Főmenü megnyitása

Bátorliget község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Bátorliget
Bátorliget címere
Bátorliget címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállás község
Polgármester Antal Mihály (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4343
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség669 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség21,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bátorliget (Magyarország)
Bátorliget
Bátorliget
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 45″, k. h. 22° 16′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 45″, k. h. 22° 16′ 21″
Bátorliget (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Bátorliget
Bátorliget
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Bátorliget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátorliget témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén, a Nyírségben található település. Nyíregyházától 65 km, Mátészalkától 28 km, Nyírbátortól 13,5 km, Nyírvasváritól 10,5 km távolságra található.

TörténeteSzerkesztés

Bátorliget nevének első előfordulása 1346-ból való. Ekkor Dedemez alakban található az oklevelekben, a Gutkeled nemzetséghez tartozó Majádi család birtoka. A Dedemez név eredete ismeretlen, de az ezzel egyidőben használt másik megnevezése: Aporháza a falu egykori Apor nevű birtokosára utal. A település 1936-ig a szomszédos Vállaj falu külterületeként volt számontartva. 1936-ban alakult önálló telepes községgé Aporháza néven.

1950-ben egy belügyminiszteri rendelettel a három egymással szomszédos (puszta) telep: Györgyliget, Aporháza és Bátorliget egyesítésével jött létre Aporliget község. Aporligetre, a magyarországi községek közül, utolsóként vezették be a villanyt (1963).[3]

1975-ben nevezték át Bátorligetre. 1984-től a szomszédos Terem településsel közös tanácsú község lett. 1989-től Bátorliget mint Nyírbátor város vonzáskörzetéhez tartozó, Teremmel közös tanácsú község szerepel.

A település lakosságának nagy része a központi belterületen él, de nagy külterület is tartozik hozzá. Legnagyobb külterületi része Újtanya, ahol a közel 300 lakóházból álló Bátorliget 42 háza található, 110 lakossal. A falu lakosainak nagy része nyugdíjaskorú.

A településen óvoda, általános iskola, könyvtár, művelődési ház, múzeum, szabadidő tábor is található.

Bátorliget legnagyobb nevezetessége azonban a híres Bátorligeti ősláp, mely legjobban megőrizte a hajdani Nyírség, Nagyalföld történelem előtti képét.

Az 50 hektáros bátorligeti arborétum ma az Alföld természeti múltjának élő múzeuma, melyben megtalálhatók a Kárpátmedencében lezajlott éghajlatváltozások nyomai. A mikroklímát az arborétumot övező erdők biztosítják az itt megőrződött különleges növény- és állatvilág számára.

Nagykiterjedésű lápok, láprétegek, ligeterdők, ezüsthársas tölgyesek, a csak a Kárpátok 1500 m magasságai fölött jellemző európai zergeboglár, orchideafajok, kökörcsin, kékliliom, stb., az állatfajok közül az elevenszülő gyík, bátorligeti pók, stb. találhatók a természetvédelmi területen.

Az ősláp múzeuma a Bátorligeti iskola egykori épületében mutatja be a terület élővilágát. A természetvédelmi terület csak a Hortobágyi Nemzeti Park előzetes engedélyével látogatható.

A faluban minden nyáron megrendezik a hagyományőrző falunapot, lovasversennyel, és minden év tavaszán a Bátorligeti Messier Maratont, közel 100 fő részvételével.

2011 óta minden év július elején (2014-ben augusztus elején) megrendezik a Bátorligeti Csillagászati Programhétvégét híres vendégek, sztárvendégek részvételével.

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

NevezetességeiSzerkesztés

I-II. világháborús emlékmű, mely a település főterén található.

Természetvédelmi területekSzerkesztés

  1. Bátorligeti Legelő
  2. Bátorligeti Ősláp
  3. Fényi erdő
  4. Ősláp múzeum

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bátorliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. MVM cégtörténet. [2009. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 6.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés