Bátorliget
Bátorliget község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
| Bátorliget | |||
 | |||
| Görögkatolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Nyírbátori | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Antal Mihály (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4343 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 588 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,59 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 33,3 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 45′ 45″, k. h. 22° 16′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 45″, k. h. 22° 16′ 21″ | |||
 Bátorliget
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Bátorliget weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bátorliget témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A vármegye kelet-délkeleti részén helyezkedik el, a Nyírség peremén. A megyeszékhely Nyíregyházától 65, Mátészalkától 28, Nyírbátortól 13,5, Nyírvasváritól 10,5 kilométer távolságra található. Határszéle keleten és délen, mintegy 7 kilométer hosszan egybeesik a magyar-román államhatárral.
A közvetlenül szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Terem, északnyugat felől Nyírvasvári, nyugat felől Nyírpilis, délnyugat felől pedig Piricse és Ömböly. A határ túlsó oldalán a legközelebbi települések: dél felől Ponyváspuszta (Viișoara), kelet felől pedig a Csanáloshoz (Urziceni) tartozó Csanáloserdő (Urziceni Pădure).
Különálló településrésze Pilisújtanya, a délnyugati határszéle közelében, központjától mintegy 3,5 kilométerre.
A határában elterülő, természetvédelmi oltalom alatt álló területek közül a bátorligeti ősláp a falutól alig egy kilométerre északra, a bátorligeti legelő az előbbitől nyugatra, a Fényi-erdő pedig a település határának délkeleti szélén helyezkedik el.
Megközelítése szerkesztés
Csak közúton közelíthető meg, Terem község felől, a 4915-ös és a 4917-es utak találkozásánál kiágazó 49 149-es számú mellékúton, amely a falut elhagyva még tovább folytatódik Pilisújtanyáig. A település központja az elágazástól mintegy 5 kilométerre található.
Története szerkesztés
Bátorliget első előfordulása a forrásokban 1346-ból való. Ekkor Dedemez néven található az oklevelekben, a Gutkeled nemzetséghez tartozó Majádi család birtoka. A Dedemez név eredete ismeretlen, de az ezzel egyidőben használt másik megnevezése: Aporháza a falu egykori Apor nevű birtokosára utal. A település 1936-ig a szomszédos Vállaj falu külterületeként volt számontartva. 1936-ban alakult önálló telepes községgé Aporháza néven.
1950-ben egy belügyminiszteri rendelettel a három egymással szomszédos (puszta) telep: Györgyliget, Aporháza és Bátorliget egyesítésével jött létre Aporliget község. Aporligetre a magyarországi községek közül utolsóként vezették be a villanyt 1963-ban. Ezzel fejeződött be a faluvillamosítás hazánkban.[3]
1975-ben nevezték át Bátorligetre. 1984-től a szomszédos Terem településsel közös tanácsú község lett. 1989-től Bátorliget mint Nyírbátor város vonzáskörzetéhez tartozó, Teremmel közös tanácsú község szerepel.
A település lakosságának nagy része a központi belterületen él, de nagy külterület is tartozik hozzá. Legnagyobb külterületi része Újtanya, ahol a közel 300 lakóházból álló Bátorliget 42 háza található, 110 lakossal. A falu lakosainak nagy része nyugdíjaskorú.
A településen óvoda, általános iskola, könyvtár, művelődési ház, múzeum, szabadidő tábor is található.
Bátorliget legnagyobb nevezetessége azonban a híres Bátorligeti ősláp, mely legjobban megőrizte a hajdani Nyírség, Nagyalföld történelem előtti képét.
Az 50 hektáros bátorligeti arborétum ma az Alföld természeti múltjának élő múzeuma, melyben megtalálhatók a Kárpát-medencében lezajlott éghajlatváltozások nyomai. A mikroklímát az arborétumot övező erdők biztosítják az itt megőrződött különleges növény- és állatvilág számára.
Nagykiterjedésű lápok, láprétegek, ligeterdők, ezüsthársas tölgyesek, a csak a Kárpátok 1500 m magasságai fölött jellemző európai zergeboglár, orchideafajok, kökörcsin, kékliliom stb., az állatfajok közül az elevenszülő gyík, bátorligeti pók stb. találhatók a természetvédelmi területen.
Az ősláp múzeuma a bátorligeti iskola egykori épületében mutatja be a terület élővilágát. A természetvédelmi terület csak a Hortobágyi Nemzeti Park előzetes engedélyével látogatható.
A faluban minden nyáron megrendezik a hagyományőrző falunapot, lovasversennyel, és minden év tavaszán a Bátorligeti Messier Maratont, közel 100 fő részvételével.
2011 óta minden év július elején (2014-ben augusztus elején) megrendezik a Bátorligeti Csillagászati Programhétvégét híres vendégek, sztárvendégek részvételével.
-
Községháza -
Ökocentrum -
Római katolikus templom
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990-1994: Ravasz Gyula (független)[4]
- 1994-1998: Antal Mihály (független)[5]
- 1998-2002: Antal Mihály (független)[6]
- 2002-2006: Antal Mihály (független)[7]
- 2006-2010: Antal Mihály (független)[8]
- 2010-2014: Antal Mihály (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014-2019: Antal Mihály (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019-től: Antal Mihály (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 691 | 669 | 669 | 653 | 581 | 588 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,9%-a magyarnak, 2,4% cigánynak mondta magát (22,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,8%, református 7,3%, görögkatolikus 31,1%, felekezeten kívüli 8,9% (31% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% románnak, 0,3% németnek, 0,2-0,2% horvátnak, cigánynak és lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,4% volt római katolikus, 11,5% református, 32% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 4% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei szerkesztés
I-II. világháborús emlékmű, mely a település főterén található.
Természetvédelmi területek szerkesztés
További információk szerkesztés
- Bátorliget Önkormányzatának honlapja Építés alatt a hivatalos oldal.
- <! [Bátorliget csillagászati honlapja[halott link]
- <![Bátorliget IKSZT művelődési honlapja
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Bátorliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ MVM cégtörténet. [2009. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 6.)
- ↑ Bátorliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bátorliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bátorliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Bátorliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Bátorliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Bátorliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Bátorliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Bátorliget Helységnévtár
- ↑ Bátorliget Helységnévtár
