Wikipédia

Asztana

Kazahsztán fővárosa
(Celinográd szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 26.

Asztana (kazakul: Астана / Astana, oroszul: Астана, angol átírás: Astana; korábban: Akmolinszk, Celinográd, Akmola, Nur-Szultan) Kazahsztán fővárosa. Az ország északi részén, az Isim folyó partján fekszik, az Akmola régióban, jóllehet attól közigazgatásilag független. 1,2 millió fős népességével (2022) [2] Almati – a régi főváros – után az ország második legnépesebb városa.

Asztana (Астана)
A Bajterek-emlékmű, kilátó
A Bajterek-emlékmű, kilátó
Asztana címere
Asztana címere		 Asztana zászlaja
Asztana zászlaja
Közigazgatás
Ország Kazahsztán
Alapítás éve1830-as évek
PolgármesterAltaj Kulginov
Irányítószám010000–010015
Körzethívószám+7 172
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 078 362 fő (2019)[1]
Népsűrűség958 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság347 m
Terület722 km²
IdőzónaBTT (UTC+6)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 08′, k. h. 71° 26′51.133333°N 71.433333°EKoordináták: é. sz. 51° 08′, k. h. 71° 26′51.133333°N 71.433333°E
Asztana weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Asztana témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az 1830-as években Akmolinszk néven alapított és 1961-ben Celinográdra átnevezett város az észak-kazahsztáni szűzföld-program központja lett. Nevét 1994-ben Akmolára változtatták. 1997-ben lett Kazahsztán fővárosa Almati helyett, 1998-ban kapta mai nevét, amely kazakul ’fővárost’ jelent. 2019-ben Nurszultan Nazarbajev volt elnök iránti tiszteletből Nur-Szultanra nevezték át, majd 2022-ben visszakapta korábbi nevét. A fővárossá nyilvánítás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül: nemcsak kormányzati, de ipari, oktatási, egészségügyi és sportközponttá is vált. A fejlődést számos futurisztikus épület, szálloda és felhőkarcoló jelzi.

Földrajz

szerkesztés
 
A város az űrből

Asztana Kazahsztán középső részén, az Isim folyó partján helyezkedik el. A város kiterjedt, lapos, félszáraz sztyeppterületen fekszik, melynek tengerszint feletti magassága 347 méter. Az idősebb városrészek az Isim északi, az új városrészek a déli partján találhatók.

Éghajlat

szerkesztés

Asztana a második leghidegebb főváros a mongóliai Ulánbátor után. Szélsőséges kontinentális éghajlat jellemző itt: a nyár meleg, időnként forró, a tél nagyon hideg és száraz. Nyáron a hőmérséklet elérheti a 35–40 °C-ot, míg −30 °C – −35 °C is gyakran előfordulhat a decembertől márciusig terjedő időszakban. Az éves átlaghőmérséklet 3,5 °C. Itt jegyezték fel a Kazahsztánban mért legalacsonyabb hőmérsékletet, −51 °C-ot. A várost kettészelő Isim novembertől április elejéig befagy.

Asztana éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)3,44,822,129,735,740,141,638,736,226,718,54,541,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−9,9−9,2−2,51,920,225,826,825,218,810,0−1,4−8,08,2
Átlaghőmérséklet (°C)−14,2−14,1−7,15,213,919,520,818,812,34,6−5,4−12,13,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−18,3−18,5−11,50,27,913,215,012,86,60,2−8,9−16,1−1,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)−51,6−48,9−38,0−27,7−10,8−1,52,3−2,2−8,2−25,3−39,2−43,5−51,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)161518203537502922272722318
Havi napsütéses órák száma10214619223730033633429423113699932500
Forrás: pogodaiklimat.ru, Hong Kong Observatory


Történelem

szerkesztés

Nevének eredete

szerkesztés
 
Akmolinszk erődjének maradványai 1911-ben

A város neve 1961. március 20-ig Akmolinszk volt. Innentől 1994. június 6-ig a Celinográd nevet viselte. Ezt követően neve Akmola (Ақмола vagy Aqmola) volt,[3] ami azt jelenti, hogy „fehér temető”. A tartományt, amelynek Asztana a fővárosa, a mai napig Akmolának hívják.

Az Asztana nevet 1998. május 6-án kapta.[3] A szó kazak nyelven azt jelenti, hogy „főváros”, és a névválasztásnál fontos szerepet játszott, hogy a szó a világ legtöbb nyelvén könnyen kiejthető. A kazak kiejtésben az utolsó szótagon van a hangsúly.

2019. március 20-án a kazak parlament egyhangúlag úgy határozott, hogy a város a lemondott államelnök, Nurszultan Nazarbajev tiszteletére a Nur-Szultan nevet vegye fel, 2022 őszén viszont mégis úgy döntöttek, inkább visszanevezik Asztanára.[4]

Orosz és szovjet korszak

szerkesztés

A várost az oroszok alapították az 1830-as években Akmolinszk néven.[5] A 20. század elején érkezett ide a vasút, ezzel bekapcsolódott a kereskedelmi életbe a város.

1960 decemberében a Hruscsov által kezdeményezett észak-kazahsztáni szűzföld-program központja lett.[5]

 
Asztana az Isim partján 2007-ben

Kazahsztán fővárosa

szerkesztés

Kazahsztán függetlensége után, 1991-ben az ország fővárosa Almati lett. A Kazah Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa első ízben 1994. július 6-án döntött arról, hogy a fővárost Akmolába helyezzék át, amire végül Nurszultan Nazarbajev elnök 1997. október 20-i rendeletével került sor. A kormányzati szervek költözése 1997 decemberében kezdődött.[3]

A költözés indoka hivatalosan az volt, hogy Almati periférikus fekvésénél és fejlődési korlátainál fogva (domborzati beszorítottsága, úthálózat túlterheltsége, környezeti problémák) kevéssé alkalmas fővárosnak, míg Akmola nagy területe, központi elhelyezkedése, fejlett infrastruktúrája és kedvező környezeti állapota folytán megfelelő erre a szerepkörre.[5] A döntésben ugyanakkor az is szerepet játszhatott, hogy a függetlenné vált, de többnemzetiségű Kazahsztán döntően orosz lakta északi részét erősebben az országhoz kössék, elejét véve az irredenta törekvések megerősödésének. A főváros áthelyezése jelentős költségei miatt nem osztatlanul népszerű a kazah társadalom körében.[6]

1999-ben a város a főváros-áthelyezés sikerének elismeréseképpen megkapta az UNESCO City of Peace díját.[7]

Önkormányzat és közigazgatás

szerkesztés

Asztana polgármesterei (akim) a fővárossá válás óta:

Népesség

szerkesztés

A város népessége 1 078 362 fő (2019)[1]. A lakosság száma gyorsan növekszik, nagyobbrészt a migráció, kisebbrészt a természetes szaporodás hatására.[10]

A népesség az 1830-as években 2000 fő körül volt, majd a következő három évtized során megháromszorozódott. Az 1960-as évekre lakossága elérte a 100 000 főt.[11]

A népesség alakulása 1897 és 2022 között
Lakosok száma
9688
102 276
233 638
312 965
574 448
697 129
814 435
1 030 577
1 136 156
1 239 744
1897195919791999200720112014201820202022
Adatok: Wikidata

Gazdaság

szerkesztés

2014-ben dél-koreai és brit közreműködéssel technológiai parkot hoztak létre a Nazarbajev Egyetemen, melynek célja a kutatások eredményeit piacképes termékekké fejleszteni. A fő kutatási területek a biotechnológia, a robotika, az információs technológia, a megújuló energiaforrások és a gépészet.[12]

Asztana adott otthont a 2017-es világkiállításnak. A projekt keretében egy 125 hektáros, 50 MW teljesítményű naperőmű felépítését tervezték.[13]

Közlekedés

szerkesztés
 
Forgalom a város egyik főútján

Repülőtere a Nurszultan Nazarbajev nemzetközi repülőtér.

A helyi tömegközlekedést autóbuszok biztosítják. A városban 2014-ben Norman Foster irodája által tervezett buszmegálló-várókat telepítettek.[14]

Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2024. október 24.

A város közlekedési problémáinak enyhítésére gyorsvillamos-hálózat kiépítését tervezték, amelynek alapkövét 2011-ben le is tették,[15] a projekt megkezdése azonban halasztódott, mígnem 2013 végén a magas költségekre hivatkozva lemondtak róla. Helyette BRT rendszer építését tervezik.[16][17][18]

Látnivalók

szerkesztés

Oktatás

szerkesztés
 
Gumeljov Egyetem

Asztanában székel a Gumeljov Egyetem és az Agrártechnikusi Egyetem.

Sport

szerkesztés

Nemzetközi kapcsolatok

szerkesztés

Testvérvárosai

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b http://stat.gov.kz/getImg?id=ESTAT295414
  2. ↑ Astana Population 2022 (Demographics, Maps, Graphs). worldpopulationreview.com. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
  3. ↑ a b c Main (angol nyelven). Statistical Department of Astana, 2011. [2015. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  4. ↑ Három év után mégis visszanevezik a kazah fővárost Asztanára (Telex.hu, 2022. szeptember 14.)
  5. ↑ a b c The history of Astana (angol nyelven). Asztana, 2013. február 26. [2014. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  6. ↑ Kádár József (2003). „[cikk.php Irány Astana: Nacionalista indítékok Kazahsztán új fővárosának építésében]”. Kisebbségkutatás (1). (Hozzáférés: 2014. december 29.)  
  7. ↑ Astana Mayor announces plans to achieve Presidential initiatives (The Astana Times, 2018. november 27.)
  8. ↑ a b c Assel Satubaldina: New Mayor of Astana appointed (angol nyelven). Tengri News, 2014. október 22. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  9. ↑ a b c Dinara Urazova: Appointment of new Defense Minister in Kazakhstan - reaction to crisis in Ukraine: experts (angol nyelven). Tengri News, 2014. október 23. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  10. ↑ О демографической ситуации в городе Астана (orosz nyelven). Департамент статистики по городу Астане, 2014. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  11. ↑ The history of Astana (angol nyelven). Asztana, 2013. február 26. [2014. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  12. ↑ Assel Satubaldina: Nazarbayev University unveils technological park (angol nyelven). Tengri News, 2014. szeptember 2. (Hozzáférés: 2014. december 29.)
  13. ↑ Assemgul Khassenova, Gyuzel Kamalova: $70 million solar power plan to be constructed in Astana for EXPO-2017 (angol nyelven). Tengri News, 2014. október 28. (Hozzáférés: 2014. december 20.)
  14. ↑ Dinara Urazova: Norman Foster designs bus stops for Kazakhstan (angol nyelven). Tengri News, 2014. október 14. (Hozzáférés: 2014. december 29.)
  15. ↑ LRT Construction Launched in Astana (angol nyelven). Asztana, 2011. július 4. [2011. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 9.)
  16. ↑ 50 light rail trams to be launched in Astana before EXPO-2017 (angol nyelven). Tengri News, 2012. december 19. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  17. ↑ No Light Rail Transport for Astana (angol nyelven). Tengri News, 2013. november 28. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  18. ↑ Yermegiyayev speaks of Bus Rapid Transit cost (angol nyelven). Tengri News, 2013. december 10. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  19. ↑ Partner Cities. Gdańsk Official Website. [2014. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 9.)
  20. ↑ Saint Petersburg to welcome Days of Astana Culture. Kazinform. (Hozzáférés: 2014. október 9.)
  21. ↑ Tbilisi Sister Cities. Tbilisi Municipal Portal. [2013. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  22. ↑ Riga’s Twin Cities. Municipal Portal of Riga. [2018. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 9.)
  23. ↑ (2001)Sister Cities of Ankara. Greater Municipality of Ankara. [2018. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 9.)
  24. ↑ Miasta partnerskie Warszawy (lengyel nyelven). City of Warsaw. [2018. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 9.)
  25. ↑ Bangkok Metropolitan Administration: Agreement on establishment of bilateral relations between the Akimat of Astana City of the Republic of Kazakhstan and the City of Bangkok of Kingdom Thailand (PDF), 2004. június 11. (Hozzáférés: 2014. október 9.)
  26. ↑ Rafik Valiev: 10 лет исполнится побратимству городов Астаны и Казани (orosz nyelven). VechAstana.kz, 2014. szeptember 18. [2015. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 9.)
  27. ↑ About Manila: Sister Cities. City of Manila. [2016. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
  28. ↑ International Cooperation: Sister Cities. Seoul Metropolitan Government. [2007. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 26.)
  29. ↑ Twin City Agreement. Greater Amman Municipality. [2020. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 9.)
  30. ↑ Sister Cities. Beijing Government. [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 23.)
  31. ↑ Ilia Lobster: Astana-Hanoi: horizons of cooperation. KazPravda.kz, 2009. szeptember 9. [2015. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 9.)
  32. ↑ Ufa and Astana Signed Agreement on Friendship and Cooperation. Ufa City Municipality. [2014. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
  33. ↑ Bishkek and Astana — Sister Cities (orosz nyelven). Official website of City Hall of Bishkek, 2011. szeptember 12. (Hozzáférés: 2014. október 9.)
  34. ↑ Astana and Finnish Oulu become twin-cities. Tengrinews.kz, 2013. április 19. (Hozzáférés: 2014. október 9.)
  35. ↑ Astana and Nice established twin relations. Akimat of Astana, 2014. július 5. [2014. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 9.)
  36. ↑ Declaration of intent signed by Akim of Astana and Mayor of Croatias capital. Akimat of Astana, 2014. július 4. [2014. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 9.)

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Asztana&oldid=27541041”