Erzsébet (keresztnév)

női utónév
(Erzsébet szócikkből átirányítva)

Az Erzsébet női név, amely a héber Eliseba (אֶלִישֶׁבֵע Elíseva, úgynevezett „erős” alakja אֶלִישָׁבַע Elísáva) névből származik, ennek nyugati Elisabeth alakjából fejlődött ki. Fejlődési sora: Elsábet→Elsébet→Erzsébet. Ennek eredeti jelentése: „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy „Isten a teljesség”, „Isten a tökéletesség”.[1]

Árpád-házi Szent Erzsébet (14. századi itáliai festmény)

Rokon nevek

szerkesztés

Babett, Babetta, Béta, Betta, Betti, Bettina, Böske, Csöre, Eliz, Eliza, Elizabet, Ella, Elza, Ilze, Iza, Izabel, Izabell, Izabella, Lili, Liza, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Lizi, Örzse, Szavéta, Véta, Zsóka

november 19.[1]

Erzsébet-napi hiedelem, hogy ennek a napnak az időjárása a karácsonyi időt jósolja meg.[2]

Gyakorisága

szerkesztés

Az Erzsébet Magyarországon a 14. századig a leggyakoribb női név, azóta is a legnépszerűbbek között volt. A 20. század végére kicsit visszaszorult a névadásban, de még gyakori, a 2000-es években azonban már nem szerepel a 100 leggyakrabban adott női név között.[1][3][4]

Ugyanakkor a teljes népességet tekintve az Erzsébet név még mindig a második leggyakrabban viselt női név a Mária után, 2019-ben összesen több mint 200 000 nő neve volt.

Idegen nyelvi változatai

szerkesztés

Híres névviselők

szerkesztés

„Erzsébet” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján

Erzsébetek

szerkesztés
 
Erzsébet magyar királyné
 
Liza Minnelli

Uralkodók és családtagjaik:


Egyéb Erzsébetek

szerkesztés

Vezetéknévként

szerkesztés

A 14-17. században, amikor a vezetéknevek kialakultak, az anya neve ritkán vált családnévvé, de ennek ellenére az Erzsébet variációi, az Erzsik és az Örzse többféle alakban is előfordultak: Eörsik, Ersik, Eőrse, Eörsse.[2]

Földrajzi névként

szerkesztés

A települések védőszentjükről lettek elnevezve

A művészetekben

szerkesztés

A népnyelvben

szerkesztés
  • Szent Erzsébet virágocska a neve Nógrád vármegyében a napvirágnak (Helianthemum), melyet máshol tetemoldó fűnek is neveznek.[2]
  • kukorörzse a neve a salamonpecsétnek (Polygonatum)[2]
  • boglyasperzsi a neve egy virágfajtának[2]
  • büdöslizi vagy büdösliza a neve a muskátlinak[2]
  • erzsipaszuly, erzsibab, a neve egy gömbölyű lilástarka, bokros babnak[2]
  • bözsike volt a neve Szentesen a nyenyerének vagy a tekerőnek[2]
  • kisebb Erzsók orránál: ezt olyan dolgokra mondták, amik nagyon kicsik voltak[2]
  1. a b c Ladó-Bíró, 170. old.
  2. a b c d e f g h i Fercsik-Raátz, 110. old.
  3. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  4. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források

További információk