Gőtés-tó
A Gőtés-tó Budapest III. kerületében, a békásmegyeri lakótelep mellett található. Az évek során majdnem teljesen megszűnt, de rendeződni látszik a sorsa. Sok védett állat található itt.
| Gőtés-tó | |
 | |
| Ország(ok) |  Magyarország |
| Hely | Budapest |
| Típus | mesterséges tó |
| Települések | Békásmegyer |
| Elhelyezkedése | |
 Gőtés-tó
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 35′ 44″, k. h. 19° 02′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 44″, k. h. 19° 02′ 28″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gőtés-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A Gőtés-tó Békásmegyeren a Honvéd utca, a Hegyláb utca, a Mező utca és az ELMŰ Mező utcai trafóállomása között fekszik.
A múlt szerkesztés
A tó újabb keletű. Az 1930-as években egészen Csillaghegyig kiterjedő, beépítés nélküli vizenyős rét volt, melynek északnyugati sarkában kis rétegforrás fakadt.
„Békás-forrás” vagy „Róka-forrás” néven is említették a régebbi térképek. A forrás vize a Békási-patakba folyt.
Az eredeti nagy vizenyős rét mára már csaknem eltűnt.
A tó túlnyomó részét 1977-ben feltöltötték. Az építkezés befejezése után a területet nem rendezték, sőt mindenféle törmeléket kezdtek a környékére hordani.
A vízinövények és az oda települt állatok élőhelye egyre szűkült, végül csak az ELMŰ-telep környékére korlátozott.
Az áldatlan állapot szerkesztés
A kis zöld sziget megmentéséért 1987 óta folyik a küzdelem. A kis nádas vizét biztosító Honvéd utcai forrást először a lakótelep építése fojtotta el.
Majd két kisebb gödörben újra feltört a víz.
1992-ben sikerült felszámolni az illegális hulladéklerakást, de az élőhely 1994-ben ismét majdnem megszűnt a szennyezés miatt.
A tó megmentése szerkesztés
1996-ban megkezdődött a tórendszer kitisztítása, rehabilitációja. A Gőtés-tó rehabilitációja a helyi önkormányzat, a Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány, az aktív helyi lakosok, tanárok és diákjaik kezdeményezésére 1996 őszén kezdődött.
1997 végére a tereprendezés elkészült. Négy egymással összefüggő vízfelületet alakítottak ki, amelyeket kisebb csatornák kötnek össze, a vízszinteket zsilipek beépítésével szabályozták.
A tó szerves anyagban gazdag. Faunája több védett fajt is számlál.
Vannak itt szitakötők, kétéltűek, vízparti hüllők és vízparti madarak egyaránt.
Állatvilág szerkesztés
(név, latin név, védett faj esetén az természetvédelmi érték Ft-ban)
Emlősök szerkesztés
- Pézsmapocok (Ondatra zibethicus)
Madarak szerkesztés
- Búbos pacsirta (Galerida cristata) 10 000
- Csíz (Carduelis spínus) 10 000
- Fekete rigó (Turdus merula) 10 000
- Molnárfecske (Delichon urbica) 10 000
- Ökörszem (Troglodytes troglodites) 10 000
- Seregély (Sturnus vulgaris)
- Széncinege (Parus major) 10 000
- Tőkés réce (Anas platyrchnchos)
- Vízityúk (Gallinula chloropus) 10 000
- Vörösbegy (Erithacus rubecula) 10 000
- Zöldike (Carduelis chloris) 10 000
Hüllők szerkesztés
- Mocsári teknős (Emys orbicularis) 50 000
- Vízisikló (Natrix natrix) 10 000
Kétéltűek szerkesztés
- Barna varangy (Bufo bufo) 2000
- Kecskebéka (Rana esculenta) 2000
- Levelibéka (Hyla arborea) 2000
- Pettyes gőte (Triturus vulgaris) 2000
- Sárgáshasú unka (Bombina variegata) 10 000
- Tarajos gőte (Triturus cristatus) 10 000
- Tavi béka (Rana ridibunda) 2000
- Vöröshasú unka (Bombina bombina) 2000
- Zöld varangy (Bufo viridis) 2000
- Zöldbéka (Rana ssp.) 2000
Halak szerkesztés
- Naphal (Lepomis gibbosus)
- Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophtahalamus)
Rovarok szerkesztés
- Boglárka lepke (Lycaenidae) 50 000
- Feketevégű lágybogár (Rhagonycha fulva)
- Hernyóölő darázs (Anmophyla sp.)
- Kövi poszméh (Bombus lapidarius)
- Közönséges acsa (Aschna affinis) 2000
- Nappali pávaszem (Aglais io) 2000
- Sakktáblalepke (Melanargia galathea)
- Szürke poszméh (Bombus lucorum)
- Verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus)
Növények szerkesztés
(név; latin név)
- Akác (Robinia pseudoacacia)
- Angolperje (Lolium perenne)
- Apró szulák (Convolvulus arvensis)
- Erdei iszalag (Clematis vitalba)
- Erdei mácsonya (Dipsacus fullonum)
- Fehér fűz (Salix alba)
- Fehér nyár (Populus alba)
- Fekete bodza (Sambucus nigra)
- Fekete nyár (Populus nigra)
- Fekete peszterce (Ballota nigra)
- Fekete üröm (Artemisia vulgaris)
- Hamvas szeder (Rubus ceasius)
- Hegyi here (Trifolium montanum)
- Jegenyenyár (Populus italica)
- Kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)
- Keserűgyökér (Picris hieracioides)
- Keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia)
- Közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris)
- Lómenta (Mentha longifolia)
- Mezei aszat (Cirsium arvense)
- Mezei fejvirág (Cephalaria transsilvancia)
- Mocsári orbáncfű (Hypericum tetrapetrum)
- Mogyorós lednek (Lathyrus tuberosus)
- Murok (Daucus carota)
- Nád (Phragmites australis)
- Nagy csalán (Urtica dioica)
- Nagy útifű (Plantago major)
- Nyugati kékperje (Molinia coerulea)
- Orvosi somkóró (Melilotus officinalis)
- Piros árvacsalán (Lamium purpureum)
- Pongyola pitypang (Taraxacum officinale)
- Réti füzény (Lythrum salicaria)
- Seprence (Stenactis annua)
- Szarvaskerep (Lotus corniculatus)
- Sziki szittyó (Juncus gerardi)
- Széleslevelű gyékény (Typha latifolia)
- Szöszös bükköny (Vicia villosa)
- Szöszös ökörfarkkóró (Verbacum phlomoides)
- Tarka koronafürt (Coronilla varia)
- Tavi káka (Schoenoplectus lacutris)
- Terjőke kígyószisz (Echium vulgare)
- Martilapu (Tussilago farfara)
- Vadrezeda (Reseda ludea)
- Veresgyűrű som (Cornus sanguinea)
- Vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica)
- Vízi menta (Mentha aquatica)
- Vöröshere (Trifolium pratense)
Képek szerkesztés
-
Gőtés-tó és környéke (2008) -
Gőtés-tó és környéke (2008) -
Gőtés-tó és környéke (2008) -
Gőtés-tó és környéke (2008) -
Gőtés-tó és környéke (2008)
További információk szerkesztés
- Védett növények és állatok
- Mesél Óbuda földje (Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány, Budapest, 1998)
- Gőtés-tó
- Képgyűjtemény[halott link]
