Hársliget
Hársliget (korábban Lippahócz, szlovénül: Lipovci) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Belatinc községhez tartozik.
| Hársliget (Lipovci) | |
 | |
| Hársliget látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Belatinc |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1411 |
| Polgármester | Milan Kerman |
| Irányítószám | 9231 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1030 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Terület | 7,06 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 37′ 33″, k. h. 16° 13′ 42″46.625833°N 16.228333°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 33″, k. h. 16° 13′ 42″46.625833°N 16.228333°E | |
| Hársliget weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hársliget témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésMuraszombattól 5 km-re délkeletre a Mura völgyében fekszik.
Története
szerkesztésA település első írásos említése 1411-ből való "Poss. Lipoch" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt. 1389-ben "Belothafalwa", 1428-ban "Lypolch", 1481-ben "Lypowcz" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]
Vályi András szerint "LIPAHÓCZ. Tót falu Szala Várm. lakosai katolikusok, határja jó, legelője kövér, fája nem sok van."[3]
Fényes Elek szerint "Lippahócz, vindus-tót f., Zala vmegyében: 418 kath. lak. F. u. Gyika. Ut. p. A. Lendva."[4]
Az 1910. évi népszámlálás szerint 760, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1919-ben a Vendvidéki Köztársaság nyilvánította részének, de csak hat napig volt a birtokában. 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 1047 lakosa volt.
Nevezetességei
szerkesztésSzent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt kis neogótikus kápolnája a 20. század elején épült. Tornya a bejárat felett áll, sarkain két kisebb tornyocskával. Belatinc filiája.
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
