Wikipédia-vita:Hivatkozások

Kellene egy iranyelv arra, hogy mit hivaktozzunk kulso hivatkozasnak. Mi szamit fontosnak.

Javaslatom:

• 1) Hivatalosan megjelent konyvek, folyoiratok a szokasos referenciaval
• 2) Ugyanezek interneten megleleheto legalis valtozatai.
• 3) Egy szocikk tartalmaval foglalkozo nagyobb, es feltehetoen stabil, legalabb 1 eves portal.

--Math 2005. június 1., 12:22 (CEST)

• A (2) pontba miért kell a legális szó?
• A (3) pont semmiképpen nem tekinthető hiteles forrásnak. Vannak a neten „megbízhatóbb” források, de ezek nem portálok, és nem az 1 éves létezés a mérce; inkább azt mondanám, hogy közismert, hiteles, megbecsült, szakmailag megbízható webhelyekről lehetne szó, de még így is ezeket vélhetően csak 0.3-0.5-ös szorzóval venném figyelembe. --grin ✎ 2005. június 6., 23:46 (CEST)

Milyen weblapokra hivatkozzunk?

Ebből a szempontból a következő irányelv fontos:

"a Wikipédia nem linkgyűjtemény." *

Ez azt jelenti, hogy egy szócikknek nem feladata a témában fellelhető összes weblap összegyűjtése. A hivatkozott weblapok akkor fontosak, ha ténylegesen forrásai, hivatkozási alapjai a szócikkben foglaltaknak, az adatoknak, vagy, ha a témával kapcsolatos fő kölföldi vagy magyarországi portálnak mondhatóak, ahol az olvasó sok anyagot talál, ahova érdemes elmennie. Innen aztán már akár a többi oldalt is megtalálhatja, tehát ez bőven elég.

Az olvasó mindenképpen használhatja az internetes keresőket, ahol aktuálisabb és kimerítőbb képet kaphat a fellelhető oldalakról.

Egy másik szempont, hogy a hivatkozásnak működnie kell hoszabb távon, nem számíthatunk állandó karbantartáásra. Rossz volna, ha a wikipédia tele volna nem működő linkekkel.

Összességében a következő irányelveket fogalmazhatjuk meg:

• Felhasznált forrásokat, fontos hivatkozási alapokat hivatkozzunk!
• Szócikkenként hivatkozzuk a szócikk egész témáját felülelő legjelentpsebb külföldi és magyarországi portált, ha van ilyen!
• Olyan weblapot hivatkozzunk, amely várhatóan évekig érvényes marad!
• Egyébként spóroljunk a linkek felesleges halmozásával! Felsleges karbantartási munkát eredményez.

Így első olvasásra ez értelmes, kivéve a „portál” szót. Vagy fogalomzavarunk van, vagy léteznek olyan portálok, amiket én sosem láttam: a portálok megbízható, hiteles és hasznos tartalommmal... --grin ✎ 2005. június 6., 23:46 (CEST)

Itt most a forrásokról(/hivatkozásokról/felhasznált irodalomról) van szó, vagy a külső hivatkozásokról úgy általában? Előbbiek esetében szvsz egy fontos kritérium van: hogy nevesítve legyen (a maradandóságot úgyse lehet garantálni). Utóbbiak esetében meg persze, válasszuk a jobb minőségűeket ha lehet, de ha valami fontos dolog teszem azt csak egy geocities-es honlapon van meg, akkor emiatt ki kéne hagyni a Wikipédiából? Nyilván nem.

A maradandóság miatt meg szvsz nem érdemes túl sokat aggódni. A wiki lényege a nyíltsága, ha elromlik egy link, majd az olvasók kijavítják (vagy legalábbis szólnak). --Tgr 2005. június 7., 00:58 (CEST)

Tgr: A kiegeszites cime szerintem egyertelmuen megmondja, hogy mirol van szo. A nevesites jo kiegeszites. Nyilvan lehetseges a geocites-en, freeweben stb. levo tartosabb es nagyobb jelentosegu honlapok hivatkozasa. Teszek be errol egy pelddat. A maradandosagot indokoltam, es esszerunek tunik a dolog. Felesleges lenne allando updateleseket bevallalnunk olyan funkciora, ami a wikipedianak nem funkcioja.

Grin: a portal szot valoban olyan ertelemben hasznaltam, ami nem egyezik meg a kozhasznalattal. En nagyobb, tobb frames, allando weblapra gondoltam. Most utanagondolva ezeket valoban meg nem hivjak portaloknak. Javitom.--Math 2005. június 7., 09:29 (CEST)

Milyen weblapokra hivatkozzunk? 2.0

Ebből a szempontból a következő irányelv fontos:

"a Wikipédia nem linkgyűjtemény." *

Ez azt jelenti, hogy egy szócikknek nem feladata a témában fellelhető összes weblap összegyűjtése. A hivatkozott weblapok akkor fontosak, ha ténylegesen forrásai, hivatkozási alapjai a szócikkben foglaltaknak, az adatoknak, vagy, ha a témával kapcsolatos fő külföldi vagy magyarországi webhelynek mondhatóak, ahol az olvasó sok anyagot talál, ahova érdemes elmennie. Amennyiben ennek a helynek megfelően karbantartott linkgyűjteménye van, akkor innen aztán már akár a többi oldalt is megtalálhatja, tehát ez bőven elég. Az olvasó ezen túl úgyis használhatja az internetes keresőket, ahol aktuálisabb és kimerítőbb képet kaphat a fellelhető oldalakról.

Egy másik szempont, hogy a hivatkozásnak működnie kell hoszabb távon, nem számíthatunk állandó karbantartáásra. Rossz volna, ha a wikipédia tele volna nem működő linkekkel. Felesleges felvállalnunk ezeknek karbantartását, hiszen egy olyan funkció karbantartásáról lenne szó, ami nem funkciója a wikipédiának. A karbantartást hárítsuk át a webringekre, linkgyújteményekre.

Összességében a következő irányelveket fogalmazhatjuk meg:

• A felhasznált forrásokat, fontos hivatkozási alapokat mindig hivatkozzuk!
• Szócikkenként hivatkozzuk a szócikk egész témáját felölelő legjelentősebb külföldi és magyarországi portált, ha van ilyen!
• Olyan weblapot hivatkozzunk, amely várhatóan évekig érvényes marad! Ha nem szükséges, akkor az ingyen tárhelyeken lévő weblapokat kerüljük!
• Nevesített honlapokat hivatkozzunk! Előnyben vannak az intézményes honlapok, ha nincs ilyen, akkor olyan honlap, amelynek szerzője nevével vállal felelősséget a tartalomért.
• Egyébként spóroljunk a linkek felesleges halmozásával! Felsleges karbantartási munkát eredményez.

A szempontok nincsenek prioritási sorrendben, és az egyik szempont felül írhatja a másikat. Ha például egy szócikket felölelő, egy egész témát felölelő, kidolgozott (>10 oldal), linkgyüjteménnyel rendelkező, karbantartott, stabilnak látszó, névvel felvállalt honlapot találunk egy ingyenes tärhelyen, akkor az persze indokolt belinkelni, ha nincs ehhez fogható intézményes honlap.

--Math 2005. június 7., 09:40 (CEST)

Wikinews

A magyar Wikinews még nem létezik, ezért nem működik a szokásos n:en:Main Page módszer. --TG® 2005. július 18., 00:45 (CEST)

Google interwiki

A vesszőkre azért van szükség, mert a szóközöket a linkekben automatikusan aláhúzásokra cserélné a Wikipédia. --TG® 2005. július 18., 01:21 (CEST)

Nyelvek sorrendje

• Tapasztalatom szerint a magyar wiki az egyetlen, amelyben az English kerül az interwiki hivatkozásokban az első helyre. Javaslom, hogy hagyjunk fel ezzel a szokással, és az ajánlásból távolítsuk el ezt a részt. Egyébként is, azt hiszem az oldalakat jobb volna eleve úgy generálni kiszolgálóoldalon, hogy a sorrend az ábécéét kövesse. – Váradi Zsolt 2005. október 17., 14:50 (CEST)

• Hidd el, értem miért veted fel ezt, és én sem szeretem az angol ajnározását, habár a jelenlegi rendszer működik. Az is igaz azonban, h ilyen elven szavazást kezdeményezhetnék, h a francia interwiki legyen a második, mert én meg azt nézem a legtöbbször. Szóval ez olyan probléma, amit én sosem vetnék fel, és persze, h neked van igazad, csak az a helyzet, h mégiscsak bevált a rendszer. De ha valahol szavazást indítasz ezügyben (ha van ilyenre erőd), én támogatlak. NCurse 2005. október 17., 16:19 (CEST)

Mit hivaktozzunk kulso hivatkozasnak

Átemelve a Wikipédia-vita:Hogyan használd a hivatkozásokat törlésre kerülő lapról --Rodrigó ⇔ 2006. június 8., 10:53 (CEST)

Kellene egy iranyelv arra, hogy mit hivaktozzunk kulso hivatkozasnak. Mi szamit fontosnak.

Javaslatom:

• 1) Hivatalosan megjelent konyvek, folyoiratok a szokasos referenciaval
• 2) Ugyanezek interneten megleleheto legalis valtozatai.
• 3) Egy szocikk tartalmaval foglalkozo nagyobb, es feltehetoen stabil, legalabb 1 eves portal.

--Math 2005. június 1., 12:22 (CEST)

• A (2) pontba miért kell a legális szó?
• A (3) pont semmiképpen nem tekinthető hiteles forrásnak. Vannak a neten „megbízhatóbb” források, de ezek nem portálok, és nem az 1 éves létezés a mérce; inkább azt mondanám, hogy közismert, hiteles, megbecsült, szakmailag megbízható webhelyekről lehetne szó, de még így is ezeket vélhetően csak 0.3-0.5-ös szorzóval venném figyelembe. --grin ✎ 2005. június 6., 23:46 (CEST)

Milyen weblapokra hivatkozzunk?

Ebből a szempontból a következő irányelv fontos:

"a Wikipédia nem linkgyűjtemény." *

Ez azt jelenti, hogy egy szócikknek nem feladata a témában fellelhető összes weblap összegyűjtése. A hivatkozott weblapok akkor fontosak, ha ténylegesen forrásai, hivatkozási alapjai a szócikkben foglaltaknak, az adatoknak, vagy, ha a témával kapcsolatos fő kölföldi vagy magyarországi portálnak mondhatóak, ahol az olvasó sok anyagot talál, ahova érdemes elmennie. Innen aztán már akár a többi oldalt is megtalálhatja, tehát ez bőven elég.

Az olvasó mindenképpen használhatja az internetes keresőket, ahol aktuálisabb és kimerítőbb képet kaphat a fellelhető oldalakról.

Egy másik szempont, hogy a hivatkozásnak működnie kell hoszabb távon, nem számíthatunk állandó karbantartáásra. Rossz volna, ha a wikipédia tele volna nem működő linkekkel.

Összességében a következő irányelveket fogalmazhatjuk meg:

• Felhasznált forrásokat, fontos hivatkozási alapokat hivatkozzunk!
• Szócikkenként hivatkozzuk a szócikk egész témáját felülelő legjelentpsebb külföldi és magyarországi portált, ha van ilyen!
• Olyan weblapot hivatkozzunk, amely várhatóan évekig érvényes marad!
• Egyébként spóroljunk a linkek felesleges halmozásával! Felsleges karbantartási munkát eredményez.

Így első olvasásra ez értelmes, kivéve a „portál” szót. Vagy fogalomzavarunk van, vagy léteznek olyan portálok, amiket én sosem láttam: a portálok megbízható, hiteles és hasznos tartalommmal... --grin ✎ 2005. június 6., 23:46 (CEST)

Itt most a forrásokról(/hivatkozásokról/felhasznált irodalomról) van szó, vagy a külső hivatkozásokról úgy általában? Előbbiek esetében szvsz egy fontos kritérium van: hogy nevesítve legyen (a maradandóságot úgyse lehet garantálni). Utóbbiak esetében meg persze, válasszuk a jobb minőségűeket ha lehet, de ha valami fontos dolog teszem azt csak egy geocities-es honlapon van meg, akkor emiatt ki kéne hagyni a Wikipédiából? Nyilván nem.

A maradandóság miatt meg szvsz nem érdemes túl sokat aggódni. A wiki lényege a nyíltsága, ha elromlik egy link, majd az olvasók kijavítják (vagy legalábbis szólnak). --Tgr 2005. június 7., 00:58 (CEST)

Tgr: A kiegeszites cime szerintem egyertelmuen megmondja, hogy mirol van szo. A nevesites jo kiegeszites. Nyilvan lehetseges a geocites-en, freeweben stb. levo tartosabb es nagyobb jelentosegu honlapok hivatkozasa. Teszek be errol egy pelddat. A maradandosagot indokoltam, es esszerunek tunik a dolog. Felesleges lenne allando updateleseket bevallalnunk olyan funkciora, ami a wikipedianak nem funkcioja.

Grin: a portal szot valoban olyan ertelemben hasznaltam, ami nem egyezik meg a kozhasznalattal. En nagyobb, tobb frames, allando weblapra gondoltam. Most utanagondolva ezeket valoban meg nem hivjak portaloknak. Javitom.--Math 2005. június 7., 09:29 (CEST)

Milyen weblapokra hivatkozzunk? 2.0

Ebből a szempontból a következő irányelv fontos:

"a Wikipédia nem linkgyűjtemény." *

Ez azt jelenti, hogy egy szócikknek nem feladata a témában fellelhető összes weblap összegyűjtése. A hivatkozott weblapok akkor fontosak, ha ténylegesen forrásai, hivatkozási alapjai a szócikkben foglaltaknak, az adatoknak, vagy, ha a témával kapcsolatos fő külföldi vagy magyarországi webhelynek mondhatóak, ahol az olvasó sok anyagot talál, ahova érdemes elmennie. Amennyiben ennek a helynek megfelően karbantartott linkgyűjteménye van, akkor innen aztán már akár a többi oldalt is megtalálhatja, tehát ez bőven elég. Az olvasó ezen túl úgyis használhatja az internetes keresőket, ahol aktuálisabb és kimerítőbb képet kaphat a fellelhető oldalakról.

Egy másik szempont, hogy a hivatkozásnak működnie kell hoszabb távon, nem számíthatunk állandó karbantartáásra. Rossz volna, ha a wikipédia tele volna nem működő linkekkel. Felesleges felvállalnunk ezeknek karbantartását, hiszen egy olyan funkció karbantartásáról lenne szó, ami nem funkciója a wikipédiának. A karbantartást hárítsuk át a webringekre, linkgyújteményekre.

Összességében a következő irányelveket fogalmazhatjuk meg:

• A felhasznált forrásokat, fontos hivatkozási alapokat mindig hivatkozzuk!
• Szócikkenként hivatkozzuk a szócikk egész témáját felölelő legjelentősebb külföldi és magyarországi portált, ha van ilyen!
• Olyan weblapot hivatkozzunk, amely várhatóan évekig érvényes marad! Ha nem szükséges, akkor az ingyen tárhelyeken lévő weblapokat kerüljük!
• Nevesített honlapokat hivatkozzunk! Előnyben vannak az intézményes honlapok, ha nincs ilyen, akkor olyan honlap, amelynek szerzője nevével vállal felelősséget a tartalomért.
• Egyébként spóroljunk a linkek felesleges halmozásával! Felsleges karbantartási munkát eredményez.

A szempontok nincsenek prioritási sorrendben, és az egyik szempont felül írhatja a másikat. Ha például egy szócikket felölelő, egy egész témát felölelő, kidolgozott (>10 oldal), linkgyüjteménnyel rendelkező, karbantartott, stabilnak látszó, névvel felvállalt honlapot találunk egy ingyenes tärhelyen, akkor az persze indokolt belinkelni, ha nincs ehhez fogható intézményes honlap.

--Math 2005. június 7., 09:40 (CEST)

Elavult

Belső hivatkozást a magyar Wikipédia egy cikkére a szerkesztési nézetben [[cikknév]] formázással hozhatsz létre. Mindig használd a szócikk megnevezését, ami egyes számban és ragozatlan alakban található. Nem szükséges, hogy ilyen szócikk létezzen - sőt, új szócikkeket csak ilyen módon lehet elindítani.

A kiemelt részek már nem igazak. Maat^!@#$ 2008. március 19., 12:25 (CET)

Műcímek, alcímek, fejezetcímek

Kérdések itt: Vita:Miért élvezet a szex? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. február 5., 11:59 (CET)

Referenciák

A szócikkben a "Hivatkozás külső weblapokra" fejezetben a következő található:

"Úgy, hogy csak egy hivatkozási szám szerepeljen: [http://www.akármi.hu/], ekkor egyesével növekvő számokkal helyettesítődnek a hivatkozások."

Itt a cikkben nowiki-s taggel van, de jó lenne az eredményt is odatenni nowiki nélkül, hogy látszódjon. Vagyis így [1].

A haladó szerkesztőfelületben van egy Segítség menü (ami egyébként hasznos!), ahol ezt írja:

"Forráshivatkozás Lap szövege.Hivatkozás szövege, további szöveg."

Helyesen a következő lenne:

Lap szövege.<ref>[http://www.példaoldal.hu Hivatkozás szövege], további szöveg.</ref> majd a szöveg végén <references/>

Lap szövege.

De persze ekkor kell a cikk végén a <references/> is, különben a szerkesztőfelület beszól. (Ha jól értem a súgó itt a ref-es megoldást akarja mutatni, nem a sima [] linket).

A <ref> meg <references/> használatáról pedig nem találtam semmit a hivatkozások szócikkben magában.

Jól látom? (Közben itt is észrevettem, hogy rosszul néztem pár dolgot, de ez is csak azt bizonyítja, hogy nem egyértelmű) Hoe Maco ^vita 2009. december 5., 16:02 (CET)

Hivatkozás és link

A bevezető címében a hivatkozás szó helytelenül az angol link szóval van azonosítva. A hívatkozás helyesen reference. A link szó helyes értelme: láncszem, vagyis kapcsolat. Erre példa az angol TV program: The weakest link A hivatkozás csak megmondja az információ eredetét, a kapcsolat, vagy láncszem kattintással egyenesen egy megfelelő weboldalra vezet. A hivatkozás az idézéshez hasonlít, de ezutóbbi szószerinti másolást jelent. LouisBB ^vita 2010. január 17., 07:01 (CET)

Linkiw sablon

A linkiw sablon használatát lehetővé tevő szavazás eredményét átvezettem. --Malatinszky ^vita 2012. szeptember 11., 05:29 (CEST)

Wikilinkelés szótövekkel?

Van az alábbi rész:

Belső hivatkozást a magyar Wikipédia egy cikkére a szerkesztési nézetben [[cikknév]] formázással hozhatsz létre. Mindig használd a szócikk megnevezését, ami egyes számban és ragozatlan alakban található. Nem szükséges, hogy ilyen szócikk létezzen - sőt, új szócikkeket csak ilyen módon lehet elindítani.

Ha a hivatkozást többes számban, ragozott formában szeretnéd használni, akkor a toldalékokat a szögletes zárójelen kívülre írd, mint pl: ''[[cikknév]]hez''

Ha valami mást szeretnél megjeleníteni, mint ami a hivatkozott szócikk neve, akkor a hivatkozást a [[cikknév|látható szöveg]] formában használd, például [[gólya|gólyák]] vagy [[csersav|tannin]] Ehhez segítséget nyújt az Elnevezési szokások lap.

Engem kifejezetten zavar, hogy egyes szócikkekre úgy linkelünk, hogy csak a szavak szótöve a link, közben másokra meg úgy, hogy az egész szó link. Mi a különbség pl. a cikknévhez és a gólyák szó között? A leírás szerint az egyiket ''[[cikknév]]hez'', a másikat pedig [[gólya|gólyák]] alakban érdemes írni. Az nem indok, hogy az egyiknél kevesebbet kell gépelni, a másiknál meg muszáj az a/á miatt így linkelni. Személy szerint én vizuálisan is jobbnak tartom, ha az egész szó vagy kifejezés kék/piros, nemcsak a szótő. --Rev L. Snowfox ^vita 2014. július 25., 20:44 (CEST)

Próbáld ki: az olvasó szemszögéből tökugyanúgy néz ki a budapesti és a budapesti alakú link, dacára annak, hogy a forrásban az előbbi [[Budapest|budapesti]], az utóbbi meg [[budapest]]i. Az utóbbihoz kevesebbet kell gépelni, úgyhogy én inkább azt használom, de felőlem aki akarja, hadd használja az előbbi formát, hiszen a kettő funkcionálisan ekvivalens. Aki viszont az egyiket a másikra „javítja”, azt nehéz nem megmosolyognom. Szerintem az élet túl rövid ahhoz, hogy ilyesmivel töltsük el. Malatinszky ^vita 2014. július 25., 21:04 (CEST)

Azzal egyetértek, hogy ez így önmagában apróság. De ha arra gondolunk, hogy elég gyakran összetett szavaknak csak az egyik fele van linkelve, nehogy többet kelljen gépelni... Pedig akkor tényleg „kétszínű” lesz a szó. Ami szerintem nem esztétikus, és ilyen megfontolásból én mindig egész szavakat linkelek, ahogyan ez az angol wikin is megszokott minden esetben (kivéve, ahol kötőjel határolja egy összetett szó elemeit). És sajnos láttam már olyat, hogy egy bot vagy egy felhasználó átjavítgatta az én Budapestjeimet a másik módszerre, mert az bájtokat tekintve „rövidebb szócikket” eredményez... --Rev L. Snowfox ^vita 2014. október 17., 15:49 (CEST)

csak 1 szerző :(

sziasztok! én csak ritkán szerkesztek, ezért nem is regisztráltam. de a hivatkozásoknál látok egy hibát, ami az angol nyelvű wikipédia stílusában nincs meg: csak az első szerző neve van feltüntetve. nem lehetne ezt korrigálni? a konkrét példa a harmadik utasság egyelőre egyetlen forrással. ha az angol nyelvű verzióját megnézitek, ott látszik mindkét szerző (ott az 5. hivatkozás). (a magyarban ennek írásakor még a nem ellenőrzött változatban van!)

Hivatkozás szövege

Nem jó, ha túl hosszú a hivatkozás szövege. Pl. ha a „klád” szócikkre akarunk hivatkozni, akkor ne az legyen, hogy „kládként azonosítják” (SARS-CoV-2 Delta variáns). Alfa-ketosav ^vita 2021. július 13., 17:24 (CEST)

Hivatkozások táblázatban

Táblázatoknál van leírt és általánosan elfogadott irányelv arra vonatkozóan, hány belső hivatkozást érdemes elhelyezni? Pl. ha egy színész filmjeinek felsorolásánál szerepel a szinkronhangja is, akkor az első megjelenésnél hivatkozunk csak rá vagy minden egyes alkalommal? Példa Én eddig csak az első alkalommal linkeltem egy táblázaton belül, más vélemények szerint viszont az összesre kéne hivatkozni. @Megya:, @Bandee0615:

– HG ^vita 2022. február 1., 08:46 (CET)

Én azóta csinálom így, hogy csak egy linket teszek rá egy adott magyar hangra, amióta te is. Meg ahogy látom szinte csak te meg én csinálgatjuk ezeket a táblázatokat ilyenre enwiki alapján, és szerintem így jobban is néz ki a dolog. Bandee0615 ^vita 2022. február 1., 08:55 (CET)

Már nem emlékszem, miért így kezdtem el, de logikusabbnak tűnt, ha nincs ugyanaz hivatkozva tucatnyi sorban egymás után. Nyitott vagyok minden megoldásra, ha születik valamilyen általánosan elfogadott irányelv a témában. – HG ^vita 2022. február 1., 08:58 (CET)

 támogatom Én is nyitott vagyok minden megoldásra. Bandee0615 ^vita 2022. február 1., 10:04 (CET)