Főmenü megnyitása

Árkos (más néven Sepsiárkos, románul Arcuș) falu Romániában Kovászna megyében, az azonos nevű község központja.

Árkos (Arcuș)
Az unitárius templom
Az unitárius templom
Árkos címere
Árkos címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségÁrkos
Rang községközpont
Irányítószám 527166
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64924
Népesség
Népesség1519 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság1450 (2011)[2]
Népsűrűség45,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság573 m
Terület33,53 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Árkos (Románia)
Árkos
Árkos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 54′ 02″, k. h. 25° 46′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 02″, k. h. 25° 46′ 31″

FekvéseSzerkesztés

Sepsiszentgyörgytől 4 km-re északnyugatra a Baróti-hegységben eredő Árkos-patak völgyében fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét egyesek a régi avar kori sáncokból, mások egy Árkos nevű székely őstől származtatják.

TörténeteSzerkesztés

1332-ben Arkus néven említik először. 1802-ben, 1829-ben és 1838-ban földrengés pusztította. 1910-ben 1721 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1248 lakosából 1222 magyar és 26 román volt.

LátnivalókSzerkesztés

  • Unitárius vártemploma az Árkos patak völgyében egy magaslaton áll. 13. századi templomát a 16. században átépítették, védőfalai 17. századiak (1640), 5 saroktornya és harangtornya volt. Délkeleti tornya a 19. századi földrengésekben ledőlt, harangtornya megrongálódott. 1830-ban a régi templomot lebontották és 1830 és 1833 között újat építettek helyébe. 1844-ben épült mai harangtornya.
  • Református temploma 1750-ben épült, 1998-ban tornyot építettek hozzá.
  • A faluban áll br. Szentkereszti Zsigmond kastélya, nagy park közepén. A kastély 1870-ben épült, 1980-ban átalakították.
  • Határában az Égevesze és a Súgó-patak által közrefogott hegyfokon vár nyomai látszanak. A vár valószínűleg a falu lakóinak menedékhelye volt.
  • A hagyomány a Pisztrángos-patak feletti gerincen még több várat is feltételez: Macskavár a Macskaponk tetején, feljebb Kisasszonyvár és a mai Kovácsmás nevű helyen Kovácsvár állott.

Híres emberekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Vofkori László. Utazások Székelyföldön. Csíkszereda: Pro-Print, 388–389. o. (2007). ISBN 978-973-8468-62-7 

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés