Főmenü megnyitása

Gaál Franciska, neve eredetileg Silberspitz Szidónia, egyéb névváltozat: Galizenstein Fáni (Budapest, 1903. február 1.New York, 1973. január 2.) magyar színésznő, elsősorban az 1945 előtti évek népszerű naivája.

Gaál Franciska
Gaál Franciska
Gaál Franciska
Életrajzi adatok
Születési név Silberspitz Szidónia vagy Galizenstein Fáni
Született 1904. február 1.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt 1973. január 2. (69 évesen)
New York

Gaál Franciska az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaál Franciska témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Sokgyerekes zsidó családba született, Silberspitz Lipót és Pfeifer Regina lányaként. Apjának vendéglője volt Budán. A budapesti Színművészeti Akadémián és a színészegyesület színészképzőjében tanult. Ebben az időben változtatta meg a nevét, Gál Gyula, a Színiakadémia tanára javaslatára. 1920-ban mutatkozott be az Eskütéri Színházban, A baba című operettben, majd 1922-ben Bárdos Artúr szerződtette a Belvárosi Színházba, miután sikeresen ugrott be a Buta ember című darabba, az egyik szereplő, Dajbukát Ilona betegsége miatt. 1919-ben már filmezett, Aczél Pál Máté gazda és a törpék című némafilmjében játszott (első némafilmjei elvesztek, csak Az egérből maradt fenn néhány perces töredék).

Gyakran váltogatta a színházait: több színháznak is társulati tagja volt (Magyar Színház, Vígszínház, Renaissance Színház, Belvárosi Színház, Operettszínház stb.), miközben más helyeken is játszott, adott darabokra szerződve. Gyorsan népszerűvé vált a színházi és filmbeli szerepei révén, főleg naiva szerepeket játszott. Molnár Ferenc több előadását is megnézte, és az ő számára írta az Ibolya és A jótündér főszerepét. Karinthy Frigyes „Többkerekesgyerekesszerepes Fruská”-nak nevezte, utalva alkatára, állandó pörgésére, szerepeire.

1922. június 11-én Budapesten férjhez ment Lestyán Sándor újságíróhoz,[4] akitől 1933-ban elvált.[5] Ugyanebben az évben nevét Galra változtatta.[6]

A Székely István filmrendező által készített próbafelvételek eljutottak Bécsbe és Berlinbe, és ennek révén kapott ottani szerepeket, és aratott az osztrák és a német filmekben sikereket. A német nyelvterületen új karakterként futott be, a korabeli sajtókritikák természetességéről, temperamentumáról, frissességéről írtak. 1937-től már Hollywoodban is filmezett a Paramount Pictures filmgyárban. Első amerikai filmje a Kalózkisasszony (1938) volt, Cecil B. DeMille rendezésében. Az 1930-as évek közepén a németországi fasizmus előretörése miatt hazaköltözött. A Németországban forgatott, de ott politikai okok miatt be nem mutatható filmjei nagy sikert arattak Magyarországon, majd a Szovjetunióban, sőt Gaál Franciska Sztálin egyik kedvence is lett. A Péter című film az 1935-ös Moszkvai Nemzetközi Filmkiállításon a legjobb filmvígjáték címet nyerte el. Hamarosan azonban a zsidótörvények miatt már itthon sem kapott szerepeket, sőt nemsokára már bujkálni is kényszerült, második férje, Dajkovich Ferenc ügyvéd balatoni villájában. A megérkező szovjet katonák felismerték a náluk sztárnak számító színésznőt, és ennek megfelelő elbánásban részesült, még két hónapos vendégszereplést is szerveztek számára a Szovjetunióban.

Gaál Franciska 1946-ban még szerepelt a Vígszínház Claudia című darabjában, de 1947-ben férjével végleg Amerikába költözött. Néhány darabban játszott a Broadway-n, fellépett amerikai magyarok számára rendezett eseményeken, tanított Erwin Piscator színiiskolájában, de lassan ott is elfeledték. Férje halála után magányban, visszavonultan élt. 1956-ban elterjedt, hogy meghalt, még az 1964-ben megjelent magyar kiadású Filmlexikon is ezt a dátumot közli halála éveként. Gaál Franciska valójában 1973. január 2-án hunyt el egy New York-i szegénykórházban.

Emlékét 2009 szeptemberében Miskolcon, a Színészmúzeumban rendezett kiállításon idézték meg. A CineFest eseményeihez kapcsolódó tárlat anyagát 2010 nyarán a londoni Magyar Kulturális Intézetben, 2014-ben Moszkvában is bemutatták.[7]

Színházi szerepeibőlSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

  • Máté gazda és a törpék (1919, néma)
  • Az áruház gyöngye (1921, néma)
  • A corneville-i harangok (1921, néma)
  • Az egér (1921, néma)
  • Paprika (1932, német)
  • Pardon, tévedtem (1933), Skandal in Budapest (1934, német változat)
  • Csibi (1934, osztrák)
  • Tavaszi parádé (1934)
  • Péter (1934)
  • Kismama (1935)
  • Kati (1935, osztrák)
  • Lili kisasszony (1936, osztrák, 1949-ben felújítva)
  • Kalózkisasszony (1938, USA)
  • Párizsi nászút (1838, USA)
  • Az utolsó Katalin (1839, USA)
  • XIV. René (1946, osztrák-magyar-román, befejezetlen)

EmlékezeteSzerkesztés

  • Személye felbukkan Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében: fényképe egy fontos levelet rejt a regény vezérmotívumát adó gyilkosság színhelyén. Ugyanott említést nyer egyik filmje, a Cecil B. DeMille-lel forgatott Kalózkisasszony is (a film címét a főhős és barátnője is csak bizonytalanul tudja visszaidézni, tévesen a Kalózok címre emlékeznek).
  • Jurij Trifonov Hely és idő című regényének narrátora egy helyen megállapítja, hogy szerelmese "hasonlít egy kicsit Gaál Franciskára. Ugyanolyan tojásdad arca van, és ugyanolyan a mosolya is."

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://books.google.fr/books?id=_Z4kDAAAQBAJ&lpg=PA144&ots=Ozx9NdlpdI&dq=Franciska%20Gaal%201904&hl=fr&pg=PA144#v=onepage&q=Franciska%20Gaal%201904&f=false
  2. http://szineszkonyvtar.hu/contents/f-j/gaalelet.htm
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  4. Budapest I. ker. állani házassági akv. 399/1922.
  5. 26.P.36161/1933. sz. bpesti kir. törvsz. ítélet.
  6. 16.205/1933 III.B.ch.sz.
  7. Egy magyar színésznőt ma is imádnak az oroszok. nepszava.hu (2014. máj. 23.) (Hozzáférés: 2014. máj. 23.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés