Erzsébet (keresztnév)

női keresztnév
(Lizavéta szócikkből átirányítva)

Az Erzsébet női név, amely a héber Eliseba (אֶלִישֶׁבֵע Elíseva, úgynevezett „erős” alakja אֶלִישָׁבַע Elísáva) névből származik, ennek nyugati Elisabeth alakjából fejlődött ki. Fejlődési sora: Elsábet→Elsébet→Erzsébet. Ennek eredeti jelentése: „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy „Isten a teljesség”, „Isten a tökéletesség”.[1]

Rokon nevekSzerkesztés

Babett, Babetta, Béta, Betta, Betti, Bettina, Böske, Csöre, Eliz, Eliza, Elizabet, Ella, Elza, Ilze, Iza, Izabel, Izabell, Izabella, Lili, Liza, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Lizi, Örzse, Szavéta, Véta, Zsóka

NévnapokSzerkesztés

november 19.[1]

Erzsébet-napi hiedelem, hogy ennek a napnak az időjárása a karácsonyi időt jósolja meg.[2]

GyakoriságaSzerkesztés

Az Erzsébet a 14. századig a leggyakoribb női név, azóta is a legnépszerűbbek között volt. A 20. század végére kicsit visszaszorult, de még gyakori, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.[1][3][4]

A Betti, Elizabet, Liza és a Zsóka az 1990-es években igen ritka név, az Elizabet 2003–2004-ben a 89-96. legnépszerűbb női név, azóta nincs az első százban, a Liza 2003 és 2007 kivételével a 65-99. leggyakoribb női név, a Betti és a Zsóka a 2000-es években nincs az első százban.

A Béta, Betta, Eliz, Ilze, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Örzse, Szavéta és a Véta az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nincsenek az első százban.

Idegen nyelvi változataiSzerkesztés

Híres névviselőkSzerkesztés

„Erzsébet” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján

ErzsébetekSzerkesztés

MagyarokSzerkesztés

Uralkodók és családtagjaik:

Elizek, Elizabetek, Ilzék, Lizák, Lizavéták, Lizettek, Lizetták és LizikSzerkesztés

Szavéták, Véták, ZsókákSzerkesztés

Egyéb ErzsébetekSzerkesztés

VezetéknévkéntSzerkesztés

A 14-17. században, amikor a vezetéknevek kialakultak, az anya neve ritkán vált családnévvé, de ennek ellenére az Erzsébet variációi, az Erzsik és az Örzse többféle alakban is előfordultak: Eörsik, Ersik, Eőrse, Eörsse.[2]

Földrajzi névkéntSzerkesztés

A települések védőszentjükről lettek elnevezve

A művészetekbenSzerkesztés

A népnyelvbenSzerkesztés

  • Szent Erzsébet virágocska a neve Nógrád megyében a napvirágnak (Helianthemum), melyet máshol tetemoldó fűnek is neveznek.[2]
  • kukorörzse a neve a salamonpecsétnek (Polygonatum)[2]
  • boglyasperzsi a neve egy virágfajtának[2]
  • büdöslizi vagy büdösliza a neve a muskátlinak[2]
  • erzsipaszuly, erzsibab, a neve egy gömbölyű lilástarka, bokros babnak[2]
  • bözsike volt a neve Szentesen a nyenyerének vagy a tekerőnek[2]
  • kisebb Erzsók orránál: ezt olyan dolgokra mondták, amik nagyon kicsik voltak[2]

EgyébSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Ladó-Bíró, 170. old.
  2. a b c d e f g h i Fercsik-Raátz, 110. old.
  3. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  4. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250