Árkos
Árkos (más néven Sepsiárkos, románul Arcuș) falu Romániában Kovászna megyében, 2004-től az azonos nevű község központja, korábban Sepsikőröspatak község része volt.[3]
| Árkos (Arcuș) | |||
 | |||
| Az unitárius templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Székelyföld | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Kovászna | ||
| Község | Árkos | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 527166 | ||
| Körzethívószám | 0267 | ||
| SIRUTA-kód | 64924 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1519 fő (2011. okt. 31.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 1450 (2011)[2] | ||
| Népsűrűség | 45,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 573 m | ||
| Terület | 33,53 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Árkos
Pozíció Románia térképén
| |||
| é. sz. 45° 54′ 02″, k. h. 25° 46′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 02″, k. h. 25° 46′ 31″ | |||
 | |||
| Árkos weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nevének eredeteSzerkesztés
Nevét egyesek a régi avar kori sáncokból, mások egy Árkos nevű székely őstől származtatják.
FekvéseSzerkesztés
Sepsiszentgyörgytől 4 km-re északnyugatra a Baróti-hegységben eredő Árkos-patak völgyében fekszik.
NépességeSzerkesztés
A 2002-es népszámláláskor Árkos község még nem létezett; a megfelelő falvak népessége összesen 1288 fő volt,[4] míg a 2011-es népszámlálás szerint 1519 fő lakott a község területén.[5][6] 2011-ben a következő volt a nemzetiségi megoszlás: 1450 fő (95,46%) magyar, 48 fő (3,16%) román, 8 fő cigány, míg 17 fő (0,79%) ismeretlen nemzetiségű.[5] Felekezeti szempontból a népesség összetétele a következő volt: 517 fő (34,04%) unitárius, 452 fő (29,76%) református, 430 fő (28,31%) római katolikus, 54 fő (3,55%) ortodox, 27 fő (1,78%) hetednapi adventista, 4–4 fő (0,26%) lutheránus illetve jehovista, 10 fő (0,66%) egyéb felekezetű, 9 fő (0,59%) vallás nélküli és 12 fő (0,79%) ismeretlen felekezetű.[6]==Története== 1332-ben Arkus néven említik először. 1802-ben, 1829-ben és 1838-ban földrengés pusztította. 1910-ben 1721 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1248 lakosából 1222 magyar és 26 román volt.
2004-ben önálló községgé alakult az addig Sepsikőröspatakhoz tartozó Árkos, Bedőháza és Pincehely falvakból.
LátnivalókSzerkesztés
- Unitárius vártemploma az Árkos patak völgyében egy magaslaton áll. 13. századi templomát a 16. században átépítették, védőfalai 17. századiak (1640), 5 saroktornya és harangtornya volt. Délkeleti tornya a 19. századi földrengésekben ledőlt, harangtornya megrongálódott. 1830-ban a régi templomot lebontották és 1830 és 1833 között újat építettek helyébe. 1844-ben épült mai harangtornya.
- Református temploma 1750-ben épült, 1998-ban tornyot építettek hozzá.
- A faluban áll br. Szentkereszti Zsigmond kastélya, nagy park közepén. A kastély 1870-ben épült, 1980-ban átalakították.
- Határában az Égevesze és a Súgó-patak által közrefogott hegyfokon vár nyomai látszanak. A vár valószínűleg a falu lakóinak menedékhelye volt.
- A hagyomány a Pisztrángos-patak feletti gerincen még több várat is feltételez: Macskavár a Macskaponk tetején, feljebb Kisasszonyvár és a mai Kovácsmás nevű helyen Kovácsvár állott.
Híres emberekSzerkesztés
- Árkosi Gelei Benedek unitárius tanár, orvos.
- Árkosi Mihály Benedek református tanár.
- Árkosi Tegző Benedek unitárius tanár, teológus.
- Itt született Daniel Gábor, az agyagfalvi székely népgyűlés résztvevője, Udvarhely vármegye főkirálybírája és főispánja, az Unitárius Egyház főgondnoka, a Magyar Történelmi-, Genealógiai és Heraldikai Társulat tagja.
- Itt született Gelei József zoológus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
- Itt született Kiss Ernő geológus.
- Árkosi Geley Antal főhadnagy, az "Előre" című ifjúsági folyóirat felelős szerkesztője.
- Itt született Kisgyörgy Zoltán geológus.
- Itt élt Seres András néprajzkutató. 2011-től nevét viseli az utca, melyben a háza állt.
- Itt született (1967) Máthé Árpád Árkos falu első és még mindig hivatalban levő polgármestere.
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ LEGE nr.15 din 24 februarie 2004 pentru înfiinţarea comunei Arcuş prin reorganizarea comunei Valea Crişului, judeţul Covasna. Monitorul Oficial, (????) 174. sz.
- ↑ Recensământul populației și al locuințelor 2002 – martie 2002 (román nyelven). In Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája: Népszámlálási adatok 1850–2002 között. Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtára.
- ↑ a b Tab8. Populația stabilă după etnie – județe, municipii, orașe, comune. www.recensamantromania.ro. Nemzeti Statisztikai Intézet (2013).
- ↑ a b Tab13. Populația stabilă după religie – județe, municipii, orașe, comune. www.recensamantromania.ro. Nemzeti Statisztikai Intézet (2013).
ForrásokSzerkesztés
- Vofkori László. Utazások Székelyföldön. Csíkszereda: Pro-Print, 388–389. o. (2007). ISBN 978-973-8468-62-7
.svg){kind=small}