Hagyó Miklós

(1967) magyar politikus, várospolitikus, országgyűlési képviselő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 18.

Hagyó Miklós (Jászberény, 1967. július 20. –) magyar politikus, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) tagja (párttagságát felfüggesztette), Budapest volt főpolgármester-helyettese, országgyűlési képviselő 2002–2010 között.

Hagyó Miklós
Született1967. július 20.
(57 éves)
Jászberény
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (2002. május 15. – 2010. május 13.)

SablonWikidataSegítség

Pályafutása

szerkesztés

Hagyó Miklós 1985-ben érettségizett, majd 1989-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen szerzett főiskolai diplomát, ezt követően több nemzetközi kereskedelmi cégnél dolgozott.

1998-ban a Magyar Szocialista Párt tagja lett, később a XII. kerületi szervezet elnöke, az Országos Választmány tagja. 2000-től lett MSZP Országos Karitatív tagozatának ügyvezető elnöke. Ő és dr. Oláh Lajos, a tagozat elnökségi tagja indította el 2005 nyarán a Reménysugár Erdélyért akciót az Erdélyt sújtó özönvízszerű áradás károsultjainak megsegítésére,[1] amelynek eredményeképpen – a lakossági gyűjtésnek köszönhetően – több kamionnyi élelmiszert, gyógyszert, pokrócot és sátrat sikerült gyorssegélyként eljuttatni a legtöbbet szenvedett településekre.

A 2002-es országgyűlési választáson az MSZP országos listájáról jutott be az Országgyűlésbe, ahol a környezetvédelmi és a külügyi állandó bizottságokban tevékenykedett. 2006-ban az MSZP budapesti listájának 12. helyén szerepelt, ekkor innen szerezte újabb képviselői mandátumát.

A 2006-os önkormányzati választáson az MSZP fővárosi listájáról a hatodik helyen került be a Fővárosi Önkormányzatba, ahol az MSZPSZDSZ-koalíció Demszky Gábor főpolgármester egyik helyettesének választotta, s többek között Budapest sportéletének felügyelete lett a feladata. Emellett a Magyar Olimpiai Bizottság tagjaként és – 2007-től – a Magyar Szinkronúszó Alszövetség elnökeként tevékenykedett.

2008 áprilisában felkérte politikustársait, hogy a szabadságjogaiktól megfosztott tibetiek melletti állásfoglalásként – pártállásra való tekintet nélkül – csatlakozzanak ők is a Tibetet Segítő Társaság, a Védegylet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Zöld Fiatalok kezdeményezéséhez, azaz magyar politikusok ne jelenjenek meg a Pekingben sorra kerülő nyári olimpia eseményein. A nyilatkozat kiváltó oka a márciusban kezdődő tibeti zavargások voltak, amelyre a kínai hatalom erőszakkal válaszolt.[2]

Fellépett a holokauszt tagadásának bűncselekménnyé nyilvánításáért. 2007 decemberében az ünnepi eseményeket rendre megzavaró neonáci zavargásokra reagálva kiáltványt tett közzé, melyben többek között arról írt, hogy „Valahol és valamiben mindannyian kisebbségiek vagyunk. Amikor tehát bárhol és bármikor egy kisebbség lesz politikai céltáblává, mindenkinek résen kell lennie.[3] 2009-ben kijelentette, hogy a holokauszt-tagadás büntetőjogi szankcionálását célzó törvényjavaslat határozathozatalakor erkölcsi okokból név szerinti szavazást fog kezdeményezni. A törvény végül 2010 áprilisában lépett hatályba a parlament döntése alapján.[4]

A BKV-ügy

szerkesztés

2009 nyarán robbant ki a túlzott végkielégítési és a korábbi, a BKV számára aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat, amely Hagyó Miklós politikai bukásához, letartóztatásához, majd felfüggesztett börtönbüntetéséhez vezetett. Az ügy nyilvánosságra kerülését követően az MSZP budapesti elnöksége felkérte Hagyót, hogy november 20-ig mondjon le főpolgármester-helyettesi tisztségéről. 2010 februárjában Hagyó az MSZP budapesti elnöksége kérésére lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról, visszalépett budapesti listás helyéről és az egyéni képviselő-jelöltségtől.[5] Felfüggesztette MSZP-s párttagságát, és lemondott a XII. kerületi szocialista alapszervezet elnöki pozíciójáról is.[6] Pártja a 2010-es országgyűlési választásokon Katona Tamást indította helyette az egyéni választókerületében.[7] Hagyót országgyűlési képviselői mandátumával járó mentelmi jogának megszűnésekor, vagyis az új országgyűlés alakuló ülésének napján őrizetbe vették.

2016. január 26-án az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék hivatali visszaélésben és felbujtóként elkövetett hűtlen kezelésben bűnösnek találta és két év börtönbüntetésre ítélte őt négy év próbaidőre felfüggesztve, valamint Balogh Zsolt volt BKV-vezérigazgatóval közösen fizetendő 39,6 millió forint pénzbüntetést is kiszabott.[8]

Másodfokon a Szegedi Ítélőtábla 2017 szeptemberében enyhítette az első fokon kiszabott büntetést. A táblabíróság jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta őt hivatali visszaélés és – felbujtóként elkövetett – hűtlen kezelés bűntette miatt.[9]

Magánélete

szerkesztés

Társalgási szinten beszél angolul. Szabadidejét szívesen tölti természetjárással. Rendszeresen részt vesz a Hunyadi-túrákon,[10] Szent István Vándorlásokon, és megtette az El Camino zarándokutat is.

  1. Sikerrel zárult az MSZP „Reménysugár Erdélyért” akciója Archiválva 2015. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben – Debreceni InfoPortal, 2005. december 22.
  2. Hagyó Miklós bojkottál – hirextra.hu, 2008. április 1.
  3. Azért nem kiáltvány… – Népszava online, 2009. május 12.
  4. Büntethető a holokauszttagadás. Index.hu, 2010. március 10. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
  5. Hagyó önként távozik – Népszabadság, 2010. február 2.
  6. Hagyó Miklós felfüggesztette párttagságát – Index, 2010. március 7.
  7. Katona Tamás indul Hagyó helyett a XII. kerületben Archiválva 2010. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben – Mszp.hu, 2010. február 8.
  8. Lengyel Tibor: Ítélet a BKV-perben: Hagyó bűnös, de nem megy börtönbe. Origó, 2016. január 26. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  9. Népszava, 2017-09-29
  10. Hunyadi-túra 2009 Hunyadi-túra honlapja. [2013. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 7.)

További információk

szerkesztés

A BKV-üggyel részletesen foglalkozó tanulmányok

szerkesztés