Foktő

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében

Foktő község Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.

Foktő
Foktő Művelődési Ház
Foktő Művelődési Ház
Foktő címere
Foktő címere
Foktő zászlaja
Foktő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállásközség
PolgármesterBakai Károly (független)[1]
JegyzőTóth Zoltán
Irányítószám6331
Körzethívószám78
Népesség
Teljes népesség1409 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 18° 55′ 23″46.528000°N 18.923000°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 18° 55′ 23″46.528000°N 18.923000°E
Foktő (Bács-Kiskun vármegye)
Foktő
Foktő
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Foktő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Foktő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A település közigazgatási területe két nagy kiterjedésű, egymástól távol fekvő területből áll. A község belterülete a Duna mellett, Uszódtól 5 kilométerre délre, Kalocsától 3 kilométerre nyugatra fekszik. Kalocsától északra, Foktő községtől légvonalban közel 10 kilométernyire, az 51-es főút mellett terül el Kisfoktő, amelynek környéke a település exklávé része.

Bár a település közelében található, de nem tartozik közigazgatási területéhez a gerjeni komp bal parti felhajtójának környéke és a hozzá kapcsolódó gerjeni (meszesi) nyaralóterület, ezek Kalocsa város részei. A településhez tartozik a meszes üdülőterület kompjáró fölött lévő része.

Foktő észak felől Uszóddal, kelet felől Kalocsával, dél felől Bátyával, délnyugat felől Gerjennel, északnyugat felől pedig Pakssal határos; Kisfoktő területe azonban érintkezik még Dunaszentbenedek, Géderlak és Dunapataj határszéleivel is. A legközelebbi megyeszékhely Tolna vármegye székhelye, a mintegy 40 kilométerre található Szekszárd.

A község határában, a kompállomás közelében, attól északra folyik a Dunába a település belterületén is végighúzódó Csorna–Foktői-csatorna.

Megközelítése

szerkesztés

A település közigazgatási területén áthalad a Dunapatajtól Kalocsáig húzódó 5106-os út, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Az 51-es főúttal az 5122-es út is összeköti, ezt a távlati tervek szerint a Kalocsa és Paks közúti kapcsolatát majdan biztosítani hivatott 512-es főút részévé is átsorolhatják a jövőben. A települést közvetlen kerékpárút köti össze Kalocsával.

Története

szerkesztés

A település és környéke már ősidők óta lakott hely: a falu melletti Kisvajta-dűlőben bronzkori, a főút körül a kelta "kocsitemetkezés", a Kisbasaréti-dűlőben római kor leletei kerültek felszínre.

Foktő nevét 1311-ben említették először az oklevelek.

1599 tavaszán a dunai naszádosok, a hajdúk támogatásával, Pálffy Miklós vezérlete alatt fényes győzelmet arattak a törökök fölött, akiknek élelemszállító hajóit Foktő és Uszód között szétverték. A török hódoltság alatt sem pusztult el a település. 1691-ben 1/4, 1695-ben 1 portát írtak itt össze. A helység Törökképi kertek nevű dűlője a török világ emlékét őrzi.

Református anyaegyháza 1620-ban a fennmaradt adatok szerint már fennállt.

1720-ban pedig már népes helységként volt említve. Anyakönyvei 1756-ban kezdődnek.

Római katolikus egyháza 1762-ben alakult meg és anyakönyvei is ettől az évtől kezdődtek. Ebben az évben ugyanis Vajtáról jobbágyok érkeztek az ottani rossz viszonyok miatt.[3]

1832-ben nagy tűzvész pusztított itt, ekkor az egész helység leégett.

1848-ig a kalocsai érsek volt a település földesura és később is az érsekség volt a legnagyobb birtokosa.

Az úrbéri egyezség és szabályozás Foktőn 1857-ben történt meg.

A 20. század elején az 1950-es megyerendezés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kalocsai járásához tartozott.

1910-ben 3353 lakosából 3335 magyar volt. Ebből 2040 római katolikus, 1244 református, 62 izraelita felekezetű volt. 1938 júniusában sorozatgyilkosság történt a faluban.[4]

A második világháború alatt a teljes izraelita közösség elpusztult.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Gombos János (független)[5]
  • 1994–1998: Gombos János (független)[6]
  • 1998–2002: Gombos János (független)[7]
  • 2002–2006: Jakab Ferenc (független)[8]
  • 2006–2010: Jakab Ferenc (független)[9]
  • 2010–2014: Dr. Jakab Ferenc (független)[10]
  • 2014–2019: Bakai Károly (független)[11]
  • 2019–2024: Bakai Károly (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1628
1618
1521
1547
1391
1409
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,2%, református 19,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,4% (22,1% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 1,1% németnek, 0,4% örménynek, 0,3% horvátnak, 0,3% szerbnek, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% románnak, ukránnak és szlováknak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,1% volt római katolikus, 18% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,6% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[13]

Önkormányzati szolgáltatás

szerkesztés
  • Óvoda és szociális ellátás
  • Könyvtár
  • Művelődési Ház
  • Tájház
  • Védőnő
  • Háziorvos

Nevezetességei

szerkesztés

Testvértelepülések

szerkesztés
  1. a b Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543-1768). In Fitz Jenő (szerk.): Alba Regia. I. Székesfehérvár, 1960, 89. p.
  4. PMH 17/130, 4 (1938. június 8.)
  5. Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  8. Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  9. Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  10. Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  11. Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. november 16.)
  12. Foktő Helységnévtár
  13. Foktő Helységnévtár