Zsizsekszer
Zsizsekszer (szlovénül: Žižki) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Cserföld községhez tartozik.
| Zsizsekszer (Žižki) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Cserföld |
| Rang | falu |
| Polgármester | Anton Tornar |
| Irányítószám | 9232 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 584 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 169 m |
| Terület | 3,13 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zsizsekszer
Pozíció Szlovénia térképén
| |
| é. sz. 46° 34′ 25″, k. h. 16° 18′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 25″, k. h. 16° 18′ 25″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsizsekszer témájú médiaállományokat. | |
FekvéseSzerkesztés
Muraszombattól 16 km-re délkeletre, a Csernec-patak jobb partján fekszik.
TörténeteSzerkesztés
A belatinci uradalom része, az alsólendvai Bánffy család birtoka volt. A Bánffyakat a Csákyak követték, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. század a Gyika család kezében volt az uradalom.
Vályi András szerint " SISEKSZER. Tót falu Szala Várm. lakosai katolikusok, fekszik a’ Belatintzi Uradalomban; határja középszerű."[2]
Fényes Elek szerint " Zsiszekszer, vindus falu, Zala vmegyében, a bellatinczi uradalomban, 353 kath. lak. " [3]
1910-ben 601, túlnyomórészt szlovén lakosa volt.
Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 584 lakosa volt.
NevezetességeiSzerkesztés
- Szent Flórián tiszteletére szentelt kápolnája 1936-ban épült neogótikus stílusban. 2003-ban megújították. Štefan Hauk akadémiai festő képei díszítik.
- Az iskolanővérek egykori kolostora 1920-ban épült, a szerzetesek 1948-ig használták, attól kezdve kulturális célokat szolgált.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 10.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozásokSzerkesztés