magyar Coachszövetség szerkesztés

(cikkcikk szerkesztésevitavita szerkesztésemunkalapmunkalap szerkesztésetörténethivatkozásoklogdellogfigyeltörölátnevezjogsértőzlevédlezárWP:AK)

Ld. IACM törlési megbeszélését. Ide csak az írjon, aki nem egyformán érvel a két cikk esetében. Az Ontológia alapú tanácsadás: coaching és mediáció TMB-n leírtak alapján törlésre javaslom a IACM és a Magyar Coachszövetség cikkeket is, mert mindkettő egyrészt reklám, linkgyűjtemény, másrészt nincsenek bennük részletes és független (tehát a IACM-től, a Magyar Coachszövetségtől, és a Dr. Kollár Coaching Iskolától független) források, melyek alátámasztanák a wikiképességüket (nevezetességet). Rlevente   üzenet 2014. december 17., 09:06 (CET)Válasz

Magyar Coachszövetségre HVG-forrás: Kiket vár a Managerek éjszakája? A cikk nem érintőlegesen érinti a Magyar Coachszövetséget.

2012. június 2-án a kaposvári Egyetem Pedagógiai karának Társadalomtudományi Tanszéke, a Magyar Coachszövetség és az IACM Üzleti Akadémiája konferenciát szervezett Morális felelősség címmel. A Magyar Filozófiai Szemle jelen számának tematikus blokkjában szereplő öt tanulmányból hármat (Ludassy Máriáét, Réz Annáét és Nemes Lászlóét) e konferencia előadásainak írásos változatai alkották. Magyar Filozófiai Szemle. 2012. 3. sz. 5. p.

2010. május 29-én a Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány és az MTA–ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoport közös szervezésében került sor az Irracionalitás című konferenciára. Forrás: Magyar Filozófiai Szemle. 2011. 1. sz.

Ide csak az írjon, aki nem egyformán érvel a két cikk esetében. Ez kb olyan mondat volt, mint az egyik szerkesztő Ha csak ezért jöttél, kár volt idejönnöd típusú mondata. És még kérdezi Fauvirt, miért van rossz hírneve a törlési megbeszéléseknek... Apród vita 2014. december 18., 14:58 (CET)Válasz

Kedves Apród, a korábbi TMB-n felmerült, hogy ugyanannak a szerkesztőnek ez a két cikke is reklámgyanús és nincs független forrás a nevezetességükre. Az egyszerűség kedvéért együtt akartam intézni a két megbeszélést, hogy ne kelljen kétszer leírni ugyanazokat az érveket, de ezt technikai okok miatt nem lehet. Ha szerinted a két cikket különbözőképpen kell megítélni, és két teljesen független TMB-t kell végigvinni, akkor szerkessz bátran! Leveszem a Téged zavaró mondatot. --Rlevente   üzenet 2014. december 18., 15:55 (CET)Válasz
  •   törlendő a következők alapján
A tanácsadásban, különösen a HR-ben elterjedt gyakorlat, hogy a cégek „szakértőnek” próbálják beállítani magukat és a munkatársaikat, illetve szakmainak tűnő szervezeteket hoznak létre, hogy a szakmaiság, kompetencia benyomását keltsék. Üres marketing. Számomra a Magyar Coachszövetség is egy ilyen kezdeményezésnek, előretolt marketingbástyának tűnik. Semmi más célja nincs, mint hogy a reménybeli ügyfeleket beterelje a megfelelő céghez. Eddig a rizsa, és akkor lássuk mit találunk.
A HVG a HR portál cikkét veszi át (részben), ott a link a végén. Ez az eredeti cikk pedig nem más mint egy interjú Dr. Kollárné Déri Krisztinával, a „szövetség-alapítvány” kuratóriumi elnökével. Ez az interjú annak részbeni újraközlése is marketinglépésnek tűnik számomra. Miért gondolom ezt? Ebben az időszakban ezt a szöveget máshol is újraközölték, mily meglepő, annak a folyóiratnak is Dr. Kollár József a főszerkesztője. Az interjú egy meglehetősen szubjektív, hangzatos lózunggyűjtemény a szakma közös céljairól és sürgősen kialakítandó kompetenciákról. Úgy látom, hogy ez nem független forrás, hanem bújtatott reklám: az egész célja annyi volt, hogy a rendezvényüket reklámozzák. (Egyébként azt ugye látjuk, hogy nem független a rendezvény, de vajon mennyire maradandó szakmai esemény? Semennyire. A reklámcikk szerint egy évről-évre megrendezendő programsorozat első eleme lett volna, de sehol nem lelem nyomát a folytatásnak, ez lett egyben az utolsó is.)
Hogy a kaposvári egyetemi és az MTA-ELTE konferencia társszervezői voltak, számomra szintén nem alapozza meg a nevezetességüket. Adhatok pénzt egy szakmai rendezvényhez, beszállhatok a szervezésbe, ez még nem több, mint egy átlagos piaci szereplő marketingtevékenysége. Triviális említésnek elég csak. Érdemes végigböngészni, hogy milyen rendezvényeket is szervez ez a szakmai alapítvány. (Gondolom te is itt találtál rá az említett konferenciákra.) Az általad idézett kettőn kívül én nem találok olyat, ahol legalább a látszatra ügyelnek: képzések, amelyeket a „Dr. Kollár Coaching”, vagy a „Dr. Kollár Coaching Iskolacsoport” név alatt szerveznek, de az „alapítvány” teszi közzé őket.
Akárhogy nézem, továbbra is azt mondom, hogy ez a cikk a fent említett többihez hasonlóan egy kifinomult marketingstratégia része. Számomra egyrészt nagyon érdekes, másrészt igen zavaró, hogy hogyan használják gazdasági (más esetben pedig politikai) szereplők marketing célokra a Wikipédiát. És az ilyen Wikipédiás cikksorozatok mindig felvetik bennem a kérdést, hogy vajon hány ilyen lehet még, amit nem szúrunk ki, vagy ha ki is szúrjuk, még ügyesebben csinálják és nem tudjuk kibogozni a szálakat. Szakdolgozatot nem akar valaki ebből írni? Piraeus vita 2014. december 18., 19:56 (CET)Válasz

Egyrészt köszönetet szeretnék mondani Rleventének, hogy törölte mondatát és olyat helyezett el, ami már megfelel egy törlési javaslat kiírási szövegének.

Módszereim egy olyan országos vagy országosnak hirdetett szövetség esetében, ami gazdaságszagú, ezeket veszem számba: Hvg, Figyelő, Portfolió.hu, Népszabadság, Magyar Nemzet, MTI esetleg Bors, Blikk, OSZK (ezen belül is további szűkítések, mivel tisztában vagyok vele, hogy nem mindegyik epa.oszk.hu-forrás alkalmas egy törlési megbeszélésre). És a Magyar Filozófiai Szemle is így került említésre. Lentebb még ejtek szót a lap és szövetség kapcsolódási pontjáról.

A Hübners említése is felmerült a szervezet említése kapcsán Kollár József és mások esetében, de elvetettem, mert máshol sem volt feltétlenül kielégítő mindenkinek, bár más, igaz életrajzi szócikk készítése esetében egy másik szerkesztő a Hübnerst ajánlotta nekem kiegészítő forrásnak. Hogy aki a Hübnersben szerepel, az már egy elfogadható személy.

Azt írtad, hogy a HVG vette át a hrportál cikkét. Erről annyit, hogy amit a HVG-ben olvasnak, azt a HVG-ben olvassák, nem a hrportálon. Mint ahogy én is csak később vettem észre, hogy a hrportálon van folytatása, de újságolvasóként ettől még nem biztos, hogy a hrportálra tovább is kattintanék, sokkal inkább a HVG lap alján lévő Ezt már olvasta-ra. A kérdés ilyesfajta megközelítése pedig olyan, mintha egyrészt azt kérdőjeleznéd meg, hogy a HVG egyrészt országosan ismert információforrásnak számít-e, másrészt hogy a HVG a szócikk tárgyától független hírportál-e.

Adhatok pénzt egy szakmai rendezvényhez, beszállhatok a szervezésbe, ez még nem több, mint egy átlagos piaci szereplő marketingtevékenysége. A laphoz való kötödése a szervezetnek sokkal inkább az, hogy Kollár József a PPKE BTK Filozófiai Intézetének Elméleti Filozófia Tanszékének oktatójaként a Magyar Filozófiai Társaság tagja is. Vagyis kimutatható, hogy nem a pénzügyi, hanem tagsági kapcsolat fűzi a Magyar Coachszövetséghez a Magyar Filozófiai Szemlét.

Harmadrészt hangulatkeltésnek tartom ezeket: "próbálják beállítani magukat", "Üres marketing" (itt elég lett volna a marketing szó is, mert a telemarketing fogalma se attól telemarketing, mert teli van valamivel, míg a marketing a vele szemben álló üres marketing volna, hanem azért mert a távoli görög eredetű jelentése a tele szó), "mily meglepő", "meglehetősen szubjektív, hangzatos lózunggyűjtemény" (itt elég lett volna, hogy A szubjektív interjú a szakma közös céljairól és sürgősen kialakítandó kompetenciákról szólt), "Számomra egyrészt nagyon érdekes, másrészt igen zavaró, hogy hogyan használják gazdasági (más esetben pedig politikai) szereplők marketing célokra a Wikipédiát" (ez utóbbi mondat nem coaching-téma, hanem kocsmafalra való téma), "kifinomult", "Szakdolgozatot nem akar valaki ebből írni?" (ez utóbbival már nemcsak a coach-ot gúnyolta ki, hanem a szakdolgozatírás fogalmát is - remélem nem szándékosan, a szakdolgozatírás kigúnyolását egyrészt egyes wikipédisták felsőoktatással (és itt nem coachképzésre járókra, hanem más szakokra járókra gondolok) való kapcsolatának szorosabbra fűzési igénye miatt sajnálom, másrészt olyan magánokból, ami nem a coaching-témához tartozik).

Azért nincs szükség hangulatkeltő szavakra és mondatokra egy törlésre javasláson, amelyek nélkül X. mondandója is éppúgy előadható és akkor sincs megfosztva mondandója lényegétől, mert ezzel mindenki önmagát és mások akaratát, mondatalkotását is megmérgezi. A Wikipédia törlési megbeszélései nem arra valók, hogy eldöntsék, hogy mi az hamis egy szervezet célkitűzéseiben, ki az, aki hamisan viselkedik, mi az, amit X. vagy Y. vagy esetleg mindenki utál, hanem az, hogy wikiképes-e és a wikiképességet nem a ezt szeretem, ezt nem szeretem határozza meg, hanem hogy van-e olyan forrás, amitől külső forrásnak számít egy forrás a nevezetesség megítélése szempontjából.

Néhány idézet a Wikipédia:Nevezetesség-ből: megbízható források kell, hogy elégséges mértékben feldolgozzanak egy témát ahhoz, hogy megfeleljen a nevezetességi irányelvnek, de nem szükséges, hogy hírforrások aktuálisan foglalkozzanak a témával. (ezt erre mondom válasznak, a félkövér kiemelés tőlem származik: de vajon mennyire maradandó szakmai esemény?) Végezetül annyit, hogy amit most írtam, többször is elolvastam, javítottam, ha így is maradt benne hangulatkeltő szó, mondat, elnézést érte. Apród vita 2014. december 19., 00:08 (CET)Válasz

Köszönöm a választ, de azt gondolom, hogy javarészt nem tartozik a TMB tárgyához, mivel annak nem az én vélt szándékaim a témája.
Javarészt totálisan félreérted amit írtam. Kigúnyolom a coach-ot? Kigúnyolom a szakdolgozat fogalmát? (???)
Nagyon komolyan gondoltam, hogy a Wikipédia marketing célú felhasználása egy jó szakdolgozati téma lenne. Kikérem magamnak, hogy olyan szándékokat tulajdonítasz nekem, amik nem voltak a fenti mondatok mögött, és ezzel megpróbálsz negatívan beállítani. Eszem ágában nem volt sem a szakdolgozatot kigúnyolni, sem a Wikipédia és a felsőoktatás közötti kapcsolatoknak ártani. Ezt mégis honnan vetted!? Meg vagyok rökönyödve ezeken a kijelentéseiden! Ez mi ha nem hangulatkeltés?
Az említett coach munkájáról fogalmam sincs, nem ismerem őt és nem is írtam róla. Annyit írtam, hogy a megadott cikk egy nem nevezetes szervezetről szól és része egy marketingkampánynak. Tételesen leírtam azt is, hogy mi alapján alakult ki ez a véleményem. Ettől Kollár úr és felesége még lehet remek szakember, bizonyára az is, ezt nem tisztem és nincs lehetőségem megítélni.
Hogy egy cikknek mi az eredeti forrás, az igenis fontos. Ahogy az interwiki fordításánál, úgy egy egyszerű cikknél is lényeges, hogy lehetőség szerint keressük meg a forrást, aminek alapján mások – szerkesztve, vagy változatlanul – újra közölték az adott információt. Ez ebben az esetben, amikor a HVG csak egy darabkáját közli az eredeti cikknek, majd linkeli azt, különösen igaz.
A cikk tárgyához köthető szervezet vezetőjének személyes kapcsolatai nem alapozzák meg a nevezetességet.
Az „üres marketing” témára pedig nem is szívesen reagálok, mert ez aztán végképp nem tartozik ide és érthetetlen számomra, hogy miért írtad. Azt gondolnám, hogy nyilvánvaló, hogy az „üres marketinggel” nem a „telemarketinget” akarom szembeállítani... Ezen a szembeállításon igazából meg vagyok kicsit rökönyödve, nem tudom komolyan gondoltad-e. Mindenesetre az „üres marketinggel” arra céloztam, hogy a cikkben hemzsegő frázisokkal egy olyan terméket reklámoznak, ami úgy tűnik nem igazán létezik, pusztán tereli a fogyasztót egy másik szervezet termékei felé. Leírtam azt is, hogy miért gondolom ezt. Nincs ezzel semmi baj, ha így van: mindenki úgy él meg a piacon, és úgy adja el magát, ahogy tudja. Csak ne írjunk róla Wikipédia cikket, mert ez nem a (nyílt vagy bújtatott) reklám helye!
Nem hangulatot akarok kelteni, de amit találok, azt leírom, és leírom a véleményemet is, mert ez egy törlési megbeszélés. Ha a véleményem zavar, akkor vitatkozz vele nyugodtan, de a tényeket vedd figyelembe közben! És ne tulajdoníts nekem szándékokat! Kösz. Üdv: Piraeus vita 2014. december 19., 09:43 (CET)Válasz

1. Ez nem törlési megbeszélés, hanem egy törlésre javasolt lap megbeszélése. Ezt sok esetben eltévesztik a törlésre javasolt lap megbeszélésekor. 2. Csak azt tudnám, hogy ami már a kiemelése előtt is jó volt független forrásnak a csillagot kapott diósgyőri kohászat történetéhez (Hrportál.hu) (Felszámolják a diósgyőri kohászatot cikket említve), az miért lett hirtelen egy másik szócikk esetében nem kívánatos. Most az lesz, hogy X. szócikknél elfogadható, Y. szócikknél nem lesz elfogadható forrás a hrportál.hu? 3. Akkor most az lesz, hogyha Hrportálról szócikk lesz, az elfogadható lesz, mert a HVG megemlíti a Hrportált, ha viszont a Hrportálhoz köthető szervezetről, egyénről, akkor nem, akár akadémiai intézet tagja, akár nem (ez utóbbit azért mondom, mert már a szervezet elnökének nevezetességének megkérdőjelezését is érzékelem)?

Egyébként pedig aki a Magyar Filozófiai Szemle írásait olvassa, támogató-e vagy sem, akkor is valószínűleg a sokadik támogatói cikknél felmerülhet benne, hogy mi az a Magyar Coachszövetség? És a választ akár a Wikipédiától is várhatja - és a választ olyasvalaki fogja várni, aki tudományos cikkeket olvas.   támogatom, bár a tegnapi törlés után nem sok jelentőséget tulajdonítok a szavazatomnak, mégha nem is szavaztam ott. Apród vita 2014. december 25., 15:21 (CET)Válasz

Szia! Ne haragudj, nem értem, hogy mit szeretnél mondani ezzel: „Ez nem törlési megbeszélés, hanem egy törlésre javasolt lap megbeszélése. Ezt sok esetben eltévesztik a törlésre javasolt lap megbeszélésekor.” Ez egy törlési megbeszélés. Sokszor ezen a néven hivatkozunk rá (még a leírásában is). Talán arra akartál utalni, hogy ezeket a megbeszéléseket sokan szavazásnak tekintik?
Egyetlen szóval nem mondtam, hogy a HR portál nem elfogadható forrás. Azt írtam, hogy az a cikk a HR portálon egy bújtatott reklám.
Én azt hiszem mindent összeszedtem és leírtam fentebb, ítélje meg a közösség, a kérdést! Piraeus vita 2014. december 26., 01:17 (CET)Válasz

Kedves Piraeus! Egy szócikket nem azért visznek törlésre javasolt lapra, mert mint a fenti cím is mutatja, ez az, hogy rögtönítélő bíróság módjára a törlés körülményeit beszéljék meg, hanem hogy 1. megvitassák, töröljék-e 2. Ha esetleg nincs ellenvetés a törlés ellen, de van valami amit, még ezzel kapcsolatban meg kell vitatni, azt megvitassák. Ebből a szempontból nem számít, ki minek hívja egymás közt, a lényeg, aminek a Wikipédia ezen névtere nevezi magát és nem az, aminek a szerkesztők egymás között hívják. Ez számít. Egyébként igen, tényleg sokan szavazásként fogják fel (lásd a néhány hónappal ezelőtti krokettolimpikon esetét, amikor az egész sportműhely meg akarta tartani a nagyjából ismeretlen olimpikont és amikor a lezáró egyén mégis más eredményt hozott ki, akkor felhördültek azon, hogy nem vették figyelembe a sok támogató véleményét). Én a magam részéről tudom, hogy nem az, ezért vonakodtam napokig a támogatom sablon használatától, mert tudom, hogy nem oszt, nem szoroz, hogy én odanyomok-e egy sablont vagy sem. Az pedig megnyugtató tény, hogy ezek szerint a HR portál ettől még elfogadható forrás. A bújtatott reklám fogalmától pedig úgy általában tartok, mert a reklám keresése legalább annyi haszonnal járhat, mint kárral. Haszonnal, mert sok szócikkből ki lesz gyomlálva a felesleg, kárral, mert hosszú távon még nem szándékos zavar keltésére is alkalmas a szerkesztők körében és veszélyezteti az egymással szembeni viselkedési normát. Ez világosan megmutatkozott a Karmelát ért támadásokban is, ahol nagyon régi megerősített szerkesztők támadtak nagyon régi megerősített szerkesztőt.

Tulajdonképpen nem is a reklámokból, hanem a pártok történeteiból indulok ki, amelyekre ugyancsak jellemző volt, hogy egy idő után nemcsak a bevallott, direkte ellenséget, hanem a vélt ellenséget is elkezdték keresni, egyre inkább felrúgván ezért egymással szemben is a maradék önkontrollt. Ettől tartok én is! Apród vita 2014. december 26., 02:32 (CET)Válasz

Nos... OK.
Csak egy kérdésem van. Pontosan mit támogatsz? A cikk maradását, vagy törlését? Piraeus vita 2014. december 26., 14:07 (CET)Válasz

Megkértem az adminisztrátorokat, hogy nézzenek rá ők is a kérdésre, segítsenek ők is a véleményükkel. Piraeus vita 2014. december 26., 14:18 (CET)Válasz

A szócikk maradását   támogatom. Ennek érdekében már fentebb is jeleztem ezt támogatom sablonnal. Apród vita 2014. december 26., 17:02 (CET)Válasz

Már elnézést, de itt nagy félreértés van... végig sem olvastam a monológjaitokat, ugyanis alig esik szó a témáról, a hozzászólásaitok 3/4-e a a vitalapokra való, nem ide. Ha már meg lettem szólítva, pont az ilyen stílus nem való ide: vagyis az egymás kioktatása a mit hogyan kénéről, miközben a téma maga elsikkad és alig lehet kibogozni a sallangból, pedig foglalkoztatok is vele, csak tárgyilagosan kellett volna leírni, az érzelmi töltetek nélkül. és akkor most ezt a részt engedelmetekkel lezárnám és arra kérnélek titeket, hogy higgadtsággal, egymásnak üzengetés nélkül szedjétek pontokba az érveiteket a következő szakaszban és/vagy a szócikk állapotán változtathattok (aki reklámnak érzi, a reklámszöveg eltávolításával, aki nevezetesnek, információk tisztázásával és hozzáírásával)... ha ez egyik sem megy, inkább maradjatok távol ettől a megbeszéléstől. Fauvirt vita 2014. december 26., 20:22 (CET)Válasz
Na ez oly mértékben sikerült igazságtalanra, hogy a vitalapodon válaszoltam. Pont ezt nem szeretném itt folytatni és pont ezért kértem, hogy nézzen rá más is. Üdv: Piraeus vita 2014. december 27., 19:29 (CET)Válasz
Zárójelben jegyezném meg, hogy eleve a szócikk címe hibás, ugyanis a szervezet az egy alapítvány, aminek (számomra érthetetlenül hosszú és bonyolult) teljes neve a Magyar Coachok Szövetsége a Rezilienciáért, azaz az Életminőség és a Szervezeti Kultúra Javításáért Közhasznú Alapítvány, aminek (ha egyáltalán) rövidítése(?) nem „Magyar Coachszövetség”, hanem vagy Magyar Coachok a Rezilienciáért Közhasznú Alapítvány vagy pedig Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány (ez sem világos, uis a bevallásuk címe az előbbi, míg a pecséten az utóbbi áll...) - amire a keresőbe beírva ezt a nevet a Civil Szervezetek Névjegyzéke és az ott található 2012-es bevallás ad "bizonyítékot", de ha jól látom máshol is inkább így van, viszont hivatalosan nem látom ennek bármilyen nyomát, vagyis valószínű, hogy az a szép hosszú a cikkcím, minden más csak átirányítás lehet (ha jól értem a címadási rendszerünket és ha megmarad a szócikk?)...
Aztán az IACM-nek (ha már ragaszkodunk a kitérdekelhogymiisaztulajdonképpen rövidítésekhez) egyik alapítója a szervezet két jelentős tagja, nem pedig ez a szervezet hozta azt létre (aki nem hiszi járjon utána)... szóval jó lenne, ha valaki érdemben is helyrepofozná a szócikket az ilyen és ehhez hasonló félrevezető információktól... nekem erre most nincs energiám, a saját dolgaimat is alig bírom... ennél több segítséget nem tudok adni... Fauvirt vita 2014. december 27., 16:46 (CET)Válasz

Ami a cikket illeti, elég ügyetlenre sikeredett olyan szempontból, hogy átfutva (egyelőre ennyire volt energiám) tényleg elég reklámszagú, ám ettől még lehetne épp nevezetes és lehet, hogy a megfelelő átformálással, törléssel-kiegészítéssel még szócikk is lehetne, ám az is lehet, hogy szubcsonk lenne. Most azt kell eldönteni, hogy a fellelhető források alapján hova változna a szócikk, vagyis hogy a hivatkozásként/forrásként használható "alapanyagok" mennyi információt rejtenek magukban... ami még kérdéses számomra, hogy a cím ellenére megvastagítva egy egész felsorolás van, és nem derül ki számomra, miről is szól a cikk.

Egy szó mint száz, jelenleg horror a cikk és érthető a kukára jelölés, a kérdés, van-e szerkesztő illetve elég információ ahhoz, hogy ez az állapot megváltozzon.
  • 2012. június 2-án a kaposvári Egyetem Pedagógiai karának Társadalomtudományi Tanszéke, a Magyar Coachszövetség és az IACM Üzleti Akadémiája konferenciát szervezett Morális felelősség címmel. A Magyar Filozófiai Szemle jelen számának tematikus blokkjában szereplő öt tanulmányból hármat (Ludassy Máriáét, Réz Annáét és Nemes Lászlóét) e konferencia előadásainak írásos változatai alkották. Magyar Filozófiai Szemle. 2012. 3. sz. 5. p.
  • 2010. május 29-én a Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány és az MTA–ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoport közös szervezésében került sor az Irracionalitás című konferenciára. Forrás: Magyar Filozófiai Szemle. 2011. 1. sz.
Az átalakításhoz még egy interjú (remélem nem ismétlés): Miklovicz Norbert: Középpontban a Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány, 2010. okt. Mentofaktúra folyóirat Fauvirt vita 2014. december 27., 16:46 (CET)Válasz
  • A legutóbbi fenti érvekhez: 1) a HVG-forrás cikkében is a szervezet hivatalos képviselője nyilatkozik, tehát az a cikk nem semleges forrás (nem a HVG, hanem az a cikk!). 2) a Filozófiai Szemle anyagai kétségtelenül súlyos érvek lennének, ezért is érdemel a téma figyelmet; csakhogy ezek az előadások nem a szövetségről szólnak, a szövetségről belőlük nem tudunk meg semmit. 3) A linkelt könyvet a Mentofaktura Kiadó jelentette meg: kiadója a Magyar Coachszövetség (szakmai vezetője Dr. Kollár József), főszerkesztője maga a könyv írója, megint csak: Dr. Kollár József. A Mentofaktúra folyóirat főszerkesztője ugyanő. Tehát minden ugyanabból a forrásból jön. --Vadaro vita 2014. december 28., 12:22 (CET)Válasz

Nem vettem részt a korábban törölt két cikk megbeszélésén, nem is olvastam az ottani vitát. Számomra a cikkből több kérdés adódik. Kerestem megbízható, semleges forrásból származó ismertetőt az alapítványról, de nem találtam. (A Civil Szervezetek Névjegyzéke mindig csupán a szervezet által megadott információt tartalmazza.) Próbáltam tájékozódni: kerestem a net-en, de nem találtam az alapítvány honlapját. Megnéztem a Kollár József (filozófus) cikket, annak alján a Magyar Coachszövetség közösségi honlapjára mutató link "meghalt". Mivel itt egy alapítványról van szó, kerestem az alapítókat, (pl. személyek és/vagy szervezetek), de nem találtam. Mivel itt egy szövetségről van szó, próbáltam megérteni, hogy konkrétan kiknek a szövetsége, de a cikkben csak azt olvasom, hogy „közel 500 tiszteletbeli pártoló taggal tevékenykedik”, akiket ők maguk képeztek ki. "Tiszteletbeli" és "pártoló". Eszerint a szövetségnek nincsenek tagjai?! Kerestem a kuratórium tagjait, vezetőit. A Dr. Kollár József-cikkünk szerint ő az alapítója és szakmai vezetője. A linkek és a Civil Szervezetek Névjegyzéke szerint pedig a kuratórium elnöke: Dr. Kollárné.

A Magyar Coaching-Pszichológiai Egyesületről találtam honlapot, arról legalább látni, hogy kikből alakult, milyen szakmákat képviselnek. A CoachOK Szakmai Szövetség honlapján még több az info, pl. olvasható a szervezet alapszabálya is. A Magyarországi Coach-szervezetek Szövetsége (MCSZ) honlapjáról látom az alapító szervezetek névsorát, egy allapon mindegyik alapítószervezet is bemutatkozik. (Bár lehet, hogy azonos az előző mondatban szereplő szervezettel.) Persze ezek nem kívülálló, semleges források, hanem e szervezetek saját honlapjai. De legalább egyértelmű információkat tartalmaznak önmagukról. (Egyébként van Coachok Szakmai Szövetsége cikkünk is, az is kérdéses.)

Tovább: kerestem a net-en és nem találtam semleges, (tehát nem a szervezőktől származó) megbízható forrásokat, beszámolókat

  • az alapítványnak a cikkben „fesztivál”-nak nevezett rendezvényéről
  • a ROM színházról, melynek létrehozásában a cikk szerint "részt vett" az alapítvány

Kerestem a net-en és nem találtam azt a „hatalmas gyűjtőportált … ahol minden coaching-iskola képviselteti magát”, amelyről 2011 januárjában megjelent reklám-interjúban nyilatkoztak.

"Fontosnak tartják…, célja…, kiemelt feladatuk…, törekszenek…" A cikkben többnyire ugyanazokat a témákat (szakképzés, fejlesztés, életminőség, stb.) járják körbe, érdemi információ nélkül. A cikkben nincs forrás arra, hogy a szervezetnek egyáltalán lenne "Tudományos tanács"-a, ha pedig van, akkor valóban a felsoroltak-e a tagjai. Ez a szakasz szerintem akkor is törlendő, ha a cikk megmarad, mivel konkrét, kortárs személyeket érint (forrás nélkül).

Javasolnám a szócikket feltöltő szerkesztő(k)nek, hogy mivel azt törlésre jelölték, próbáljon (-janak) meg az alapítványról, tevékenységéről semleges, megbízható forrásokat megadni: akár itt a megbeszélés lapján, akár a szócikk végén. Ennek hiányában a cikket én is   törlendő-nek tartom.

(Elvi kérdés: civil szervezet esetében mennyire indokolt az a követelményünk, hogy legyen róla legalább két semleges, megbízható forrás érdemi információja. Ez azért kérdés, mert több ezer ilyen szerevezet létezhet, és a tevékenységük általában egy szűk területre vagy szűk közösségre korlátozódik. De ezt a kérdést nem itt kell megbeszélni.) --Vadaro vita 2014. december 28., 12:29 (CET)Válasz


A fenti megbeszélést archiváltuk. Kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a lapot ne szerkeszd!
Visszatérés a(z) „Magyar Coachszövetség” laphoz.