Hársliget (korábban Lippahócz, szlovénül: Lipovci) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Belatinc községhez tartozik.

Hársliget (Lipovci)
Hársliget látképe
Hársliget látképe
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBelatinc
Rangfalu
Alapítás éve1411
PolgármesterMilan Kerman
Irányítószám9231
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség1030 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület7,06 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 33″, k. h. 16° 13′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 33″, k. h. 16° 13′ 42″
Hársliget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hársliget témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Muraszombattól 5 km-re délkeletre a Mura völgyében fekszik.

Története szerkesztés

A település első írásos említése 1411-ből való "Poss. Lipoch" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt. 1389-ben "Belothafalwa", 1428-ban "Lypolch", 1481-ben "Lypowcz" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]

Vályi András szerint "LIPAHÓCZ. Tót falu Szala Várm. lakosai katolikusok, határja jó, legelője kövér, fája nem sok van."[3]

Fényes Elek szerint "Lippahócz, vindus-tót f., Zala vmegyében: 418 kath. lak. F. u. Gyika. Ut. p. A. Lendva."[4]

Az 1910. évi népszámlálás szerint 760, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1919-ben a Vendvidéki Köztársaság nyilvánította részének, de csak hat napig volt a birtokában. 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 1047 lakosa volt.

Nevezetességei szerkesztés

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt kis neogótikus kápolnája a 20. század elején épült. Tornya a bejárat felett áll, sarkain két kisebb tornyocskával. Belatinc filiája.

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.