Geraldine albán királyné
Geraldine (albán Geraldina vagy Xheraldina, uralkodói címével Mbretëresha Geraldinë/Xheraldinë), születési nevén gróf nagyapponyi Apponyi Géraldine (Budapest, 1915. augusztus 6. – Tirana, 2002. október 22.) albán királyné.
Geraldine királyné | |
Uralkodóház | Apponyi |
Született | Apponyi Géraldine 1915. augusztus 6. Budapest |
Elhunyt | 2002. október 22. (87 évesen) Tirana |
Nyughelye | Királyi mauzóleum 2002. október 26. |
Édesapja | Apponyi Gyula |
Édesanyja | Gladys Virginia Steuart |
Házastársa | I. Zogu albán király |
Gyermekei | Leka koronaherceg |
Geraldine királyné aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Geraldine királyné témájú médiaállományokat. |
Családja
szerkesztésA gróf nagyapponyi Apponyi család sarja. Apja nagyapponyi gróf Apponyi Gyula politikus, anyja Gladys Virginia Stewart amerikai milliomosnő. I. Zogu[1] albán király felesége, I. Leka albán trónkövetelő anyja és gróf Apponyi Albert kultuszminiszter, legitimista vezérszónok unokahúga.
Élete
szerkesztésTanulmányait az Amerikai Egyesült Államokban és Párizsban végezte. Mivel családja időközben igen elszegényedett, a Magyar Nemzeti Múzeum kioszkjában dolgozott, amikor 1937-ben családja megkérdezte tőle, férjhez menne-e az albán királyhoz, aki hosszabb ideje már feleséget keresett az európai nemesség köréből, hogy dinasztikus terveit véghez vihesse. Egy fénykép alapján a nála jóval idősebb I. Zogu albán király meghívta őt Tiranába szilveszterre, ahol aztán hivatalosan is megkérte a kezét.[2]
Az esküvőt 1938. április 27-én tartották Tiranában. A nagy kulturális különbségek ellenére hamarosan beilleszkedett az udvarba és nagy népszerűségre tett szert a népesség körében is. 1939. április 5-én megszületett a várt trónörökös, Leka herceg is. 1939. április 8-án, Albánia olasz megszállása idején a királyi pár – újszülött fiukkal, Lekával együtt – Görögországba, Törökországba menekült. A második világháború idején Franciaországban, majd Angliában, a buckinghamshire-i Frieth faluban, a Parmoor House kastélyban éltek. Férje sikertelenül próbálkozott egy emigráns kormány létrehozásával. A második világháború után Albániában kikiáltották az Albán Népköztársaságot, így ekkor sem térhettek haza. 1946-tól 1955-ig Alexandriában Farouk (Fárúk) király vendégeiként, 1955-től Párizsban éltek. Férjének 1961. április 9-én bekövetkezett halála után Apponyi Géraldine Madridban telepedett le. Fia I. Leka néven Albánia királyává nyilvánította magát, de az országba ekkor még nem térhetett vissza. 1982-ben a királyi család a Dél-afrikai Köztársaságba költözött, ahol Leka kereskedőházat alapított.
Apponyi Géraldine 2002. június 15-én fiával, menyével és unokájával együtt hazatért Albániába.[3] Az anyakirálynét augusztusban egy francia kórházban ápolták tüdőproblémával, amelyet az orvosok szerint a dél-afrikai fennsíkról Tiranába való költözése okozott. Október 22-én egy tiranai katonai kórházban, 87 éves korában halt meg. Tiranában temették el. Fia, Leka Zogu trónkövetelő 2011-ben hunyt el. Unokája, ifjabb (II.) Leka herceg az albán külügyminisztériumban dolgozik 2007 óta.
Emlékezete
szerkesztés-
Emléktáblája Alsóbodokon
-
Fényképkiállítása a tiranai Nemzeti Történeti Múzeum aulájában 2019-ben
Származása
szerkesztésGeraldine albán királyné (születési nevén: gróf nagyapponyi Apponyi Géraldine) (Budapest, 1915. augusztus 6. – Tirana, 2002. október 22.) |
Apja: gróf nagyapponyi Apponyi Gyula (*Nagyappony, 1873. augusztus 15.– Budapest, 1924. május 27.) császári és királyi kamarás, a 13. huszárezred tartalékos századosa, nagybirtokos[4] |
Apai nagyapja: gróf nagyapponyi Apponyi Lajos (*Baden bei Wien, Osztrák Császárság, 1849. május 3.–Budapest, 1909. december 11.) császári és királyi udvarnagy, belső titkos tanácsos, kamarás, a Főrendiház örökös tagja,nagybirtokos[5] |
Apai nagyapai dédapja: gróf nagyapponyi Apponyi Gyula (*Firenze, 1816. július 5.– Bécs, 1857. február 7.) császári és királyi kamarás, a császári orosz Sztaniszló rend vitéze, nagybirtokos[6](Szülei:gróf nagyapponyi Apponyi Antal, diplomata, nagybirtokos és gróf Nogarola Terézia) |
Apai nagyapai dédanyja: gróf nagymihályi és sztárai Sztáray Zsófia (Kassa, 1822. június 7.– Nagyappony, 1897. szeptember 14.) császári és királyi palotahölgy, csillagkereszteshölgy, a máltai rend tiszteletbeli hölgye[7] (Szülei: gróf nagymihályi és sztárai Sztáray Albert, cs. kir. kamarás, országgyűlési követ, nagybirtokos és gróf nagykárolyi Károlyi Franciska) | |||
Apai nagyanyja: gróf von Seherr-Thoß Margarete (*Grüben, Szilézia, 1848. december 23.– Nagyappony, 1931. június 18.) császári és királyi palotahölgy, csillagkereszteshölgy, I. osztályú Erzsébet-rend hölgye[8] |
Apai nagyanyai dédapja: gróf von Seherr-Thoß Hermann (Dobra, Opolei vajdaság, 1810. július 3.– Wiesbaden, 1893. május 19.) | ||
Apai nagyanyai dédanyja: gróf Strachwitz von Gross-Zauche-Camminetz Olga (Kamskienietz, Brandenburg, 1827. augusztus 22.– Dobra, Opolei vajdaság, 1909. július 11.) | |||
Anyja: Steuart Gladys Virginia (*New York, 1891. július 18.– Aix-en-Provence, Franciaország, 1947. november 19.) |
Anyai nagyapja: Steuart John Henry (1838–1891) |
Anyai nagyapai dédapja: David Steuart, Jr. | |
Anyai nagyapai dédanyja: Margaret Heighe | |||
Anyai nagyanyja: Ramsay Harding Mary Virginia (1870–1950) |
Anyai nagyanyai dédapja: Edward Learned Harding (1822–1895) | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: Lucy Booker Ramsay (1839–1906) |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Uralkodói neve a nyelvhasználók körében és a történelmi szakirodalomban egyaránt előfordul Zog és Zogu alakban, míg családneve Zogu. A Zogolli vagy törökösen Zogoğlu névből rövidült Zogu-ra, amelyben a török oğlu (ejtsd ólu) jelentése 'fiú, fia', a teljes alak jelentése: 'Zog fia, Zogfi', és ebből vonta el a Zog / Zogu alakot uralkodói neveként, és így lett I. Zog vagy I. Zogu király (Zogu i Parë vagy mbreti Zog i Parë). A két alak keveredése abból adódik, hogy az albán nyelvben a tulajdonnevek is rendelkeznek hátravetett névelővel, ún. végartikulussal, és ez a Zog esetében Zogu ('a Zog') lesz, mely megegyezik a családnév Zogu alakjával. A család másik, nagyapjának, Xhelal (Dzselal) Zogollinak másodszülött fiától származó ága viszont a Zoga családnevet vette vel. A zog köznév jelentése albánul madár.
- ↑ Két magyar grófnőből lett muszlim uralkodó felesége a 20. században. Geraldine mellett a másik Szendrői Török Mária (May) (1877–1968) volt, aki Zubejda Dzsavidan néven II. Abbász egyiptomi alkirály (kedive) (1874–1944) felesége lett 1901–1913-ig.
- ↑ A királyné annak ellenére hagyta ott dél-afrikai otthonát, hogy egy 1997. december 20-án az MTV-ben bemutatott, Dél-Afrikában készült magyar nyelvű interjújában azt állította, hogy már sohasem akar visszatérni Albániába. Lásd a külső hivatkozások: PORT.hu
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Apponyi Gyula
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Apponyi Lajos
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Apponyi Gyula
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Apponyi Gyuláné gróf Sztáray Zsófia
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Apponyi Lajosné von Seherr-Thoß Margarete grófnő
Források
szerkesztés- Joséphine Dedet: Géraldine: Egy magyar nő Albánia trónján. Ford. Rácz Judit. Budapest: Európa. 2015. ISBN 9789634052029
- Gárdos Miklós: Magyar királyné a tiranai trónon. Budapest: Akadémiai. 1990. = Századunk Emlékezik, ISBN 9630556359
További információk
szerkesztés- Családi Kör hetilap/Celler Tibor: A szkipetárok magyar királynéja (sok képpel)
- Apponyi Geraldine, Albánia királynéja magyar portréfilm, 37 p., r.: Osskó Judit (PORT.hu)
- Kitanics Máté: Grófnőből királyné: albán tündérmese és realitás a korabeli magyar sajtó tükrében, Mediterrán és Balkán Fórum, 2007. november 7.
- The Royal Ark/Albania/The House of Zogu
- Múlt-kor/Magyar rokonok az albán király családfáján
- Euweb/Apponyi Genealogy
- An Online Gotha/Albania (A Gothai Almanach nem hivatalos elektronikus változata)
- MOL: A királyné fényképalbuma
- Kiss Eszter: Amerikai glamour, albán-magyar l’amour 1938-ból. index.hu, 2019. január 6. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
- Elia Zaharia Zogu: A fehér rózsa. Albánia mesebeli magyar királynéjának története; ford. Mészáros Márton; Alexandra, Pécs, 2020