Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-09-09

  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A gomolya az egy juhsajt vagy tehentejből képszül? Miért hívják gomolyának, van-e valami köze a gomolygáshoz?
Kerestem a Wikpédián.

A választ előre is köszönöm. Kiváncsi Csicsi-Csicsi.

--Csicsi-csicsi vita 2009. szeptember 9., 11:55 (CEST)[válasz]
A gomolya vagy gömölye sajt neve "Gömbölyű csomó" jelentésben tükörszava a környező szláv nyelvekben is előfordul, a magyarba ezek valamelyikéből, talán délszláv közvetítéssel került át. [1]A gömbölyded gomolya sajtot készítő vagy áruló foglalkozásból Erdélyben lett vélhetően először családnév, Gomolya Imre nevét először 1578-ban jegyezték le.
Készülhet juh, tehén és kecske tejből. A készítésnél felhasznált tej alapján beszélünk juh, tehén és kecske gomolyáról. A gomolyát az egészséges állattól tisztán nyert tőgymeleg tejből készítik. Kétes tisztaságú tejet azonban 65 C-on 30 percig pasztőrözzük, hogy a gomolya puffadását megakadályozzuk. A friss tej beoltási hőfoka 38 C. Abban az esetben, ha az esti fejést a reggelivel együtt, vagy a másnapi tejjel együtt oltják, amikor a tej kissé savanyúbb a kívánatosnál, akkor alacsonyabb hőfokon 28-30 C kell az oltást végezni, hogy a gomolya ne legyen morzsás, kemény, szívós. Az alvadás ideje 30-35 perc a kívánatos. Több oltóval az alvadási idő rövidebb, aminek eredménye kisebb kitermelés, keményebb és szárazabb gomolya(sajt). Az alvadékot óvatosan és éles eszközzel aprózzuk fel pl. késsel, mert durva tompa eszközök hatására sok kazeinrög szakad le az alvadékról és nagyobb lesz a zsírveszteség, ami a savóban jelenik meg. A sajt morzsák szilárdságát utómelegítéssel növelik. Az utómelegítés 38--40 C-on 10-15 percig szükséges. A túl hosszú utómelegítés és a magas hőfok használata káros, mert merevebbé, szárazabbá válik a sajt. A borsószem nagyságú sajtszemcsék ha rugalmasak és nem mállanak szét, akkor vehetők ki az üstből. Az üstből kivett alvadék szemcséket sajtruhába helyezzük. Apró gomolya sajtokat ne készítsünk, mert akkor a héj aránya nagyobb lesz. A sajtruhába tett alvadékot óvatosan gyúrhatjuk, hogy a savó távozását segítsük. Ezt a gyúrást azonban csak addig szabad végezni, amíg tiszta átlátszó savó lép ki a sajtruha résein. Ha a kicsorgó savó fehér, tejszerű, akkor a gyúrás káros mert zsír és sajtanyag együttese meg át a savóba. A sajtruhában lévő gomolya 24 óráig maradjon felfüggesztve, hogy a fölös savó kicsepegjen. Függesztés közben előnyös, ha a gomolya sajtot meg-megforgatjuk, mert így kerek (gömb) formát kapunk. A második napon a gomolyát kivesszük a sajtruhából és érlelő polcra helyezzük azt. Kívánatos, hogy a helyiség szellős legyen, amelynek hőfoka 16-20 C. Melegebb érlelőben a gázképző baktériumok szaporodása következtében a gomolya felfúvódik és bűzös ízűvé válhat, s ezenkívül túl vastag lesz a kérge, és túlságosan kiszára. Hidegebb helyiségben a hideget tûrő baktériumok szaporodnak túlsúlyban, s a sajtot keserûvé teszik, a kérgét pedig megnyálkásítják. Ha helység meleg de nem szellős, akkor a gomolya kérge kipállik. Helytelen a gomolyákat nyáron az eresz alá rakni érlelni, mert itt túl nagy a meleg. A zárt pince vagy kamra sem megfelelő, mert ilyen helyeken nincs kellő légvonat. Előnyös, ha a gomolyákat nem deszkalapon érleljük, hanem sajtruhába felfüggesztve légvonatos helyiségben. Ez esetben minden oldalról éri a levegő és nem pállik ki, de nem is repedezik meg a kérge. A deszkalapon érlelt gomolyákról másnaponként le kell törölni a fehér penészbankot. A kipállás megakadályozására pedig forgatáskor száraz deszkára kell tenni. A sajtruhában felfüggesztett gömbölyû gomolyákat is forgassuk meg naponta és a ruhákat szükség esetén pótoljuk szárazzal. A gomolya sajt akkor érett, amikor kérge krémsárga és szikkadt, belseje pedig tömör, fehér színű. A gomolya sajt 8-10 napi érés után válik igazán kellemesség. Ekkor a kéreg alatti rész szalonnás, íze kellemesen savanyás, szaga mogyoróra emlékeztető.[2]Dencey vita 2009. szeptember 9., 12:32 (CEST)[válasz]

Gomolya videoDencey vita 2009. szeptember 9., 16:48 (CEST)[válasz]

Kiegészítés a gomolygásról:

  • ?
  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Költők akik szeptember 10 vagy 11-én születtek

Hasonlóképp rákereshetsz a Szeptember 11. szócikkre is (vagy kattints a kék szövegre).

  Sajnos nem érezzük illetékesnek magunkat ebben a kérdésben, a Wikipédia Tudakozója csak enciklopédiába, lexikonba való témákkal foglalkozik.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
nem tutom megnézni a MMS-emet amit kaptam a telefonomra hogy tudom meg nézni?
--Klaraisza vita 2009. szeptember 9., 13:25 (CEST)[válasz]


Próbálkozz szakembernél, mi ilyesmivel nem foglalkozunk! --Lord SólyomKössé' belém "Natura nostra infernus est" 2009. szeptember 9., 13:28 (CEST)[válasz]

Ha nem tudsz MMS üzenetet fogadni, akkor a szolgáltató által biztosított internetes megjelenítőt tudod használni.– Dencey vita 2009. szeptember 9., 13:47 (CEST)[válasz]

Trianon lejárta szerkesztés

  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A trianoni békeszerződésnek van e lejárati ideje és mikor?


--87.242.41.114 (vita) 2009. szeptember 9., 14:51 (CEST)[válasz]

1967-ben született és 1977-ben lépett hatályba az ENSZ Emberi Jogi Egyezménye: a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya. Mindkettő leszögezte: „Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.” Ez az önrendelkezési elv a későbbi egyezményekben, a Helsinki Záródokumentumban és minden EBESZ dokumentumaiban ism egtalálható. Ez azt jelenti, hogy a Trianoni békediktátum ezt az önrendelkezési jogot sérti, tehát ilyen okból is semmissé vált. Minden trianoni országhatár, melyet népszavazás nélkül húztak meg, a nemzetközi jog által ma már alátámasztás nélkül áll. – Dencey vita 2009. szeptember 9., 15:47 (CEST)[válasz]

Tökéletesen igaz. Csak épp trianon (úgy írva, mint nemecsek) teljes egészében semmissé vált 1947-ben. Nem az EBESz, hanem Truman, Sztálin és Churchill érvénytelenítette. trianont lehet még mindig szidni, de a revíziójára törekedni annyi, mintha egy adásvételi szerződést akkor akarnánk érvényteleníteni, amikor az adásvétel tárgya már újra gazdát cserélt. Az önrendelkezési jog maradéktalan érvényesítése viszont sosem eredményez életképes államokat földrajzi és gazdasági okokból. Következésképp az EBESz adott egy pofont... (nem mondom meg, minek). L András Itt megtalálsz 2009. szeptember 9., 15:59 (CEST)[válasz]

Hehhe, mi a bánat köze van a párizsi békeszerződésnek ehhez az egyezségokmányhoz? Semmi. Márpedig a párizsi békeszerződés "érvényben van", és az pontosan azt tartalmazza, amit az előttem szóló mondott. Szóval lehet vitatkozni arról, hogy most ez jó, meg mindenféle álmokat kergetni, de ez van. Olyanokat már nem is vetek föl, hogy mi van a románok, szlovákok stb önrendelkezési jogával. Ebben a játékban egészen egyszerűen nincs jó megoldás, a vitatott területek egyike sem színtisztán egynemzetiségű. Talán a bécsi döntés egy árnyalattal jobb volt, de hol van már az... Drkazmer   No mesélj... 2009. szeptember 11., 23:59 (CEST)[válasz]

Az Európai Unió tagállamai 2004. júniusában szerkesztés

  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--82.141.138.194 (vita) 2009. szeptember 9., 15:20 (CEST)[válasz]

Az Európai Unió cikkben, a Tagjai c. fejezetben láthatod a tagországokat, a zárójelben a csatlakozás éve található. 2004-ben május elsején csatlakoztak, akik csatlakoztak. Mindebből kikövetkeztetheted a választ.  Karmelaüzenőlap 2009. szeptember 9., 16:40 (CEST)[válasz]

Tehát: 15 ország volt tagja az Uniónak 2004 júniusában[3]

  1. Ausztria (1995)
  2. Belgium (1957)
  3. Dánia (1973)
  4. Egyesült Királyság (1973)
  5. Finnország (1995)
  6. Franciaország (1957)
  7. Görögország (1981)
  8. Hollandia (1957)
  9. Írország (1973)
  10. Luxemburg (1957)
  11. Németország (1957, 1990-ig csak az NSZK, az NDK nélkül)
  12. Olaszország (1957)
  13. Portugália (1986)
  14. Spanyolország (1986)
  15. Svédország (1995)– Dencey vita 2009. szeptember 9., 17:52 (CEST)[válasz]
  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Mi Nógrádi Gábor legkedvesebb filmforgatókönyve?
--92.249.251.72 (vita) 2009. szeptember 9., 19:31 (CEST)[válasz]

Berlinről szóló versek német nyelven szerkesztés

  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--89.223.146.77 (vita) 2009. szeptember 9., 21:21 (CEST)[válasz]

Itt jónéhányat fogsz találni:

  • BERLIN - GEDICHTE. Die Deutsche Gedichtebibliothek - Gesamtverzeichnis deutschsprachiger Gedichte

 Karmelaüzenőlap 2009. szeptember 10., 16:27 (CEST)[válasz]