Főmenü megnyitása

Wikipédia:Komolyzenei műhely/Zeneművek megnevezése a szócikkcímekben

Az irányelv szövegeSzerkesztés

Az irányelv alkalmazásaSzerkesztés

Zeneszerző nevének helye a szócikk címébenSzerkesztés

Az egyértelműsítés szabályait követve először meg kell jelölni a szócikk tárgyát (pl.: 3. szimfónia), és ha több szerzőnek is van azonos című műve, akkor utána zárójelben egyértelműsíti a szerző vezetéknevével (pl.: Beethoven), így a szócikk címe 3. szimfónia (Beethoven) lesz. Amennyiben nincs több azonos című mű, akkor nem tesszük ki a szerző nevét (tehát nem alakulhat ki Liszt: Les Préludes vagy Les Préludes (Liszt) alak).

A jelenlegi szabályozás megfelel

de:3. Sinfonie (Beethoven)
en:Symphony No. 3 (Beethoven)
es:Sinfonía n.º 3 (Beethoven)
fr:Symphonie nº 3 de Beethoven
it:Sinfonia n. 3 (Beethoven)
nl:Symfonie nr. 3 (Beethoven)
pt:Sinfonia n.º 3 (Beethoven)
ru:Симфония № 3 (Бетховен)

Fokozatos szűkítés a zeneművekről szóló szócikkek címébenSzerkesztés

Szükség esetén a zeneművekről szóló szócikkek címe zárójeles kiegészítéssel egyedíthető. Ha több zeneműnek is azonos írásképű vagy azonosan kiejtett vagy összetéveszthető címe van, akkor a cikk címét először a szerző megadásával igyekszünk egyedivé tenni. A szerző vezetéknevét zárójelben írjuk a mű címe után.

Példák:

Ha így sem sikerül az egyedi címadás, akkor a cikkek címének megkülönböztetéséhez további egyedítésre is szükség van; ilyenkor egy vessző után a szerző születési évét is (elhunyt szerző esetén pedig egy nagykötőjel után a halálozás évét is) belevesszük a zárójelen belüli toldalékba. (A születési és halálozási év megadásával történő egyértelműsítés megoldás azokra az esetekre is, amikor a keresztnév is megegyezne (pl. Johann Strauss, Miguel Aguilar, Michael Bach).)

Példák:

A műhöz tartozó további információk feltüntetéseSzerkesztés

A zeneművek ragadványnevét, hangnemét és katalógusszámát (op., K., BWV, RV, stb.) nem a szócikk címében, hanem a szócikk bevezetőjében tüntetjük fel, az alábbi módon:

A zeneművekkel kapcsolatos fontosabb helyesírási szabályokSzerkesztés

A moll hangnemű zeneművek kis kezdőbetűvel írása a címbenSzerkesztés

Magyarországon az a kialakult gyakorlat, hogy amíg a dúr hangnemű zeneművek hangnemét nagy kezdőbetűvel írjuk, addig a moll hangnemű zeneművek hangnemét kis kezdőbetűvel (pl.: A-dúr zongoraverseny (Liszt), c-moll adagio és fúga).[3]

A szokást alátámasztja az Osiris kiadványában “A kezdőbetű” fejezetben kategorikusan megfogalmazott egyértelmű szabály is:[4]

„Ha egy betű önmagában áll jelzői pozícióban vagy összetételi előtagként, általában nagybetűsen írjuk ... ’C-kulcs’, ’H-dúr’, ’G-dúr’, de: ’d-moll’, ’e-moll’ stb. (mivel a nagybetű a nagytercet, a kisbetű a kistercet jelöli, a ’d-moll’, ’e-moll’ stb. formák még mondatkezdő helyzetben vagy címek első elemeként sem lehetnek nagybetűsek.)”

Ennek megfelelően a moll hangnemű zeneművek hangnemét még akkor is kis kezdőbetűvel írjuk, ha az a szócikk címének kezdőbetűje. Kis kezdőbetűs szócikkekre vannak egyéb példák is a Wikipédián (pl. iWiW, eMeRTon-díj, eBay, iPhone).

A kis kezdőbetűs cím gyakorlati megvalósítása: illesszük be a paraméter nélküli {{Kisbetűscím}}(?) sablont a szócikk első sorába.

Nagybetű használata a címekbenSzerkesztés

A zeneművek címét az egyedi címek szabályozása szerint írjuk: az egy szóból álló egyedi címeket nagy betűvel kezdjük, a többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel (AkH. 198.).[5]

Számok használata a címekbenSzerkesztés

A zeneművek címében a számokat arab számokkal írjuk.[3]

Példák:

Kötőjel használata a hangnemeknélSzerkesztés

A zenei hangot kötőjellel illesztjük a hangnem megjelölése elé.

Példák:

Dúr hangnemű zeneművek hangnemét mindig nagybetűvel írjukSzerkesztés

A dúr hangnemű zeneművek hangnemét mondat közben is nagybetűvel írjuk (OH. 238.).[3][4]

Példák:
  • "A nyitány Esz-dúr hangneme a darab emelkedett szellemét jelzi."
  • "Liszt az A-dúr zongoraversenyből készített egy kétzongorás átiratot is."

Moll hangnemű zeneművek hangnemét mindig kisbetűvel írjukSzerkesztés

A moll hangnemű zeneművek hangnemét minden esetben (így még a szócikk címének kezdőbetűjeként is) kisbetűvel írjuk (OH. 238.).[3][4]

Példák:
  • "Ez a rész b-mollban írt megrázó gyászindulóval kezdődik."
  • "Hétévesen már két polonézt (g-moll és B-dúr) szerzett."

OpusszámSzerkesztés

Az opusszámot mondat közben kis betűvel, a számtól szóközzel elválasztva, a szám után ponttal (rövidítés esetén a rövidítés után is ponttal) tüntetjük fel (OH. 1141.).[3]

Példák:
  • opus 146.
  • op. 146.

Zenei fogalmak helyesírásaSzerkesztés

  • C, D, E, F, G, A, H (kivéve: c-moll, d-moll, e-moll, f-moll, g-moll, a-moll, h-moll)
  • Cisz, Disz, Eisz, Fisz, Gisz, Aisz, Hisz (kivéve: cisz-moll, disz-moll, eisz-moll, fisz-moll, gisz-moll, aisz-moll, hisz-moll)
  • Cesz, Desz, Esz, Fesz, Gesz, Asz, B (kivéve: cesz-moll, desz-moll, esz-moll, fesz-moll, gesz-moll, asz-moll, b-moll)
  • Dó, Ré, Mi, Fá, Szó, Lá, Ti, Dó
  • dúr, moll

Gyakori elírások:

Hibás alak Helyes írásmód
Á, á A, a
É, é E, e
Áisz, áisz Aisz, aisz
Ász, ász Asz, asz
Bé, bé B, b
dur dúr
mol moll
opus szám, opus-szám, Opusszám opusszám
Op., Op, op op.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Grin: Wikipédia:Elnevezési szokások. hu.wikimedia.org, 2003. október 29. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
  2. Wikipedia:Article titles. en.wikimedia.org, 2003. október 21. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
  3. a b c d e Balázs Géza: Zeneművek címe. Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, 2013. július 8. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
  4. a b c Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás (.pdf) pp. 129. Iskolakultúra, 2006. 06. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
  5. A magyar helyesírás szabályai (.pdf). Magyar Tudományos Akadémia, 1985. (Hozzáférés: 2017. február 20.)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés