Davida Leó

Boldogi Davida Leó (Srogow-Dólny, Gácsország, 1852. március 8. – Budapest, Józsefváros, 1929. november 24.) orvosdoktor, anatómus és egyetemi tanár. Davida Jenő nagybátyja.

Davida Leó
Született	1852. március 8. Srogów Dolny
Elhunyt	1929. november 24. (77 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orvos patológus
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1876, orvostudomány)
Sírhelye	Házsongárdi temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Nagybátyja, Davida Sándor budapesti gyakorló orvos fogadta örökbe. A gimnáziumot és az egyetemet Pesten végezte. A Budapesti Tudományegyetem nyerte el orvosdoktori, szülészmesteri és a sebészi oklevelét 1876-ban. Egyetemi évei alatt két alkalommal volt leíró- és tájbonctani demonstrátor, három ízben lett pályanyertes bonctani, sebészeti és gyógyszertani pályakérdéseknél. A bonctani előmenetelei alapján pedig 300 forintos állami ösztöndíjat nyert. Az utolsó tanévben mint gyógyszertani gyakornok Balogh Kálmán tanár mellett működött. 1875 novemberében mint szigorló-orvos Mihalkovics Géza fejlődéstani tanársegéde lett. 1876-ban a leíró- és tájbonctani tanszékhez nevezték ki tanársegédnek, ahol Lenhossék József tanár mellett működött négy éven át. Közben egy évig, 1878 augusztusától 1879 júliusáig a boszniai hadjáratban mint császári és királyi főorvos vett részt. 1881 januárjában a kolozsvári egyetem leíró- és tájbonctani tanszéke mellé helyettes tanárnak nevezték ki. Ugyanott 1882-ben az idegbonctanból magántanári képesítést szerzett és július 20-án a leíró- és tájbonctan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Tanárként kétszer, 1882-ben és 1885-ben az állam költségén külföldre utazott, hogy bonctani, kórbonctani és törvényszékorvostani intézetek berendezését és fölszerelését tanulmányozza. Meglátogatta a bécsi, prágai, müncheni, erlangeni, heidelbergi, würzburgi, tübingeni, giesseni, göttingeni, jénai, lipcsei, hallei, berlini, strasbourgi, nancyi, zürichi, berni, bázeli és párizsi orvosi fakultások intézeteit. Szerzett tapasztalatait a kolozsvári anatómia (bonctani, kórbonctani és törvényszékorvostani intézetek együtt) díszes és modern épületének fölépítésénél és berendezésénél érvényesítette. A Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat és a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat rendes tagja, a kolozsvári egyetem orvosi karának negyedízben dékánja is volt. 1919-ben, amikor Erdély román megszállását követően a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem is román kézre került, a magyar professzorok többsége, így Davida Leó is Budapestre menekült. Ő hozta létre a szegedi egyetem anatómiai intézetét. 1921-ben vonult nyugdíjba.

Leíró bonctannal foglalkozott, kutatta a csigolya közti dúcokat, és a végtagok gyűjtőereit. Kutatási eredményeit külföldi szaklapok közölték.

Orvosi cikkei:

• Boncztani átmetszetek állandó eltartásáról és egyes testrészek megkövítéséről. Előleges közlemény. (Orvosi Hetilap, 1873)
• Über die Multiplicität der Lumbal und Sacral-Spinalganglien (Centralblatt für die medizische Wissenschaft, 1880)

Munkái

• Az ágyéki és keresztagyi dúczok többszörösségéről. Budapest, 1880 (Értek. a term. tud. kör X. 16.)
• A nyaki idegek gyökei- és csigolyaközti dúczainak magatartásáról a perobrachia egy esetében. Kolozsvár, 1881 (Orvos t. t. Értesítő, orvosi szak III. füzet.)
• Über das Verhalten der Spinalwurzeln und Spinalganglien der Halsnerven in einem Falle von Perobrachie. Berlin, 1882 (Virchow's Archiv f. path. Anat. u. Phys. u. f. kl. Med.)
• Eddig nem észlelt szürke dúczokrol az ágyéki és keresztidegek hátsó gyökein. Kolozsvár, 1882 (Orvos t. t. Értesítő, orvosi szak 1 füzet.)
• A gerinczagyi idegek mellső és hátsó ágainak képződésmódjáról. Uo. 1882 (Orv. t. t. Ért., orvosi szak 2. füz.)

Vezetése és útmutatása mellett a következő dolgozatok adattak ki intézetéből: Az embersziv idegsejtjei, dr. Szentkirályi Gézától (Orvos t. t. Ért. 1884. 2. füz.), A XI. agyidegről, dr. Hints Elektől (Uo. 1886. III. füz.), A vagus járulékos idegének körzeti elterjedése területéről, dr. Hints Elektől (Uo. 1888. I.), Adatok a szividegek boncztanához, Békésy Géza orvosnövendéktől (Uo. 1888. I.), A jobb kulcs alatti ütér mint az aorta iv negyedik ága, dr. Hantz Mihálytól. (Orvosi Hetilap, 1891)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Az intézet rövid története Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődésitani Intézet
• [https://web.archive.org/web/*/http://abcd.hu/szemelyi-nevter/?id=274866&date=2021-02-28 274866&date=2021-02-28 Davida Leó] a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Szállási Árpád: A két Davida
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932
• Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997. 1-2. köt.
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.  
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.  
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8