Főmenü megnyitása

Nyírvasvári község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Nyírvasvári
Nyírvasvári címere
Nyírvasvári címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállás község
Polgármester Szép Szabolcs Attila
Irányítószám 4341
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség1964 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség69,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírvasvári (Magyarország)
Nyírvasvári
Nyírvasvári
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 11″, k. h. 22° 11′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 11″, k. h. 22° 11′ 18″
Nyírvasvári (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírvasvári
Nyírvasvári
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyírvasvári weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírvasvári témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Nyírségben, Nyírbátor mellett fekvő település. Nyírbátor 7 km, Terem 9 km, Nyírpilis 5 km, Nyírcsászári 8 km, Nyírgelse 21 km, Bátorliget 12 km, Mátészalka 22 km, Nyíregyháza 46 km távolságra található.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a Vasvár helynévből magyar névadással keletkezett. Jelentése: Vasváré, Vasvárhoz tartozó, valószínűleg a közelében álló Vasvárhoz tartozó település. A név vas eleme egyes vélemények szerint erős, vas erejével vetélkedő erődítmény, míg mások szerint a Vasvár helynevek kora középkori vasfeldolgozás emlékei. Nyír előtagja a tájegységre utal.

TörténeteSzerkesztés

A település neve az oklevelekben 1318-ban tűnik fel először Eghazas Wosvari néven, Ekkor már temploma is volt.

A falu 1318-tól a Gutkeled nemzetséghez tartozó Báthori-család ecsedi ágának birtokai közé tartozott, s a későbbiekben is az ecsedi várhoz tartozott, s annak sorsában osztozott. 1433-ban Báthory Péternek és fiainak birtoka, de hosszabb-rövidebb ideig más birtokosai is voltak.

A 18. században lakatlanul, pusztán állt, határát ekkor bátori lakosok művelték, és ekkor birtokosai a Péchy és Luby család tagjai voltak. A 18. század végétől a 19. század közepéig a Károlyi család volt legnagyobb birtokosa, de a századfordulón jelentős birtoka volt még itt Zselénszky Róbertné Károlyi Klárának is.

A település 1922-től Szatmár vármegye Mátészalkai járásának körjegyzősége volt. 1950-től nagyközség lett, és Szabolcs-Szatmár megye Nyírbátori járásához tartozott. 1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó nagyközség.

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus kápolna – Az 1780-as években épült, késő barokk stílusban. Az épület egyhajós, egyszerű huszártornyos.
  • Görögkatolikus templom
  • Vasvári Pál mellszobra – 1976-ban Rátonyi József készítette.
  • Vasvári Pál (1826-1849), az 1848-as események egyik vezére itt töltötte gyermekkorát. Édesapja Fejér Pál görögkatolikus lelkész volt. Fia, Fejér Pál az itt töltött évek emlékére változtatta nevét Fejérről Vasvárira.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés