Erzsébet (keresztnév)
Az Erzsébet női név, amely a héber Eliseba (אֶלִישֶׁבֵע Elíseva, úgynevezett „erős” alakja אֶלִישָׁבַע Elísáva) névből származik, ennek nyugati Elisabeth alakjából fejlődött ki. Fejlődési sora: Elsábet→Elsébet→Erzsébet. Ennek eredeti jelentése: „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy „Isten a teljesség”, „Isten a tökéletesség”.[1]
Rokon nevekSzerkesztés
Babett, Babetta, Béta, Betta, Betti, Bettina, Böske, Csöre, Eliz, Eliza, Elizabet, Ella, Elza, Ilze, Iza, Izabel, Izabell, Izabella, Lili, Liza, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Lizi, Örzse, Szavéta, Véta, Zsóka
NévnapokSzerkesztés
Erzsébet-napi hiedelem, hogy ennek a napnak az időjárása a karácsonyi időt jósolja meg.[2]
GyakoriságaSzerkesztés
Az Erzsébet Magyarországon a 14. századig a leggyakoribb női név, azóta is a legnépszerűbbek között volt. A 20. század végére kicsit visszaszorult a névadásban, de még gyakori, a 2000-es években azonban már nem szerepel a 100 leggyakrabban adott női név között.[1][3][4]
Ugyanakkor a teljes népességet tekintve az Erzsébet név még mindig a második leggyakrabban viselt női név a Mária után, 2019-ben összesen több mint 200 000 nő neve volt.
Idegen nyelvi változataiSzerkesztés
Híres névviselőkSzerkesztés
„Erzsébet” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
ErzsébetekSzerkesztés
- Erzsébet vagy Eliseba, Mózes sógornője a Bibliában
- Erzsébet, Keresztelő Szent János édesanyja a Bibliában
MagyarokSzerkesztés
- Árpád-házi Szent Erzsébet
- Báthori Erzsébet nemesasszony
- Cseszneky Erzsébet grófnő, mecénás
- Csézi Erzsébet énekesnő
- Galambos Erzsi színművész
- Galgóczi Erzsébet író
- Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes
- Házy Erzsébet operaénekes
- Heirits Erzsébet kétszeres Európa-bajnok asztaliteniszező
- Kertész Erzsébet író
- Komlóssy Erzsébet operaénekes
- Kovács Erzsi énekesnő
- Köteles Erzsébet olimpiai bajnok tornásznő
- Kútvölgyi Erzsébet színművész
- Márkus Erzsébet olimpiai ezüstérmes súlyemelő
- Máthé Erzsi színművész
- Milassin Erzsébet válogatott labdarúgó
- Nagy Erzsébet újságíró
- Pártos Erzsi színművész
- Pásztor Erzsi színművész
- Sándor Erzsi operaénekes
- Simor Erzsi színművész
- Schaár Erzsébet szobrász
- Spéter Erzsébet, az Erzsébet-díj alapítója
- Szőnyi Erzsébet zeneszerző
- Szontagh Erzsébet, a csetneki csipke egyik létrehozója
- Viski Erzsébet kajakozó
Uralkodók és családtagjaik:
- Łokietek Erzsébet királyné, Károly Róbert felesége
- Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
- Szilágyi Erzsébet, Mátyás király édesanyja
- I. Erzsébet angol királynő
- Erzsébet brit királyné, II. Erzsébet brit királynő anyja
- II. Erzsébet brit királynő
- Erzsébet orosz cárnő
- Erzsébet magyar királyné (Sisi)
- Erzsébet Mária főhercegnő (Rudolf trónörökös lánya)
- Erzsébet belga királyné
- Wiedi Erzsébet román királyné
Egyéb ErzsébetekSzerkesztés
VezetéknévkéntSzerkesztés
A 14-17. században, amikor a vezetéknevek kialakultak, az anya neve ritkán vált családnévvé, de ennek ellenére az Erzsébet variációi, az Erzsik és az Örzse többféle alakban is előfordultak: Eörsik, Ersik, Eőrse, Eörsse.[2]
Földrajzi névkéntSzerkesztés
A települések védőszentjükről lettek elnevezve
- Szenterzsébet, több település illetve településrész neve
- Erzsébet település Baranya megyében
- Pesterzsébet, Budapest városrésze
- Erzsébet-sziget, dunai sziget Komáromnál
- Erzsébetváros, több település neve, illetve városrésze
- Erzsébetháza, Erzsébetkápolna községek Szlovákiában
- Erzsébetliget, Erzsébettelep, Erzsébettelek, Budapest városrészei
- Béta település Romániában
A művészetekbenSzerkesztés
- Szent Erzsébet vagy Erzsébet asszony a szereplője, mint lányát férjhez adó anya, egy várkörjáró játék-sorozatnak
- Világszép Erzsébet, Tündérszép Erzsébet, mesealakok
- Szemérmetes Erzsók a szereplője Petőfi Sándor A helység kalapácsa című eposzának
- Számtalan festmény és oltárkép készült a középkorban Erzsébetről, Keresztelő Szent János anyjáról vagy Árpád-házi Szent Erzsébetről. Ez utóbbiról a leghíresebb ábrázolás a kassai székesegyházban látható szárnyasoltár, mely a legnagyobb festett szárnyasoltár, és a szent életét mutatja be.
A népnyelvbenSzerkesztés
- Szent Erzsébet virágocska a neve Nógrád megyében a napvirágnak (Helianthemum), melyet máshol tetemoldó fűnek is neveznek.[2]
- kukorörzse a neve a salamonpecsétnek (Polygonatum)[2]
- boglyasperzsi a neve egy virágfajtának[2]
- büdöslizi vagy büdösliza a neve a muskátlinak[2]
- erzsipaszuly, erzsibab, a neve egy gömbölyű lilástarka, bokros babnak[2]
- bözsike volt a neve Szentesen a nyenyerének vagy a tekerőnek[2]
- kisebb Erzsók orránál: ezt olyan dolgokra mondták, amik nagyon kicsik voltak[2]
EgyébSzerkesztés
- Erzsébet-apácák, betegápoló nővérek
- Erzsébet híd több híd neve
- Erzsébet tér több tér neve
- Erzsébet körút, út Budapesten
- Erzsébet-kilátó, budapesti kilátó a János-hegyen
- Erzsébet-díj, magyar kulturális díj
JegyzetekSzerkesztés
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250