Főmenü megnyitása

Bűdfalva (korábban Büdincz, szlovénül: Budinci, vendül Büdinci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Salhoz tartozik.

Bűdfalva (Budinci)
Bűdfalva látképe
Bűdfalva látképe
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségSal
Rang falu
Alapítás éve1387
Polgármester Iztok Fartek
Irányítószám 9204
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség139 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság285 m
Terület6,17 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Bűdfalva (Szlovénia)
Bűdfalva
Bűdfalva
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 51′ 35″, k. h. 16° 15′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 35″, k. h. 16° 15′ 23″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bűdfalva témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Muraszombattól 33 km-re északra Vendvidéki-dombság (Goričko) területén közvetlenül a szlovén–magyar határ mentén fekszik. A falu a legészakibb szlovéniai település. Határos Sal (Šalovci), Marokrét (Markovci), Dolány (Dolenci) és a magyarországi Apátistvánfalva (Števanovci) falvakkal. Lakói vend nyelvet beszélő szlovének.

TörténeteSzerkesztés

1387 "Budynch" néven említik először. A dobrai vár uradalmához tartozott.[2] 1387-ben Zsigmond király Dobra várát Széchy Miklós nádornak adta, ebben az oklevélben szerepel először az uradalomhoz tartozó falvak felsorolásában. Később is a Széchyek birtoka maradt, akik felsőlendvai uradalmukhoz csatolták. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

A falu egy része 1592-ben a büdinczi Lanschak család birtokába került, ezen nemesi család az innen kb. 30 km-re található Seregháza ura is volt egyben. Bűdfalva az 1767-os úrbéri térképen "Büdonci" néven szerepel. Egyházilag 1758 óta Dolány filiája. Eredetileg "Büdincz" volt a község neve, de ezt, mint ahogy a kiegyezés utáni névmagyarosításokkor lenni szokott, módosították Bűdfalvára 1889-ben.

Vályi András szerint " BÜDINTZ. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Gothárdtól egy mértföldnyire. Határja valamennyire soványas, ’s jó mivelést, és trágyázást kíván, szőlőjök, fájok tűzre elég van, ’s más javaik is meglehetősek, második Osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint " Bűdincz, vindus falu, Vas vármegyében, 195 kath., 36 ágostai lak. Kopár köves határ. F. u. gr. Nádasdy. " [4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Büdincz vend falu 66 házzal. Lakosainak száma 336, akik r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája Nagy-Dolincz, távirója Szt.-Gotthárd. Lakosai a lenfonást és kosárkötést is űzik. Földesurai a Nádasdy grófok voltak."[5]

1910-ben 308, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A 19. században még a Tótsági járás része volt, majd a trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. 1919-ben rövid ideig a Vendvidéki Köztársaság része volt, itt volt a de facto köztársaság által birtoklott terület legészakibb pontja. Ezután a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben újra visszakerült Magyarországhoz, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben a településnek 139 lakója volt.

 
A bűdfalvi harangláb

NevezetességeiSzerkesztés

Haranglába a 20. század első felében épült.

További információkSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

  • Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 836–837. o. ISBN 963-05-6928-0  
  • M. Kozár Mária: A magyarországi szlovének
  • Vas Vármegye Nemesi Családjai (Almanach 1892.)

JegyzetekSzerkesztés