Marosberkes
Marosberkes, 1910-ig Birkis (románul: Birchiș, a népnyelvben Pirchiș) falu Romániában, a Bánátban, Arad megyében.
| Marosberkes (Birchiș) | |||
.JPG) | |||
| Az 1811–12-ben, barokk stílusban épült ortodox templom 1848-ban készült klasszicista ikonosztáza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Arad | ||
| Község | Marosberkes | ||
| Rang | községközpont | ||
| Községközpont | Marosberkes | ||
| Irányítószám | 317050 | ||
| SIRUTA-kód | 10015 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 630 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | – (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 6,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 151 m | ||
| Terület | 102,28 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 58′, k. h. 22° 10′Koordináták: é. sz. 45° 58′, k. h. 22° 10′ | |||
 | |||
| Marosberkes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marosberkes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nevének eredete szerkesztés
1569-ben Piertes, 1717-ben Birtesch, 1734-ben Pirkess alakban jegyezték fel. A Marosberkes nevet a helységnévrendezés idején, a község tiltakozása ellenére állapították meg.[2]
Fekvése szerkesztés
Aradtól 79, Lippától 45 km-re keletre, a Marostól 4 km-re délre, a Maros síkságán fekszik.
Népessége szerkesztés
- 1851 előtt 1381 ortodox és 12 római katolikus lakosa volt.[3]
- 1910-ben 1494 lakosából 1418 volt román és 66 magyar anyanyelvű; 1416 ortodox, 42 római katolikus, 15 zsidó és nyolc református vallású.
- 2002-ben 729 lakosából 643 volt román, 81 cigány és négy magyar nemzetiségű; 653 ortodox, 52 pünkösdi, 13 baptista és hat római katolikus vallású.
Története szerkesztés
1787-ig mai helyétől két kilométerre északra, a Maros mai holtága mellett feküdt, ami akkor a folyó főmedre volt. A gyakori áradások miatt 1787-ben a Zselénszkyek tölgyese helyére költözött. A költözés előtt a tölgyerdőt kivágták, a helység alaprajzát a széles, két kilométer hosszú főutcával és az azt egyenlő közökben metsző hét, egyenként hétszáz méter hosszú mellékutcával mérnök tervezte. Néhány tölgyfát meghagytak, pár öreg tölgy ma is látható a kertekben. A költözéskor vásártartási szabadalmat is kapott. A következő évben, a török betörés hírére lakói elmenekültek, de később visszatértek az új mezővárosba. 1828-ban piacát 47 falu lakossága látogatta.[4] 1851-ben a Zichy család birtoka volt, és Fényes Elek megemlékezett szép gyümölcsöseiről.[5]
A 19. században fazekasközpont volt. A fennmaradt adatok szerint a fazekasok többsége az Ulița cu Șidăl utcában lakott. Belül és a száján barna vagy zöld mázas, vörös agyagedényeket a legelőn ásott gödrök agyagából, mázatlan, tűzállóbb fehér agyagedényeket a Zoldról, Zsupunyestről, Kurtyáról és Kismutnokról hozott agyagból készítettek. A festékekhez a fekete követ Pernyefalváról, a fehéret Krivináról hozták. Termékeiket a helybeli vásárokon árusították, valamint Berzovától Marosillyéig járták velük a Maros völgyét és Battától Bálincig a Maros és a Bega közét.
Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1896-ban gyógyszertár nyílt benne.[6] 1935. május 25-én itt tartotta egyik első nagyszabású rendezvényét Petru Groza Ekésfront nevű pártja. A környék parasztjai közül ez alkalommal 175-en léptek be a szervezetbe.
Alexandru Mocsonyi kastélya az erdőszélen állt, neogótikus, kétszintes épület volt, két toronnyal. Részeg helybeliek 1918 októberében felgyújtották és nem is épült újjá többé.[7]
Híres emberek szerkesztés
- Itt halt meg 1909-ben Alexandru Mocsonyi politikus.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 54. o.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pesten, 1851[halott link]
- ↑ Bácskai Vera – Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp., 1984
- ↑ Fényes, i. h.
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 47. o.
- ↑ Diana Micu, in Informația Aradului
Források szerkesztés
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2/1. Bp., 1884
- Domnica Florescu: Schița istorico-geografică a comunei Birchiș. Arad, 2007
További információk szerkesztés
- Birkisi fazekasház a 19. század végéről a temesvári falumúzeumban (románul)
- Fénykép az egykori birkisi Mocsonyi-kastélyról és a kastély egykori helye műholdas képen Archiválva 2013. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
.svg){kind=small}