Nyitrakozma
Nyitrakozma (1899-ig Kuzmicz, szlovákul Kuzmice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
| Nyitrakozma (Kuzmice) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Nagytapolcsányi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1390 | ||
| Polgármester | Peter Mojžiš | ||
| Irányítószám | 956 21 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | TO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 753 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 194 m | ||
| Terület | 8,20 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 34′ 53″, k. h. 18° 06′ 18″48.581389°N 18.105000°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 53″, k. h. 18° 06′ 18″48.581389°N 18.105000°E | |||
| Nyitrakozma weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrakozma témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésNagytapolcsánytól 6 km-re északnyugatra fekszik.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban éltek emberek. Később a hallstatti és a La Tène-kultúra települései álltak itt, de lakott volt a római korban és a nagymorva korban is.
A község részét képező Vitkóc már a korai szláv időszakban jelentékeny szerepet játszott a szlovák történelemben, hiszen Szent Cirill és Szent Metód itt alapították meg a mai Szlovákia egyik legrégibb keresztény templomát a 920 körüli időben. Kozma és Vitkóc az évszázadok során külön falvak voltak és csak 1903-ban egyesítették őket. 1389-ben a nyitrai káptalan oklevelében szerepel először, melyben a Kakas nembeli Dénest megerősítik birtokaiban, melyek a pataktól Kozma határáig terjedtek. A falu a nagytapolcsányi uradalom része volt. 1461-ben Hunyadi Mátyás oklevele említi ismét a települést, ebben a király megerősíti a nagytapocsányi uradalom birtokában egyrészről Országh Mihályt és fiát, másrészről Losonczi Albertet és fiait, Istvánt és Lászlót. 1570-ben Kozmán és Vitkócon 12, illetve 14 család lakott. 1601-ben Rudolf császár a tapolcsányi uradalmat hívének, Forgách Zsigmondnak adta. Egy 1608-as feljegyzés szerint a falut katonák égették fel és fosztották ki. 1710. február 2-án határában csata zajlott a kuruc és császári csapatok között. 1714-ben Forgách Simon birtokainak összeírásában Kozma is szerepel. 1720-ban Kozmán 11 jobbágycsalád élt. 1753-ban 13 jobbágy és 9 zsellér háztartás található itt. 1778-ban 25 házat – köztük 20 jobbágy és 5 zsellérházat – számláltak 196 lakossal. 1831-ben a falvak lakosságát kolera pusztította. 1843-ban újabb kolerajárvány, majd 1846-ban éhínség pusztított. A 19. század végén sok lakosa vándorolt ki a tengerentúlra.
Vályi András szerint "KUZMICZ. Tót falu Nyitya Várm. földes Ura Gróf Traun Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Jáczhoz nem meszsze, és annak filiája, legelője szoross, földye réttye jó."[2]
Fényes Elek szerint "Kuzmics, Nyitra m. tót falu, 142 kath., 5 zsidó lak. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. N. Tapolcsán."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 425, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 660 lakosából 657 szlovák volt.
2011-ben 683 lakosából 677 szlovák.
Neves személyek
szerkesztés- Vitkócon született Reviczky Gyula (1855-1889)
- Vitkócon szolgált Divéky Lajos (1752-1778) katolikus plébános, nevelő.
- Vitkócon birtokolt Szulyovszky Dezső (1863-1940) magyar jogász, ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő, 1906-ban Somogy és Zala vármegye teljhatalmú királyi biztosa.
Nevezetességei
szerkesztés- X. Szent Pius pápa tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
- Szent István tiszteletére szentelt kápolnája.
- 17. századi későbarokk szobor.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
