Aston Martin
Az Aston Martin egy legendás brit autómárka, amely a brit hagyományokat, sportosságot és túraautókat jelképezi. Hosszú története során olyan legendás és exkluzív sportautókat teremtett meg, mint a DB6, DBS, DB9 vagy a nemrég bemutatott DBX.
Aston Martin | |
Típus | Részvénytársaság |
Alapítva | 1913 |
Névadó | Lionel Martin |
Székhely | Egyesült Királyság, Gaydon |
Vezetők | David Richards John Sinders |
Alapító |
|
Iparág | járműipar |
Tulajdonos | Investment Dar |
Forma | public limited company |
Termékek | autók |
Árbevétel | 1 381 500 000 £ (2022) |
Alkalmazottak száma | 3000 (2022) |
Anyavállalata | Ford Motor Company |
Leányvállalatai |
|
Tőzsde | OTC Markets Group |
Az Aston Martin weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aston Martin témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A világhírű vállalat története és hagyományai akkor is tovább éltek, amikor az Aston Martin pénzügyi válságba került. A hetvenes évek elején David Brown eladta a céget, és a DB jel lekerült az autókról. A kilencvenes években azonban a Ford tulajdonába kerülve a jelzés újra felbukkant. A főleg amerikai piacra szánt, kabrió DB7-eshez hasonló, szélesebb igényeket kielégítő, új modelljeivel az Aston Martin megpróbálja visszaszerezni régi, legendás hírnevét.
A márka alapítása és története
szerkesztésKezdetek
szerkesztésA márkát 1913-ban Lionel Martin és Robert Bamford alapította. Autógyártás volt a profiljuk, s első kocsijukkal rögtön be is neveztek egy hegyi versenyre. A hegy neve Aston Hill volt (Aston Clinton település mellett), a versenyt megnyerték, s nagy örömükben át is keresztelték a vállalatot Aston Martinra.
Pusztán versenyzésből azonban már abban az időben sem lehetett megélni, ezért megpróbálták meglovagolni a sikert, s 1915-ben értékesítették is első utcai autójukat. A versenygépek fejlesztése persze ekkor sem állt le, s az 1920-as évek elején elkészült az első igazán ütőképes Aston Martin versenykocsi. Akkoriban főleg Franciaországban pezsgett az autóverseny-élet, s az Aston Martin rendszeresen részt is vett a kontinensen a gallok viadalain: indultak a híres Le Mans-i 24 órás futamokon is, ám a győzelmekre az első években még várni kellett. A versenyeken elért (rész)sikerek és az Aston Martinok derék helytállása nem maradt észrevétlen, s lassan felfutott az értékesítés és ezzel a kocsigyártás is: 1937-ben egyetlen év alatt 140 kocsit adtak el. Ez volt egyébként a legeredményesebb év a háború előtti időszakban. 1939-ben ismét nagy feltűnést keltett a kis angol cég, mert elkészült az Atom nevű avantgárd vonalvezetésű prototípus, amely jócskán megelőzte korát, hiszen a karosszéria fedőelemeit térvázra csavarozták, a felfüggesztés pedig független volt.
David Brown korszak
szerkesztés1947-ben David Brown angol üzletember meglátta a potenciált a háború után potom pénzért megkapható Aston Martinban, s felvásárolta a céget. Egy évvel később - miközben ismét teljes gőzzel beindult a sportautók fejlesztése - gyártani kezdték a kétliteres modellt. 1949-ben a DB2 prototípus (David Brown úr ezzel a típusjelzéssel halhatatlanná tette a nevét) a Jones-Haines párossal a volánnál indult a Le Mans-i 24 órás viadalon, rajtszámuk 27-es volt és a 7. helyen végeztek.1951-ben pedig már teljes volt a siker: három DB2 végzett az első három helyen a háromliteres autók mezőnyében. A dicsőséget szállító pilóták nevei: a győzelmet a Macklin-Thompson egység szerezte meg, miközben az abszolút kategóriában a 3. helyen végeztek. A 3 literesek között a 2. az Abecassis, Shawe-Taylor, a harmadik a Parnell, Hampshire duó lett. Ők is 3.401,590 kilométert futottak, hogy az abszolút versenyben a hetedikek lehessenek.
Az Aston Martinnak ekkorra sikerült újra az autós hierarchia legmagasabb régióiba felküzdenie magát, hiszen vevőkörük arisztokratikus, szűk, ám annál tehetősebb volt. 1954-ben már arra is volt pénz, hogy új gyárba költözzenek, ez Newport Pagnellben van, s azóta is itt folyik a vérbeli brit sportautók gyártása. 1959 az újabb kirobbanó sportsikerek éve volt. Az Aston Martin nyerte a sportkocsi világbajnokságot, miután a kizárólag versenycélokra gyártott DBR1 megnyerte a nürburgringi 1000 kilométeres versenyt, illetve diadalt aratott Le Mans-ban (Carroll Shelby-Roy Salvadori) és a RAC Tourist Trophyn is.
Egy évvel később, 1963-ban megjelent a DB5, a versenypályák után a filmvásznon is sikert aratott. A Goldfinger című James Bond filmben, Sean Connery-vel a volánja mögött a DB5-ös remekmű is főszereplő volt. A siker hatására a Bond sorozat szinte minden darabjában egy Aston Martin volt a 007-es ügynök szolgálati autója. 1969-től kezdve egyre erősebbek lettek az Aston Martinok, megérkeztek a V8-as motorok: előbb a DBSV8, majd a V8 Vantage és a Lagonda modellek következtek.
A Ford tulajdonában
szerkesztés1987-ben azonban vége lett az önállóságnak, hiszen a Ford Motor Company megvásárolta az Aston Martin részvényeinek 75 százalékát. Az új korszak első modellje, az 1990-es Virage nem aratott átütő sikert, de a Ford nem csüggedt el, s 1994-ben a cég részvényeinek fennmaradó 25 százalékára is rátette a kezét, később pedig az Aston Martin bekerült a Ford Premier Automotive Group-jához tartozó elitmárkák közé. A DB7 1994-ben jelent meg, két évvel később pedig ennek nyitható tetejű változata, a Volante. Az új évezredet az angolok a hengerszám növelésével ünnepelték, hiszen 2001-ben debütált a V12 Vanquish. A következő esztendőben, 2002-ben az Aston Martin felelevenítette korábbi kapcsolatát a neves olasz karosszériaépítő céggel, a Zagatóval, és elkészül a DB7 Zagato. A hétezredik DB7-es egyébként csak a modell gyártásának kilencedik esztendejében kelt el, s ez is jól mutatja, hogy az Aston Martin mennyire rétegmárka. 2004-ben egy új gyárban, Gaydonban kezdődött meg a DB9 gyártása, s ugyanitt készül a Volante nevű nyitott verzió is.
Kronológia
szerkesztés- 1913 Lionel Martin és Robert Bamford megalapítja az Aston Martint.
- 1915 a gyár értékesíti első utcai típusát.
- 1937 az Aston Martin 140 darab autót ad el.
- 1939 elkészül a cég Atom nevű avantgárd vonalvezetésű prototípusa.
- 1947 David Brown lesz a márka új tulajdonosa.
- 1949 az Aston Martin DB2 típus a 7. helyen végzett Le Mans-ban.
- 1950 a DB2-es modell gyártásának kezdete.
- 1951 a DB2-es autók az első három helyen végeztek a Le Mans-i 24 órás viadalon.
- 1953 a négyüléses DB2/4 bemutatása.
- 1954 a márka új gyárba költözik, Newport Pagnellbe.
- 1955 a DB2 típus Mark II verziójának kibocsátása.
- 1957 a 164 lóerős DB2 Mark III bemutatása a Genfi Autószalonon.
- 1958 az Aston Martin kibocsátja a DB4 típust.
- 1959 az Aston Martin nyerte a sportkocsi világbajnokságot és a nürburgringi 1000 kilométeres versenyt a DBR1 típussal.
- 1963 a DB5 váltja a DB4-est.
- 1964 a DB5-ös típus a Goldfinger című James Bond-filmben válik világhírűvé.
- 1965 a DB6 váltja a DB5-öst.
- 1969 a DB6 Mk 2 bevezetése.
- 1970 a DB6-os gyártásának befejezése.
- 1987 az Aston Martin a Ford Motor Company tulajdonába kerül.
- 1993 a Lagonda Vignale tanulmányautóban debütál az Aston Martin hatliteres, V12-es motorja.
- 1994 a DB7-es gyártásának kezdete.
- 1998 a Project Vantage bemutatása a detroiti autókiállításon.
- 2001 a Vanquish gyártásának kezdete.
- 2003 a DB9 bemutatása a Frankfurti autószalonon.
- 2004 a DB9 gyártásának kezdete a márka új gyárában, Gaydonban.
- 2004 a vászontetős DB9 Volante csatlakozik az Aston Martin kínálatához.
- 2005 az Aston Martin V8 Vantage kibocsátása.
- 2007 az új Aston Martin DBS V12 szerepel a Casino Royale című Bond-produkcióban.
- 2008 a DBS szériaváltozatának kibocsátása.
- 2009 a One-77 gyártásának kezdete.
Híres modellek
szerkesztésDB2
szerkesztésA DB2-est 1953-tól 1959-ig gyártották. Ezalatt 1294 darabot gyártottak. 1954-ben a 2,6 literes két vezérműtengelyes erőforrás mellett bevezettek egy 2,9 literes, 140 lóerőset is. A Walter Owen Bentley által tervezett, két vezérműtengelyes, soros hathengeres motor nagyon erősnek bizonyult (164 LE). A korábbi Bentley motorokhoz hasonlóan könnyedén kibírta a 24 órás Le Mans-i versenyt. A Mulliner, később a Tickford nevű karosszériaépítő műhelyek készítették a kocsi alumínium felépítményét. A négyüléses változat jelzése DB2/4 volt.
DB4 GT
szerkesztés1958-ban az Aston Martin kibocsátotta a vadonatúj DB4 típust. Az Egyesült Királyságban készült, de az olasz Touring of Milan tervezte a formát. Új, 3,7 literes, 3670 cm³-es soros hathengeres motorral szerelték fel, ami 306 LE-re volt képes. Az autó csúcssebessége 238 km/h volt. 1963-ban a DB5 váltotta a DB4-est. Mindössze 75 darab GT változat készült.
DB6
szerkesztés1965-ben bemutatták a DB6-ot, amely először átmeneti modellként jelent meg, sikere azonban minden várakozást felülmúlt. Megnövelt tengelytávolság, lecsapott farrész és döntött szélvédő jellemezte a DB6-ost. Áramvonalasabb és gyorsabb lett elődeinél. A Tadek Marek által tervezett soros hathengeres motor lökettérfogata 3996 cm³ volt, amely 330 LE-re (243 Kw) volt képes. Kézi ötsebességes váltóval volt felszerelve és hátsókerék meghajtással működött. Az ajtók száma max. 2 lehetett, s négyen személynek adott helyet. Coupé és kabrió változatban is gyártották. A típus gyártását 1970-ben fejezték be.
DB6 Vantage
szerkesztésA legerősebb, hathengeres Vantage modell, a DB6 Vantage volt. Motorja 330 lóerős volt, csúcssebessége pedig 250 km/h. Az autó szinte minden korabeli vetélytársánál jobban gyorsult.
DBS (1967–1972)
szerkesztésAz Aston Martin DBS 1967-ben jelent meg és egészen 1972-ig gyártották. Ezalatt mindössze 800 darab készült belőle. Az addigi típusokhoz képest merőben szokatlan formájú, igazi négyüléses DBS modell William Towns tervei alapján készült. Eredetileg az olasz Carrozzeria Touring irodát bízták meg a DBS felépítményének megalkotásával, de a négyüléses rajzai csalódást keltettek, és végül William Towns terveit választották. V8-as motorjának teljesítményéből sokat elemésztett a kocsi meglehetősen nagy, 1706 kg-os tömege. Négyliteres, nyolchengeres motorja 282 LE-re (210 KW) volt képes. Az autó szerepelt a James Bond: Őfelsége titkosszolgálatában c. filmben, George Lazenbyvel.
Vantage Zagato
szerkesztésA DB4 GT spirituális utódja, a Zagato a V8-as modell vázát és motorját kapta meg, egyedi karosszériával. A pokolian drága típusból mindössze 75 darab készült.
DB7
szerkesztésA modellsorozat 1993 márciusában, a genfi autókiállításon mutatkozott be a nyilvánosság előtt. Azóta több mint hétezer darab készült. Palettáján a Vantage Coupé és a Volante nevű kabrió mellett a 2003-ban debütáló GT és GTA is szerepel. Minden DB7-es modell kétajtós karosszériával, ABS-szel és kipörgésgátlóval készül, valamint 5935 cm³-es, V12-es hajtóművel üzemel. A DB7-es sorozatot kabrió változattal egészítették ki, az Amerikai Egyesült Államok piaci igényeinek megfelelően 1996-ban.
Vanquish
szerkesztés1998-ban a detroiti autókiállításon bemutatott Aston Martin Project Vantage tanulmányautójára érkezett pozitív visszajelzések a Vanquish sorozatgyártását eredményezték. 2001-ben a Vanquish megjelenik a szalonokban. Évente 300 darabot gyártanak. A DB7 hatliteres V12-es motorját átdolgozták, hogy nagyobb legyen a teljesítménye (466 LE) és nyomatéka (542 NM). A rövid áttételű, hatfokozatú, automatizált váltóval 0,25 mp alatt lehet váltani.
DB9
szerkesztés2003-ban a Frankfurti Autószalonon bemutatták a DB7 utódjának szánt DB9-es tanulmányautót. A vászontetős Volante modell 2004-ben csatlakozik az Aston Martin kínálatához. Az Aston Martin hatliteres V12-ese a DB9-esben 450 lóerős, és 300 km/h csúcssebességet tesz elérhetővé. Az első tengelyt terhelő tömeg csökkentése érdekében a kormányoszlopot és az ajtókat is magnéziumból készítik. A típus továbbra is Angliában készül a DB9, de már az új, Gaydoni gyárban.
DBS (2007–)
szerkesztésJames Bond legutolsó autójának, az Aston Martin DBS-nek a szériaváltozata már tavaly augusztusban lelepleződött, de az első példányokat csak 2008 első negyedévében szállítja a patinás márka a tulajdonosoknak. A kocsi mozgatásáról egy hatliteres, 510 lóerős V12-es motor gondoskodik, amely 4,3 másodperces százas sprinthez és a 302 km/órás végsebességhez elég. Egyes karosszériaelemek szénszálas műanyagból készülnek, a csillapítás keménysége változtatható, a megfelelő lassításért pedig kerámia fékek felelősek.
Vantage RS V12 (2008–)
szerkesztésAz Aston Martin Vantage RS a valaha készített leggyorsabb Aston. Egyelőre még csak 2 példánya van teljesen megépítve, de az A. M. új vezetése nem zárkózik el a különleges modell kis szériás sorozatgyártásától. És miben különleges az RS? A motorja a DBS-ből átvett 510 lovas V12-es, amelybe Pectel chipet építettek, amely a motor kiegyensúlyozott működésére ügyel. Ennek köszönhetően a teljesítmény 600 lóerő. A különleges alcantara üléseknek és a további könnyítéseknek köszönhetően az RS épp 4 másodperc alatt gyorsul fel álló helyzetből 100 km/h-ra, de a 160-hoz sem kell több további 4,5 másodpercnél, a maximális fordulatszám 7600-at is eléri. Ehhez a teljesítményhez természetesen a fékrendszert is megerősítették, a széria tárcsák helyett kerámiák dolgoznak, a stabilitást pedig nagy sebességnél kiemelkedő spoiler növeli. Az utastérből kidobtak minden olyan "fölösleges" elektronikai segédeszközt, amit nem tartottak szükségesnek, pl. az ABS-t, a klímát és a GPS-t. A maximális forgatónyomatéka kb. 700Nm, és a váltója manuális, hatfokozatú. Ezt az 1500 kilós szörnyeteget a két hátsó kerék "repíti" egészen a 320 km-es óránkénti csúcssebesség felé. Az autó 150 000 angol font lesz, vagyis a jövendőbeli magyar RS-tulajoknak egy olyan 50 000 000Ft-os árra kell felkészülniük.
Galéria
szerkesztés-
Aston Martin 2-Litre Sports 1937
-
1958-as Aston Martin DB Mark III
-
Aston Martin V8 Volante
-
Aston Martin DB7 Vantage
-
Aston Martin V12 Vanquish
-
Aston Martin DB9
-
Aston Martin DB9 Volante
-
Aston Martin DB11
21. századi stílus
szerkesztésA filmvásznon
szerkesztésA DB5-ös típus 1964-ben a Goldfinger című James Bond-filmben (Sean Conneryvel a főszerepben) vált világhírűvé. A manapság játszott Bond-filmek nézői is asszociálhatnak James Bond nevének hallatán az Aston Martinra, hiszen a Halj meg máskor című filmben a Ford Thundenbird és a Jaguar XKR mellett egy Aston Martin Vanquish V12-es is szerepel. A Casino Royale című Bond-produkcióban pedig a legújabb Aston Martin DBS "játszik".
A sportban
szerkesztésFormula–1
szerkesztésAz Aston Martin 1959-ben és 1960-ban szerepelt a Formula–1-es világbajnokságban. Összesen öt versenyen indult, ezalatt egyetlen pontot sem szerzett a brit márka. A Formula–1-es programja előtt az Aston Martin Jim Clarknak tett ajánlatot, azonban a márka F1-es programja elhúzódott, így Clark a Lotushoz szerződött. A 2015-ös szezon végén hallani lehetett róla, hogy felvásárolják a Force India csapatát, ebből végül nem lett semmi. A 2016-os idény kezdete előtt együttműködési szerződést kötött a Red Bull csapatával.
2021-ben ismét visszatér a sportágba, mert a Racing Point F1-es csapat 2021-től Aston Martin néven vesz majd részt az F1-es világbajnokságban. A csapat névadó főszponzora a Cognizant lett.
Év | Modell | Motor | Versenyző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | Pont | Helyezés |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1959 | Aston Martin DBR4 | Aston Martin L6 | MON | 500 | NED | FRA | GBR | GER | POR | ITA | USA | 0 | 5. | ||
Roy Salvadori | Ki | 6 | 6 | Ki | |||||||||||
Carroll Shelby | Ki | Ki | 8 | 10 | |||||||||||
1960 | Aston Martin DBR4 Aston Martin DBR5 |
Aston Martin L6 | ARG | MON | 500 | NED | BEL | FRA | GBR | POR | ITA | USA | 0 | 8. | |
Roy Salvadori | DNP | ||||||||||||||
Ki | |||||||||||||||
Maurice Trintignant | 11 |
Le Mans-i 24 órás versenyek
szerkesztésA 2008-as Le Mans-i 24 órás autóversenyen az Aston Martin Racing győzedelmeskedett a GT1 kategóriában, az abszolútban pedig a 13. helyen végeztek. Az DBR9-est David Brabham, Antonio García és Darren Turner vezette.