Orfű

magyarországi község Baranya vármegyében
(Bános (település) szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 17.

Orfű község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. A térség idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőségű települései közé tartozik.

Orfű
Orfűi tó strand, légi felvétel
Orfűi tó strand, légi felvétel
Orfű címere
Orfű címere
Orfű zászlaja
Orfű zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterFüziné Kajdy Zita (független)[1]
Irányítószám7677
Körzethívószám72
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség1113 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 18° 09′ 20″46.138231°N 18.155419°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 18° 09′ 20″46.138231°N 18.155419°E
Orfű (Baranya vármegye)
Orfű
Orfű
Pozíció Baranya vármegye térképén
Orfű weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Orfű témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
Orfű és környékének térképe

Pécstől mintegy 17 kilométerre észak-északnyugati irányban fekszik, a Mecsek hegyhát közepén. Közigazgatási területének déli részét érinti a Pécs-Abaliget közti 6604-es út is, de központján csak a 6608-as út halad keresztül. Négy számjegyű országos közútnak számít még a község határain belül a Pécsi-tó déli, nyugati, végül északi partján is végighúzódó 6609-es út, továbbá az azt Abaliget központjával összekapcsoló 6611-es út is.

Története

szerkesztés

Már a történelem előtti időkben laktak a térségben emberek. Jelenlétüket a környéken megtalált használati eszközök igazolják. Erdőlakó, kóborló, vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak. A táj természeti adottságai, a hegy, a patakokban gazdag völgyek és a síkságok változatossága alkalmassá tette a területet a letelepedésre. A kora vaskor idején telepedett meg itt az első ismert nevű nép, az illírek, őket a kelták követték.

 
Orfű légi fotó
 
Pécsi-tó a magasból
 
Orfű látképe madártávlatból
 
Orfű, tórendszer a levegőből

A római útvonalak nagyjából a ma is használt utak irányában futottak. Az egykori lapisi vadászház mellett feltárt római őrtorony nyomai meghatározzák az északra vezető út irányát. Az 1960-as években, mikor az orfűi tavakat létesítették, római pénzeket mosott ki az egyik hegyoldali forrás vize.

A rómaiak után a népvándorlás törzsei vonultak át a tájon. Hunok, germánok, avarok, szlávok érkeztek a területre, majd megjelentek a honfoglaló magyarok is.

Orfű, Mecsekszakál és Bános nevét a 14. század elején említik először írásos források, oklevelek. Az oklevelek a helységek nevét különbözőképpen és a maitól eltérő formában írták. Orfű nevét a 14. században Orfevnek, Orfeunek és Orfewnek írták. Mecsekszakállal lehet azonos Zacal, s a mai Bános talán a hajdani Bálványos (régi írásmóddal Balvanus vagy Balvanos) szóból rövidült. Ezek a falvak a középkorban virágzó magyar települések voltak.

A török megszállás korában elnéptelenedett a táj. Talán csak egy-egy dűlőnév őrzi ma már ezeknek az elpusztult falvaknak az emlékét. A helyi hagyományok számontartói szerint néhány dűlőnév: Lipóc-, Érszeg-, Nyárás-, Egrestó-, Kiskövesd- és Öregtemplom-dűlő.

A 18. század elején lassan indult meg csak az újjáépítés. A kihalt tájra, a lerombolt falvak helyére zömmel német telepesek érkeztek több hullámban és Németország különböző tájairól. A század közepén már a magyar népesség is jelen volt a faluban. Az 1930-as években a falu lakosságának 93%-a német, és csupán 7%-a volt magyar anyanyelvű.

A 19. században a mai Mecsekrákos és Mecsekszakál neve elől még hiányzott a hegység neve. A falvak lakossága az elmúlt évtizedekben nagymértékben lecsökkent. Ez a városiasodás folyamatával hozható kapcsolatba. 1970-ben Mecsekszakálon csak 77-en éltek , Tekeresen 102-en.

Az 1960-as években született meg az orfűi mesterséges tavak koncepciója. Az Orfűi-patakra felfűzve elsőként a 11 hektár területű Orfűi-tó készült el 1962-ben, ezt követte 1966-ban a 72 hektáron elhelyezkedő Pécsi-tó, majd a 28 hektáros Herman Ottó-tó (és 1970-ben a Kovácsszénája mellett található Kovácsszénájai-tó). A Pécsi-tó körül fekvő falvak közül Mecsekrákost 1969. január 1-jén, Mecsekszakált és Tekerest 1975. január 1-jén, Bánost 1979. január 1-jén csatolták Orfűhöz.

Az 1980-as években új utakat építettek, az autóbuszok már naponta többször is megközelítették a kisebb falvakat, így az emberek elvándorlása némileg csökkent. A mesterséges tavak létesítése óta az egyre fokozódó idegenforgalom is helyi munkalehetőséget nyújt.[3]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1991: Nagy (Bandó) András (független)[4]
  • 1991–1994: Kovács Dezső (független)
  • 1994–1998: Kovács Dezső (független)[5]
  • 1998–2002: Kovács Dezső (független)[6]
  • 2002–2006: Füziné Kajdy Zita (független)[7]
  • 2006–2010: Füziné Kajdy Zita (független)[8]
  • 2010–2014: Füziné Kajdy Zita (független)[9]
  • 2014–2019: Füziné Kajdy Zita (független)[10]
  • 2019–2024: Füziné Kajdy Zita (független)[11]
  • 2024– : Füziné Kajdy Zita (független)[1]

Népesség

szerkesztés
Lakosságszám[12]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 1 066 —    
1880 1 145 0,71%
1890 1 135 −0,09%
1900 1 084 −0,46%
1910 1 018 −0,63%
1920 902 −1,21%
1930 964 0,66%
1941 925 −0,38%
1949 834 −1,29%
1960 707 −1,50%
1970 569 −2,17%
1980 580 0,19%
1990 580 −0,00%
2001 698 1,68%
2011 977 3,36%

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1910 és 2024 között
Lakosok száma
243
580
702
1000
1022
989
1090
1037
1079
1113
1910199020012013201420192021202220232024
Adatok: Wikidata

1910-ben Bánosnak 224, Mecsekrákosnak 267, Mecsekszakálnak 124, Orfűnek 243, Tekeresnek 160, a településrendszernek így összesen 1018 lakosa volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,8%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,4% görögnek, 0,4% horvátnak, 3,6% németnek, 0,4% románnak mondta magát (20,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45%, református 4,3%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 18,1% (29,5% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% németnek, 1,9% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,7% horvátnak, 0,3% szlováknak, 0,2-0,2% görögnek, bolgárnak és szerbnek, 0,1-0,1% szlovénnek, románnak és ruszinnak, 4,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32% volt római katolikus, 3,8% református, 1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 2,3% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 17,7% felekezeten kívüli (40,7% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

szerkesztés
  • A legfőbb vonzereje a településnek a hatvanas, illetve hetvenes évek során megépített három mesterséges tó, név szerint az Orfűi-, a Pécsi-, illetve a Herman Ottó-tó. Az első kettő turisztikai jellegű, míg a Herman Ottó-tó inkább tájvédelmi jellegű: fürdeni nem, csak horgászni lehet benne.
  • A település nevezetessége még az Orfűi-tó mögött található Malommúzeum és a Vízfő-forrás, ahol tanösvény is található.
  • Az üdülővendégek szórakozását, kikapcsolódását és pihenését szabadvízi és kiépített strandok, sportpályák, lovardák, illetve a tavakon horgászati, kajakozási, vitorlázási és csónakázási lehetőség szolgálja.
  • Kemencés Udvar
  • Tájház, amely kivételes néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik
  • Az Orfűi Lovasnapok, díjugrató versenyek, öttusa és a régi időket idéző vadászlovaglások emelik ki Orfűt Baranyában a lovassportok központjává, továbbá lehetőség nyílik a Mecsek egyedülálló barlangrendszerében való kalandtúrázásra. Otthon érezhetik magukat a vadászat és a kirándulás szerelmesei is.
  • Orfűn két fokozottan védett barlang található, a Mészégető-források barlangja és az Orfűi Vízfő-barlang.
  • Fishing on Orfű fesztivál
  • A településen hagyomány, hogy 2012 óta az új év első napján vállalkozó kedvűek megmártóznak a Pécsi-tóban.[15]
Orfűnek és környékének panorámafelvétele
  1. a b Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Orfű honlapja. [2007. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 12.)
  4. Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  6. Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  11. Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  12. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  13. Orfű Helységnévtár
  14. Orfű Helységnévtár
  15. Megosztom, orfű 2019 01 01 18:00: Külföldről is érkeztek a jeges csobbanásra (magyar nyelven). BAMA. [2021. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)

Külső hivatkozások

szerkesztés