Pödröttszarvú kecske

A pödröttszarvú kecske vagy markhor (Capra falconeri) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Pödröttszarvú kecske
Bak
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Ruminantiamorpha Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Alrendág: Pecora Öregcsalád: Bovoidea Család: Tülkösszarvúak (Bovidae) Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae) Nemzetség: Caprini Nem: Kőszáli kecskék (Capra) Linnaeus, 1758 Faj: C. falconeri
Tudományos név
Capra falconeri (Wagner, 1839)
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pödröttszarvú kecske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pödröttszarvú kecske témájú médiaállományokat és Pödröttszarvú kecske témájú kategóriát.

Pakisztán nemzeti állata. A markhor elnevezés perzsa eredetű, melynek jelentése "kígyóevő". Ellentmondásos, mivel mint minden kecskefaj, növényevő. A kifejezés másik értelmezései a "kígyóölő", vagy a dúgóhúzókra emlékeztető szarvai, amelyek formája némileg emlékeztet egy testen tekergő kígyóéra.

Előfordulása

Afganisztán, India, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Pakisztán területén honos. A gyér erdőborítású hegyvidékek lakója, különösen a Nyugat-Himalája vidékén találkozhatunk vele 600-3600 m-es magasságban.

Alfajai

• Capra falconeri falconeri (Wagner, 1839)
• Capra falconeri heptneri Zalkin, 1945
• Capra falconeri megaceros Hutton, 1842
• ?Capra falconeri cashmiriensis
• ?Capra falconeri jerdoni

Megjelenése

Testhossza 132-186 centiméter, váll magassága 65-115 centiméter, testtömege 32-110 kilogramm. Szürkésbarna színű kőszáli kecskefaj, testének elülső részén nagy sörényt visel. Szarva a hosszanti él mentén belülről kifelé dugóhúzószerűen csavarodott, mely a hímeknél 160 cm-re is megnőhet, addig a nőstények esetében 25 cm hosszú.

Capra falconeri heptneri hím

és a nőstény kicsinyével

Életmódja

A kifejlett hímek magányosan élnek, a nőstények és a fiatalok kisebb, jellemzően 9 fős csapatban. Főleg kora reggel és késő délután aktív. Tavasszal és nyáron legel, addig télen táplálék után kutat. Két lábra állva a magasabb növényzetet is eléri. Tápláléka fűvekből és levelekből áll; ragadozói a hópárduc, farkas, leopárd és a hiúz.

Szaporodása

A párzási időszak télen van. Ezen időszakban a bakok szarvaikat összedöfik és reteszelik, majd azt a kihívók csavarodása és tolása követi, hogy próbálják elveszíteni egymás egyensúlyát. A többi patás emlőshöz hasonlóan, a pödröttszarvú kecske is poligín.

A nőstény 135-170 napi vemhesség után hozza világra április végétől június elejéig 1-2, ritkán 3 utódját. A gidák 5-6 hónapos korukig élnek anyatejen. A pödröttszarvú kecske várható élettartama 12-13 év.

Természetvédelmi helyzete

A pödröttszarvú kecskét a trófeavadászat és az ázsiai gyógyszeripar egyaránt nagyra értékeli. Élőhelye zsugorodik mind a hazai állattenyésztés, mind a helyi mezőgazdaság részéről. Mindezek eredményeként a vadon élő populációja folyamatosan csökkent az elmúlt 40 évben.

1976 óta a C. f. megaceros, a C. f. jerdoni és a C. f. chiltanensis alfajokat veszélyeztetettnek nyilvánította az USFWS. Ezenkívül az IUCN 1996-ban a veszélyeztetett fajok közé sorolta, addig 2015 óta meg átkerült a méréskelten fenyegetett kategóriába.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
• Ultimateungulate.com