Szőnyi Erzsébet

magyar zeneszerző (1924–2019)

Szőnyi Erzsébet (Budapest, 1924. április 25.Budapest, 2019. december 28.)[2] a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, kiváló művész.

Szőnyi Erzsébet
A Magyar Örökség-díj átadásakor (2004)
A Magyar Örökség-díj átadásakor (2004)
Született 1924. április 25.
Budapest
Elhunyt 2019. december 28. (95 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Gémes Lajos (h. 1948)
Gyermekei két gyermek
SzüleiSzőnyi Jenő
Piszanoff Alice
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőnyi Erzsébet témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

 
Keresztúry Dezsőné, Szokolay Sándor és Kerekes Károly társaságában, a Magyar Örökség-díj átadásakor, 2004.

Édesapja művészetkedvelő banktisztviselő volt: főként festett, rajzolt, de énekelt is, amihez a kíséretet édesanyja adta. A család egyetlen gyermeke, Szőnyi Erzsébet Benczúr Aglájánál (Benczúr Gyula unokahúgánál[3]) kezdte zongoratanulmányait.

1934 és 1942 között a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban végezte el a középiskolát, ahol Sztojanovits Adrienne tanítványa volt. Az intézmény neves kórusát zongorán kísérte. Magánúton összhangzattant tanult Laurisin Miklósnál. Első szerzeményei is a gimnáziumi évek alatt keletkeztek.

1942 és 1945 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Bárdos Lajos és Vásárhelyi Zoltán irányításával elvégezte a középiskolai énektanárképző és karvezető szakot. 1943-tól 1947-ig Kodály Zoltántól etnomuzikológiát tanult, mellette 1944–46-ban zongora szakot is végzett Szegedi Ernőnél, kamarazene-tanára Weiner Leó volt. Ferencsik Jánostól a vezénylés alapjait sajátította el. 1945-től 1947-ig Bárdos javaslatára Viski János zeneszerzés-növendéke volt, az egyetlen lány a szakon.

Első szerzői sikerét a Munkás Dalosszövetség 1947-es jeligés pályázatának megnyerésével aratta, amivel Kodály mellett felesége, Sándor Emma érdeklődését is felkeltette. Az 1947–48-as tanévben francia állami ösztöndíjjal a párizsi Conservatoire-on Tony Aubin osztályában tanult, Nadia Boulanger, illetve Olivier Messiaen műveivel ismerkedett. Itteni tanulmányait I. divertimentója, saját maga által vezényelt bemutatójával zárta, amire megkapta a Prix de Composition-t.

Akadémiai tanulmányai mellett 1945-től a Szilágyi Erzsébet Gimnázium ének-zene tanára volt, alkalmanként Kodályt helyettesítette a főiskolai népzene órákon. 1948 és 1981 között a Zeneakadémián tanított, ahol 1960-tól tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozott. Első pedagógiai munkáját 1954-ben írta. Éveken át vezette a Szilágyi Erzsébet Gimnázium leánykórusát.

1961-től állt kapcsolatban a Zenei Nevelés Nemzetközi Társaságával (ISME), a szervezet 1964-es budapesti konferenciáján elnökségi tagjává választották. Negyven éven át szervezője volt az először 1967-ben megrendezett esztergomi Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetemnek. 1978 és 2003 között a Magyar Kodály Társaság társelnöke és a Bárdos Lajos Társaság társelnöke volt. 1992–96-ig a Magyar Zenei Kamara alelnöke, 1996-tól a Magyar Muzsikus Fórum társelnöke. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. 1993–94-ben a Magyar Rádió felügyelőbizottságának elnöke. A hartfordi (USA) Kodály Musical Training Institute tagja, a francia Kodály Társaság tiszteletbeli elnöke és a Kóta tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Kodály Társaság (IKS) és a varsói Chopin Társaság tiszteletbeli tagja volt.

Kodály Zoltán zenepedagógiai módszerének világszerte ismert folytatója és népszerűsítője volt.

1994 óta a törökbálinti zeneiskola viseli a nevét. Nagy odaadással és figyelemmel kísérte a zeneiskolában folyó nevelő-oktató munkát. 2003-tól vezetésével rendezték meg a Szőnyi Erzsébet Regionális Szolfézsversenyt, amelyen a térség zeneiskoláinak szolfézstanulói vesznek részt. 2005-ben létrehozta a Zenélő Gyermekekért Alapítványt. 2006-ban Törökbálint képviselő-testületétől Volf György-díjat kapott, 2009-ben a város díszpolgára lett.

Szőnyi Erzsébet egyike a legigényesebb és legszellemesebb magyar zeneszerzőknek. Nem hódol be semmiféle divatnak, de nem is zárkózik el attól, amit inspirativnak vél.
Csehy Zoltán, 2015

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Főbb műveiSzerkesztés

Színpadi művekSzerkesztés

  • Pantomim (balett, 1949)
  • Kerti mese (mesebalett, 1949)
  • A tücsök és a hangya (mesebalett, 1953)
  • Dalma (opera, Jókai Mór nyomán Kováts Edit, 1953)
  • A makrancos királylány (gyermekopera, Kováts Edit, 1955, ősbemutató: Magyar Rádió, 1961. február 27.)
  • Firenzei tragédia (opera, Oscar Wilde drámája Kosztolányi Dezső fordításában, 1957, ősbemutató: Koppenhága, 1960 [koncertszerűen, németül, ford. Max Maierfeld], színpadi bemutató: Meiningen, 1960. február 25. [németül], magyarországi bemutató: Pécsi Nemzeti Színház, 1970. június 12.)
  • A képzelt beteg (musical, Molière nyomán Illyés Gyula, 1961)
  • Kis rongyos (zenés játék gyermekeknek, Fáy Hildegard szövege, 1962)
  • Száz cifra ködmön (zenés játék, Mikszáth Kálmán nyomán Benedek András, 1965)
  • Az aranyszárnyú méhecske (gyermekopera, Orbán Éva szövege, 1974)
  • Vidám sirató egy bolyongó porszemért (zenés játék, Sütő AndrásWeöres Sándor, 1979)
  • Az igazmondó juhász (meseopera, Donászy Magda, 1979)
  • Adáshiba (opera, Szakonyi Károly, 1980, ősbemutató: Szegedi Nemzeti Színház, 1982. május 7.)
  • Elfrida (madrigálopera, Arany László, 1984, ősbemutató: Magyar Rádió, 1987. augusztus 24.)

Oratórikus művekSzerkesztés

  • A didergő király (gyermekoratórium, Móra Ferenc–Orbán Éva, 1959)
  • A hazug katona (oratórium, Török Sándor, 1960)
  • Tinódi egri summája (ifjúsági oratórium, Tinódi Lantos Sebestyén szövegeire, 1964)
  • József Attila kantáta (1968)
  • Népdalkantáta (Lukin László, 1971)
  • Radnóti kantáta (1974)
  • Gyulai névtelen éneke (oratórium, ismeretlen szerző szövege, 1983)
  • Béla király a Bükkben (oratórium, Hárs Ernő, 1986)

Zenekari művekSzerkesztés

  • Parlando és giusto (1947)
  • I. divertimento (1948)
  • II. divertimento (1951)
  • Intermezzo (fúvószenekarra, 1954)
  • Reggel a hegyekben (fúvószenekarra, 1956)
  • Orgonaverseny (1957–58, ősbemutató a prágai nemzetközi orgonaversenyen, 1958)
  • Trio concertino (ifjúsági zenekarra, 1958)
  • Overtura piccola (ifjúsági zenekarra, 1962)
  • Toborzó (fúvószenekarra, 1963)
  • Piccola instructione (ifjúsági zenekarra, 1964)
  • Musica festiva (szvit, 1965)
  • Prelűd és fúga (1969)
  • Lento és allegro (ifjúsági zenekarra, 1969)
  • Három ötlet négy tételben (zongorára és zenekarra, 1980)
  • Zenetörténeti séta kilenc tételben (ifjúsági zenekarra, 1986)

Egyházi zeneSzerkesztés

  • Missa misericordiae – az Irgalom miséje (latin mise nőikarra, zenekarra, orgonára) Készült: a Kodály Nőikari Találkozó alkalmából 1966-ban.
  • Missa misericordiæ. Requiem férjem és fiaim emlékére (vegyeskarra és orgonára, latin és magyar szövegre, 2011)
  • Szent Erzsébet-mise (egyszólamú, magyar nyelvű)
  • motetták: A Lélekhez, Stabat Mater (Babits Mihály fordítására)

és más egyházi ihletésű művek.

KórusművekSzerkesztés

  • Új várak épültek (Ady Endre, 1947)
  • Három leánykar (Kriza János, 1947)
  • Balatoni képek (Sárhelyi Jenő, 1953)
  • Katonadal (férfikarra, Balassi Bálint, 1956)
  • Due sonetti di Petrarca (vegyeskarra, hárfára és klarinétra, 1960)
  • Anekreoni dalok (vegyeskarra, 1962)
  • Sirató. Elégia Kodály Zoltánért (női karra, fuvolára, brácsára és cimbalomra, népi szövegekre, 1967)
  • Vakáció előtt (gyermekkarra, Szabó Lőrinc, 1969)
  • A tintásüveg (gyermekkarra, Petőfi Sándor, 1970)
  • Öt japán dal (gyermekkarra, Kosztolányi Dezső, 1971)
  • Óda a jelenhez (vegyeskarra, Pablo Neruda, 1979)
  • Tájkép három változatban (vegyeskarra, Juhász Gyula, 1983)
  • Mint forró csontok a máglyán (vegyeskarra, Babits Mihály, 1983)
  • Motetta a lélekről (vegyeskarra és orgonára, újszövetségi szövegekre, 1983)
  • Dániel éneke
  • Frühzeitiger Frühling
  • Három változat
  • Jelek
  • Korai tavasz
  • Réten szaladoztunk
  • Valami hívot az éj közepén
  • Veni Creator Spiritus

Egyéb zeneművekSzerkesztés

  • Kórusok John Gracen Brown verseire
  • Három gyermekkar Hárs Ernő verseire
  • Húsz magyar népdal (két fuvolára és gitárra) 1978
  • Szonáta (nagybőgőre és zongorára) 1982
  • Francia szvit (mélyhegedű-zongora)
  • Evokáció (zongorára és orgonára) 1985
  • Fantázia (hárfa)
  • további kórusok és kamaraművek.

KönyvekSzerkesztés

  • A zenei írás-olvasás módszertana I-IV., 1954, gyakorló füzetekkel (megjelent magyar, angol, japán, olasz, portugál nyelven)
  • Kodály's Principles in Practice, 1973 (megjelent angol, francia, német, spanyol, portugál, olasz és thai nyelven)
  • Öt kontinensen a zene szolgálatában; Gondolat, Bp., 1979
  • Kodály Zoltán zenepedagógiai elvei és munkássága; TIT, Bp., 1982
  • Kodály Zoltán nevelési eszméi, 1987
  • Zenei nevelési irányzatok a XX. században, 1989
  • Kodály Zoltán nevelési eszméi a harmadik évezred küszöbén. A Nemzetközi Kodály Konferencia (1997. IX. 22-24.) Zenepedagógiai Szekciójának anyaga; szerk. Szőnyi Erzsébet; Kodály Intézet, Kecskemét, 1999
  • Hiszek a zene erejében... Szőnyi Erzsébet zeneszerzővel beszélget Mezei Károly; Kairosz, Bp., 2010 (Magyarnak lenni)

DiszkográfiaSzerkesztés

  • 1984-ben szerzői lemeze (LP) jelent meg: 5 Preludes; Trio Sonata; 3 ideas in 4 Movements; Radnóti Cantata (Hungaroton, SLPX 12623)
  • 2004-ben szerzői CD-je jelent meg: Concerto per organo e orchestra; Hungaroton, Bp., 2004
    • Műsora:

Orgonaverseny (Concerto per organo e orchestra) Hat középkori himnusz Sík Sándor fordításában (Six medieval hymns on translations by Sándor Syk) Hárfás kvintett (Quintet for Harp and String Quartet) Dalok Lanza del Vasto verseire (Songs on poems by Lanza del Vasto) Jeruzsálemi képek – szvit két zongorára (Pictures of Jerusalem – suite for 2 pianos) Hungaroton HCD 32246

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g Szőnyi Erzsébet – Nemzet Művésze. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
  2. Szőnyi Erzsébet – Nemzet Művésze. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
  3. Szőnyi Erzsébet zeneszerző, karnagy, zenepedagógus. Mmakademia.hu

ForrásokSzerkesztés