2012-es UEFA-bajnokok ligája-döntő

labdarúgó-mérkőzés

A 2012-es UEFA-bajnokok ligája-döntő az európai labdarúgó-klubcsapatok legrangosabb tornájának 20., jogelődjeivel együttvéve az 57. döntője volt. A mérkőzést a müncheni Allianz Arénában rendezték meg. A helyszínről az Európai Labdarúgó-szövetség 2009. január 29-én döntött.[1]

2012-es UEFA-bajnokok ligája-döntő
Kiírás:
2011–2012-es UEFA-bajnokok ligája
A mérkőzés végeredménye
Németország Anglia
Bayern München Chelsea
11
Tizenegyesekkel
34
A mérkőzés adatai
Dátum2012. május 19.
StadionAllianz Arena
VárosMünchen
JátékvezetőPedro Proença
Nézőszám62 500

 ← 20112013 → 

A döntőre 2012. május 19-én került sor. A mérkőzést a Bayern München és a Chelsea játszotta. A mérkőzést büntetők után a Chelsea nyerte, története során először nyerte meg a legrangosabb európai labdarúgókupát. A Chelsea részt vesz a 2012-es UEFA-szuperkupa döntőjében, ahol az ellenfél a 2011–2012-es Európa-liga győztese, az Atlético de Madrid lesz, valamint a 2012-es FIFA-klubvilágbajnokságra is kijutott.

Résztvevők szerkesztés

Az egyik résztvevő az angol Chelsea, amely korábban a 2008-as döntőben szerepelt. A Manchester United ellen tizenegyesekkel kapott ki 6–5-re. A döntő másik résztvevője a Bayern München, amely háromszor nyert Bajnokcsapatok-Európa-kupáját, és 2001-ben pedig bajnokok ligáját. A BL sorozatban először a München játszott a döntőben házigazdaként.[2] A BEK-sorozatban 1957-ben a Real Madrid, 1965-ben pedig az Internazionale hazai pályán nyerte meg a BEK-et. 1984-ben az AS Roma azonban kikapott hazai közönség előtt.

Érdekességek szerkesztés

  • A Borussia Dortmund 1996–1997-es győzelmét követően került ismét új név a bajnoknak járó serlegre a Chelsea győzelmével.[3]
  • Ez volt a negyedik olyan müncheni döntő, mely után új győztest avattak: a Dortmundot és a Chelsea-t megelőzően a Marseille az 1992–1993-as szezonban, és az angol Nottingham Forest 1978–1979-ben ért el hasonló sikert.[3]
  • A Chelsea emellett a huszonkettedik olyan labdarúgócsapat lett, mely elhódította a legrangosabb európai klubserleget.[4]
  • A legutóbbi BL-döntőn, melyen tizenegyespárbaj döntött a győztes kilétéről, a Chelsea volt az egyik résztvevő. A 2008-as döntőben a Manchester United ellen buktak el úgy, hogy vezettek a párbaj során (a harmadik körben Cristiano Ronaldo hibázott), míg ezúttal ők voltak hátrányban már az első kör után.[4]
  • Összességében tizedik alkalommal dőlt el a kupa sorsa büntetőkkel BEK/BL finálén.[4]
  • A Bayern München részéről ez volt a kilencedik döntő, ebből az ötödik, amelyet elbuktak. Ebből az ötből négyszer angolok győzték le őket, az egyetlen kivétel az 1987-ben volt, mert ekkor a portugál FC Porto nyert ellenük.[4]
  • A Chelsea az első olyan európai focicsapat, mely abban az évben nyert a BL-ben, mely évben városa olimpiát rendezett. A Barcelona 1992-ben a BEK-et nyerte meg olimpiai városként.

Út a döntőig szerkesztés

Az eredmények az adott csapat szempontjából szerepelnek.

Bayern München   Szakasz   Chelsea
A 2010–2011-es német bajnokság harmadik helyezettje Részvételi jog A 2010–2011-es angol bajnokság második helyezettje
Ellenfél Össz. 1. mérk. 2. mérk. Selejtezők Ellenfél Össz. 1. mérk. 2. mérk.
  FC Zürich 3–0 2–0 (o) 1–0 (i) Rájátszás Nem kellett selejtezőt játszania.
Ellenfél Eredmény Csoportkör Ellenfél Eredmény
  Villarreal CF 2–0 (i) 1. forduló   Bayer Leverkusen 2–0 (o)
  Manchester City 2–0 (o) 2. forduló   Valencia CF 1–1 (i)
  SSC Napoli 1–1 (i) 3. forduló   KRC Genk 5–0 (o)
  SSC Napoli 3–2 (o) 4. forduló   KRC Genk 1–1 (i)
  Villarreal CF 3–1 (o) 5. forduló   Bayer Leverkusen 1–2 (i)
  Manchester City 0–2 (i) 6. forduló   Valencia CF 3–0 (o)
A csoport győztese
Csapat M Gy D V G+ G– Gk P
  Bayern München 6 4 1 1 11 6 +5 13
  SSC Napoli 6 3 2 1 10 6 +4 11
  Manchester City 6 3 1 2 9 6 +3 10
  Villarreal CF 6 0 0 6 2 14 –12 0
Végeredmény E csoport győztese
Csapat M Gy D V G+ G– Gk P
  Chelsea 6 3 2 1 13 4 +9 11
  Bayer Leverkusen 6 3 1 2 8 8 0 10
  Valencia CF 6 2 2 2 12 7 +5 8
  KRC Genk 6 0 3 3 2 16 –14 3
Ellenfél Össz. 1. mérk. 2. mérk. Egyenes kieséses szakasz Ellenfél Össz. 1. mérk. 2. mérk.
  FC Basel 7–1 0–1 (i) 7–0 (o) Nyolcaddöntő   SSC Napoli 5–4 1–3 (i) 4–1 (h.u.) (o)
  Olympique de Marseille 4–0 2–0 (i) 2–0 (o) Negyeddöntő   Benfica 3–1 1–0 (i) 2–1 (o)
  Real Madrid 3–3
(t. 3–1)
2–1 (o) 1–2
(t. 3–1)
(i)
Elődöntő   FC Barcelona 3–2 1–0 (o) 2–2 (i)

A mérkőzés szerkesztés

A München Müller fejesgóljával szerzett vezetést hét perccel a vége előtt. A 88. percben Drogba szöglet utáni fejesgólja jelentette az egyenlítést. A hosszabbításban Robben tizenegyest hibázott, a hosszabbítás végéig nem változott az eredmény. A Chelsea kihagyta az első büntetőt, a negyedik sorozatban pedig a Bayern is hibázott. Az ötödik sorozatban Schweinsteiger a kapufát találta el, Drogba pedig nem hibázott, ezzel a Chelsea nyerte a mérkőzést.


GK 1   Manuel Neuer
RB 21   Philipp Lahm (csapatkapitány)
CB 44   Anatolij Timoscsuk
CB 17   Jérôme Boateng
LB 26   Diego Contento
DM 31   Bastian Schweinsteiger   2'
DM 39   Toni Kroos
RW 10   Arjen Robben
AM 25   Thomas Müller   87'
LW 7   Franck Ribéry   97'
CF 33   Mario Gómez
Cserék:
GK 22   Hans-Jörg Butt
DF 5   Daniel van Buyten   87'
DF 13   Rafinha
MF 14   Takashi Usami
MF 23   Danijel Pranjić
FW 9   Nils Petersen
FW 11   Ivica Olić   97'
Vezetőedző:
  Jupp Heynckes
 
GK 1   Petr Čech
RB 17   José Bosingwa
CB 24   Gary Cahill
CB 4   David Luiz   86'
LB 3   Ashley Cole   81'
DM 12   John Obi Mikel
CM 8   Frank Lampard (csapatkapitány)
RW 21   Salomon Kalou   84'
AM 10   Juan Mata
LW 34   Ryan Bertrand   73'
CF 11   Didier Drogba   93'
Cserék:
GK 22   Ross Turnbull
DF 19   Paulo Ferreira
MF 5   Michael Essien
MF 6   Oriol Romeu
MF 15   Florent Malouda   73'
FW 23   Daniel Sturridge
FW 9   Fernando Torres   120'   84'
Vezetőedző:
  Roberto di Matteo

A mérkőzés játékosa:
  Didier Drogba (Chelsea)

Asszisztensek:
Bertino Miranda (portugál) (partvonal)
Ricardo Santos (portugál) (partvonal)
Manuel De Sousa (portugál) (gólvonal)
Duarte Gomes (portugál) (gólvonal)
Negyedik játékvezető:
Carlos Velasco Carballo (spanyol)

Szabályok[5]

  • 2×45 perc játékidő.
  • Ha szükséges, 2×15 perces hosszabbítás.
  • A hosszabbítás követően egyenlő állásnál büntetőrúgások.
  • Hét megnevezett cserejátékos.
  • Maximum három cserelehetőség.

Jegyzetek szerkesztés

  1. 2011-ben a Wembley, 2012-ben az Allianz Arena ad otthont a BL-finálénak”, sportgeza.hu, 2009. január 29. (Hozzáférés: 2011. június 18.) 
  2. Először játszik egy csapat a saját stadionjában BL-döntőt”, telesport.hu, 2012. április 26. (Hozzáférés: 2012. április 30.) 
  3. a b Ciprusiak és horvátok írtak történelmet a BL-ben. sportgeza.hu. Index. (Hozzáférés: 2012. május 21.)
  4. a b c d BL: a müncheni döntők különlegessége; a Bayern angol mumusai - érdekességek. nemzetisport.hu. nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2012. május 22.)[halott link]
  5. Regulations of the UEFA Champions League 2011/12 (PDF). UEFA, 2011. March. (Hozzáférés: 2011. június 1.)

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 2012-es UEFA-bajnokok ligája-döntő témájú médiaállományokat.