Hamvas székicsér
A hamvas székicsér (Glareola cinerea) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a székicsérfélék (Glareolidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Glareola cinerea Fraser, 1843 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hamvas székicsér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvas székicsér témájú kategóriát. |
Rendszerezése szerkesztés
A fajt Louis Fraser brit zoológus írta le 1843-ban.[3]
Előfordulása szerkesztés
Nyugat- és Közép-Afrikában, Angola, Benin, Burkina Faso, Csád, Egyenlítői-Guinea, Gabon, Ghána, Kamerun, a Kongói Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Mali, Niger, Nigéria és Togo területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, tengerparti torkolatok, tavak, folyók és patakok környéke. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 20 centiméter.[5]
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 7300-23000 példány közötti, jelenlegi helyzetük ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. február 18.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. február 18.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. február 18.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. február 18.)
Források szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. február 18.)
