Antanthatalmak az első világháborúban
Az antanthatalmak az első világháborúban a központi hatalmak mellett a másik nagy szövetségi rendszer volt. Az antanthatalmak száma folyamatosan bővült a háború alatt, és mint győztesek kerültek ki az I. világháborúból. A szövetségi rendszer azonban a háború után nem maradt fenn.
Antanthatalmak | |
Az Antanthatalmak vezetői | |
Az Antanthatalmak területei (kékkel) | |
Alapítva | 1914 |
Megszűnt | 1918 |
Típus | katonai szövetség |
Tagság | Franciaország Olasz Királyság Japán Birodalom Egyesült Királyság Orosz Birodalom Amerikai Egyesült Államok További országok: |
A Wikimédia Commons tartalmaz Antanthatalmak témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésKialakulása
szerkesztésAz antanthatalmak rendszere a háromhatalmi antantra épült rá. 1914-re Európában az antant – entente cordial – szövetségi rendszer tagjai az Egyesült Királyság, Franciaország és Oroszország voltak. A háború kitörésekor mindhárom állam csatát kezdett Németország, a központi hatalmak feje ellen.
Az USA belépése
szerkesztés1917 februárjában Németország korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdetett, s ez az USA felé provokációnak minősült. Thomas Woodrow Wilson, az USA elnöke, miután belépett országa az I. világháborúba és hadat üzent Németországnak, kinyilvánította, hogy az USA nem tagja az antanthatalmak rendszerének, nem nevezhető szövetséges hatalomnak, mivel az Amerikai Egyesült Államok elsősorban Németországgal háborúzik, annak provokatív tengeralattjáró háborúja miatt. Az USA nem tekintette magát hadviselő félnek az Oszmán Birodalommal szemben sem. A történetírás azonban mégis antant hatalomnak tartja az Egyesült Államokat, az antanthatalmakkal összefonódó gazdasági érdeke és a nyugati fronton és az olasz fronton való katonai részvétele miatt.
A Brit birodalom gyarmatai
szerkesztésA francia gyarmatok és azok lakossága az első világháborúban nem játszottak jelentős szerepet, annál inkább a Brit Birodalom gyarmatai, domíniumai. Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, India, Új-Fundland és az Afrikában lévő angol gyarmatok, domíniumok hadserege viszonylag tekintélyes erőt képviselt az gyarmati antant erők között, szerepük létfontosságú volt a mellékhadszíntereken, így Afrikában, Arábiában.
Antant szövetségesek Európában
szerkesztésAz Osztrák–Magyar Monarchia által megtámadott balkáni államok, így Montenegró és Szerbia csatlakozott az antanthatalmakhoz, Belgium, Német Birodalom általi lerohanása miatt szintén a szövetségi rendszer résztvevője lett. Portugália 1916. március 9-én lépett be a háborúba az antanthatalmak oldalán. Szintén 1916-ban, augusztus 27-én lépett be a háborúba Románia is.
Az antanthatalmak győzelme
szerkesztésA központi hatalmak 1918-ban fegyverszünetet kötöttek, először az Oszmán Birodalom, aztán Bulgária, majd az Osztrák–Magyar Monarchia és végül Németország. A központi hatalmak vereségével és az antanthatalmak győzelmével véget ért az I. világháború.
Az antanthatalmak felsorolása
szerkesztésFegyverszünetet kötött antanthatalmak
szerkesztés- Román Királyság – 1917. december 9.
- Orosz Birodalom – 1917. december 17.
Románia bár fegyverszünetet kötött a központi hatalmakkal, mégis amikor a francia csapatok a Balkánon történő előretörésük közben elérték a román határt, Románia újból hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának és Németországnak.
Az antanthatalmak hadseregeinek létszáma
szerkesztésItt látható az antanthatalmak hadseregeinek létszáma. A legkisebb országok serege nem szerepel a felsorolásban, ám ezen hadseregek maximum pár ezer főt tehetnek ki.
Ország neve | Hadsereg Létszáma |
---|---|
Orosz Birodalom | |
Brit Birodalom | |
Ausztrália | |
Kanada | |
Brit India | |
Új-Zéland | |
Franciaország | |
Olaszország | |
Amerikai Egyesült Államok | |
Román Királyság | |
Szerbia | |
Belgium | |
Görög Királyság | |
Portugália | |
Montenegró | |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Birodalom részeként hadba lépett: Egyesült Királyság, Ausztrália, Dél-afrikai Unió, Kanada, Új-Zéland, Új-Fundland, Indiai Birodalom
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Allies of World War I című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.