Főmenü megnyitása

Beleg község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Beleg
Használaton kívüli vízház a belegi vasútállomásnál
Használaton kívüli vízház a belegi vasútállomásnál
Beleg címere
Beleg címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásNagyatádi
Jogállás község
Polgármester Tamás Csaba (független)[1]
Irányítószám 7543
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség601 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség33,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Beleg (Magyarország)
Beleg
Beleg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 18′ 56″, k. h. 17° 24′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 56″, k. h. 17° 24′ 38″
Beleg (Somogy megye)
Beleg
Beleg
Pozíció Somogy megye térképén
Beleg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beleg témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Központján a 6622-es út halad át, de közigazgatási területének keleti szélén áthalad a Nagybajom-Lábod közti 6619-es út is. Utóbbiból belegi területen ágazik ki kelet felé a 3,3 kilométer hosszú 66 144-es út, amely a zsákfalunak tekinthető Kisbajomba vezet.

A Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mellett található.

TörténeteSzerkesztés

Beleg határában, a pusztaréti-dűlőben egy ősi földvár nyomai még a 20. század elején láthatók voltak. Ezt a várat „török várnak” nevezik, bár a vidék már az őskorban is lakott volt, majd később a római korban itt vezetett el a római hadiút. 1855-ben egy bronztáblát is találtak itt, amelyre Vespasianus császárnak egy hadirendelete volt vésve. A táblát a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították.

A település nevét 1493-ban említette először oklevél, mint a vránai perjelség birtokát. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Török János, 1598-1599-ben Zrinyi György volt a falu földesura. 1554-ben a török adólajstromban a település neve Bilok alakban fordult elő, 7 házzal. A török megszállás alatt elpusztult, de 1713-ban újratelepült. 1715 és 1726 között őrgróf Turinetti Herkules József Lajos birtoka volt, majd 1733-tól a Festetics család volt a falu birtokosa. A 19. század közepén a család egyik tagja, Festetics Antal építtette az itt álló kastélyt is. A 20. század elején gróf Festetics Pál birtoka volt.

1855-ben a lakosság fele része kolerajárvány áldozata lett, majd 1886-ban a község kétharmada leégett.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Csécsei János (független)[3]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2014-2019: Tamás Csaba (független)[1]
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 24,7% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,1%, református 11,1%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,2%, felekezet nélküli 10,1% (9,2% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

  • 1772-ben, barokk stílusban épült református temploma műemléki védelem alatt áll.[5]
  • Római katolikus templom

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Beleg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Beleg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. Beleg Helységnévtár
  5. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. december 31.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés