Feröeri kultúra
A feröeri kultúra a skandináv kultúrában gyökerezik. Mivel Feröer hosszú időn keresztül viszonylagos elszigeteltségben élt Európa többi részétől, nagy mértékben meg tudta őrizni hagyományos kultúráját. Az óészakiból származó feröeri nyelvet a norvég és dán behatások ellenére megőrizték.
A feröeri oktatási rendszer az 1990-es évek elején számos változáson ment át, és ma egy korszerű rendszernek számít. Az oktatási kínálat nagyjából megegyezik a Dániában elérhetővel. Az oktatási rendszer felügyelete az Oktatási és Kulturális Minisztérium (Mentamálaráðið) hatáskörébe tartozik.[1]
Népi kultúra
szerkesztésLánctánc és balladák
szerkesztés
A feröeri lánctánc és a hozzá tartozó régi balladák egész Európában egyedülálló értéket képviselnek: egyetlen más nép sem tudott középkori szokásokat ilyen élő módon megőrizni.
A feröeri nyelv a reformációtól kezdve megszűnt írott nyelvként létezni, és csak a balladák révén tudott fennmaradni. A feröeri lánctánc nem csak a némi hagyományok bemutatása, hanem napjainkban is a mindennapi élet szerves része.
A nemzeti ünnep az Ólavsøka július 28-29-én.
Nyelv
szerkesztés
A feröeri nyelv (feröeriül: føroyskt mál) az indoeurópai nyelvcsaládon belül a germán nyelvek közé tartozó nyelv. Közelebbről az északi germán nyelvek inzuláris nyelvei közé tartozik. Feröer hivatalos nyelve; itt Shetlanddal ellentétben megőrizték ősi nyelvüket, és ma is gondoskodnak az új igényeknek megfelelő fejlődéséről.[2]
A feröeri közeli rokona az izlandi nyelvnek és a nyugat-norvégiai nyelvjárásoknak, de az elszigetelődés miatt saját, egyedi karaktere van.[3] A feröeri nyelv és a Bergen-környéki falvak helyi nyelvjárása ma is megőrizte kölcsönös érthetőségét.[4] Ugyancsak rokona volt a régi grönlandi norvég nyelv, amely Grönland elnéptelenedésével párhuzamosan halt ki.
A feröerit Feröeren mintegy 48 000-en beszélik.[3] A Dániában és más országokban élő 17 000-25 000 emberrel együtt a beszélők száma mintegy 70 000-re tehető. A jelentős dániai csoportokon kívül szétszórtan sokan beszélik más skandináv országokban és az Egyesült Királyságban is.[5]
Oktatás, tudomány
szerkesztésA feröeri oktatási rendszer az 1990-es évek elején számos változáson ment át, és ma egy korszerű rendszernek számít. Az oktatási kínálat nagyjából megegyezik a Dániában elérhetővel. Az oktatási rendszer felügyelete az Oktatási és Kulturális Minisztérium (Mentamálaráðið) hatáskörébe tartozik.[1]
Általános iskola
szerkesztésA napközi gyermekfelügyelet községi kompetencia. A tankötelezettség a 7 és 16 év közöttiekre vonatkozik. A kilencosztályos általános iskola (Fólkaskulin) 1998 óta kötelező. A feröeri oktatáspolitika egyik alapvetése, hogy minden gyerek a saját településén járhasson általános iskolába; a gyerekek 8. osztálytól kerülnek összevont körzeti iskolákba. Az oktatás nyelve a feröeri. A dán nyelv oktatása a 3., az angolé az 5. osztályban kezdődik; a német 8. osztálytól választható. 8. osztálytól a kötelező tárgyak szűkebb köre mellett választható tárgyakat oktatnak. A 9. osztály végén letett vizsga teljesítése után lehet továbblépni a középfokú oktatásba, de egy további, szintén vizsgával záruló évig a diákok az általános iskolában is maradhatnak, amit sokan megtesznek.[1][6]
Középiskola
szerkesztésA középfokú oktatást gimnázium, valamint üzleti, műszaki, halászati, egészségügyi és tengerészeti szakközépiskolák biztosítják.[6] A rendes hároméves és a kétéves, felnőtteknek szóló gimnáziumi képzés a felsőoktatásra készít fel, és három iskolában érhető el (Føroya Studentaskúli og HF Skeið, Hoyvík; Studentaskúlin og HF- skeiðið í Eysturoy, Kambsdalur; Miðnámsskúlin í Suðuroy, Porkeri). Az üzleti (Føroya Handilsskúli, Tórshavn), a műszaki (Tekniski Skúli í Klaksvík, Tekniski Skúli í Tórshavn) és a halászati (Fiskivinnuskúlin, Vestmanna) szakközépiskolákban egy vizsgával záruló alapozó év után a tanulók elhelyezkedhetnek a szakmában, vagy további kétéves képzés után érettségit szerezhetnek. Az egészségügyi szakközépiskola (Heilsuskúli Føroya, Porkeri) egy egyéves és egy húsz hónapos képzést kínál, amelyek elméleti és gyakorlati részből állnak. A tengerészeti szakközépiskola (Klaksvíkar Sjómansskúli) nem tekinthető szorosan vett középiskolának, mivel az öt hónapos tanfolyam elvégzéséhez nem szükséges a kilencéves általános iskola elvégzése.[1]
Felsőoktatás
szerkesztésA felsőfokú oktatást hajógépészeti, tengerészeti, tanítóképző, üzleti és egészségügyi főiskolák mellett a Feröeri Egyetem (Tórshavn) képviseli.[6] A Feröeri Egyetem a feröeri nyelv és irodalom mellett természet-, történelem- és társadalomtudományokat is oktat. Hozzá tartozik az egészségügyi főiskola (Sjúkrarøktarfrøðiskúlin, Tórshavn), ahol négy év alatt ápolónői végzettség szerezhető. A tanárképző főiskola (Føroya Læraraskúli, Tórshavn) négyéves általános iskolai tanári és hároméves óvodapedagógusi képzést kínál. A gépészeti (Maskinmeistaraskúlin) és tengerészeti (Føroya Sjómansskúli) képzés szervezetileg egy közös főiskolán valósul meg.[1]
Egyéb oktatási formák
szerkesztésA Feröeri Népfőiskola az ország történelmében éppoly fontos szerepet játszott, mint a lakosság mai hétköznapjaiban. A Feröeri Nemzeti Könyvtár a feröeri és Feröerről szóló írások fő gyűjteménye.
Kutatás
szerkesztésFeröer 2010-ben csatlakozott az Európai Unió hetedik kutatás-fejlesztési keretprogramjához (2007–2013).[7]
Kulturális intézmények
szerkesztés
A feröeri művészet legátfogóbb gyűjteményének a Listasavn Føroya (Feröeri Művészeti Múzeum) ad otthont. Ezen kívül fontos megemlíteni az Észak Házát, az ország legfontosabb rendezvényközpontját.
Művészet
szerkesztésKépzőművészet
szerkesztés
A feröeri képzőművészet Európa és Skandinávia más tájainak művészetéhez viszonyítva fiatalnak számít, hiszen története alig több, mint száz évre nyúlik vissza.
A feröeri művészet első nagy korszakának két meghatározó alkotója Sámal Joensen-Mikines (1906–1979) és Ingálvur av Reyni (1920–2005) voltak, akik mindketten korszakalkotó szerepet játszottak a klasszikus modernizmus feröeri nézőpontjának kitágításában. Az első nagy hullám többi művésze is az őáltaluk meghatározott koordináta-rendszerben mozgott. Rajtuk kívül a korszak további kiemelkedő alakja Ruth Smith (1913–1958), a kolorista portré- és tájképfestészet úttörője, valamint Steffan Danielsen (1922–1976), aki a feröeri színvilágot a föld színeivel festette meg, és témái kizárólag helyi ihletésűek.
Janus Kamban (1913) a szobrászat úttörője a szigeteken. Számos díszítése a szobrászatot a feröeri művészet világának integráns részévé tette. Stilizált ember- és állatábrázolásai kitágították a feröeri képi világot.
Elinborg Lützen (1919–1995) révén a grafika is polgárjogot nyert, amely az ő linómetszés iránti töretlen érdeklődésének köszönhetően jelentősen gazdagította az ország művészeti életét.
A feröeri művészet első korszakát a kirobbanó fejlődés jellemzi, de a helyzet lényegében azóta sem változott: a kortárs művészet kitörő vitalitása ma is fejlődik és tágul.[8]
A legnagyobb kortárs művészek közé sorolhatjuk Ingálvur av Reyni (1920–2005) mellett, akinek műveit 2004 óta a neves koppenhágai Statens Museum for Kunst is kiállítja, Zacharias Heinesent (1936–), aki egy németországi templom oltárképét is festette. Bárður Jákupsson (1943–) festő a legfontosabb szerző, aki a feröeri művészetről publikál.
Irodalom
szerkesztésA feröeri irodalom V. U. Hammershaimbnak köszönheti születését, aki megalkotta a feröeri írásos nyelvet. A nemzetközileg legismertebb feröeri író William Heinesen, aki egyébként dánul írt. Az első író, aki feröeri nyelven írt, és számos világnyelvre lefordították, az ő barátja volt, Heðin Brú. Janus Djurhuus költészete stílusalkotó hatással bírt utódaira, míg öccse, Hans Andrias Djurhuus gyermekdalai révén a mai generációk mindennapjaiban is tovább él. Az első női író Súsanna Helena Patursson volt. Napjaink legjelentősebb feröeri irodalomtudósa Malan Marnersdóttir.
Film
szerkesztésAz első feröeri nagyjátékfilm a Katrin Ottarsdóttir rendezte Atlantic Rhapsody (1989). Ő rendezte a Bye Bye Bluebird (1999) című road moviet is. Dániában készült Jørgen-Frantz Jacobsen Barbara című regényének filmváltozata, a Barbara (1997).
Zene
szerkesztés.JPG)
Feröernek saját szimfonikus zenekara, egy ismert kórusa (Havnarkorið) és pezsgő zenei élete van. Zeneszerzői gyakran a nemzeti örökségként számontartott balladakincshez nyúlnak vissza, így sajátos utat járhatnak. A legismertebb kortárs feröeri zeneszerzők: Sunleif Rasmussen, Kristian Blak, Atli Petersen, Edvard Nyholm Debess és Heðin Meitil.
Nagy népszerűségnek örvendenek a fiatal tehetségek, mint Eivør Pálsdóttir, Guðrun Sólja Jacobsen, Lena Anderssen, Teitur Lassen, Høgni Lisberg és Brandur Enni, valamint a klasszikus Annika Hoydal.
Ismert rockbandák a Gestir, Makrel, Týr, 200 illetve az időközben feloszlott Clickhaze és Moirae.
Nagy szabadtéri könnyűzenei fesztiválok hazai és nemzetközi fellépőkkel a G! Festival Syðrugøtában és a Summarfestivalur Klaksvíkban. A kétévente megrendezett Prix Føroyar tehetségkutató verseny már számos fiatalt tett ismertté.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e The Faroese Educational System (angol nyelven). Altjóða Skrivstovan. [2010. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 18.)
- ↑ Stephen Metcalf: Into the Mystical Unreal Reality of the Faroe Islands (angol nyelven). T Style Magazine: Travel. The New York Times, 2007. március 25. (Hozzáférés: 2010. július 17.)
- ↑ a b Simon Ager: Faroese (Føroyskt) (angol nyelven). Omniglot, 2009. (Hozzáférés: 2009. február 16.)
- ↑ Young, G.V.C.. From the Vikings to the Reformation – A Chronicle of the Faroe Islands up to 1538 (angol nyelven). Man-sziget: Shearwater Press Limited, 1. o. (1979). ISBN 0-904980-20-0. Hozzáférés ideje: 2010. július 29.
- ↑ Faroese introduction (angol nyelven). Unilang.org, 2007. április 22. [2009. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 16.)
- ↑ a b c The Faroe Islands – Information Memorandum 2008 (angol nyelven) (PDF) pp. 5. Landsbanki Føroya, 2008. november. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 20.)
- ↑ Sajtóközlemény – A Tanács 3074. ülése (magyar nyelven) pp. 21. Az Európai Unió Tanácsa, 2011. március 10. (Hozzáférés: 2011. március 17.)
- ↑ Jens Frederiksen: Paintings and Basalt (angol nyelven). Bryggen Art - Nordatlantisk Kunst. [2009. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
További információk
szerkesztés- Listasavn Føroya – Feröeri Művészeti Múzeum (angol)
- Feröeri Írószövetség (angol)
- Feröeri Nemzeti Könyvtár (angol)
- Észak-fokok – a Napút irodalmi folyóirat tematikus száma, feröeri művek fordításaival (magyar)
- Paintings and Basalt, Bryggen Art - Nordatlantisk Kunst (dán, angol)
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Feröeri kultúra témájú médiaállományokat.
