Főmenü megnyitása
Hettita történeti földrajz (Törökország)
Szamuha(?)
Avarna (Arinna)
Avarna (Arinna)
Az azonosítható és valószínűsíthető hettita települések


A hettita kor a történeti földrajz módszereivel nehezen elemezhető időszak. A Hettita Birodalom uralkodóinak dokumentumai ugyan nagyon sok földrajzi nevet tartalmaznak, akár hadjáratokról írnak, akár az istenségekhez szóló könyörgésekről, vagy az ünnepségek helyszíneiről. A települések, folyók és egyéb földrajzi tájegységek a legtöbb esetben nem azonosíthatók vagy lokalizálhatók. Ezek ugyanis egyszerű felsorolások, és nem geográfiai leírások. Általában semmilyen támpont nincs arra vonatkozóan, hogy hol kellene keresni az említett térségeket. Legtöbbször nincs más támpont, csak a nagyobb tájegységek vagy kormányzóságok megnevezése. A hattuszaszi levéltár 1920-as években kezdődő feldolgozása, majd a kanisi nagyszámú dokumentum elemzése során a történeti földrajzra vonatkozó első feltevések gyakorlatilag mindegyike helytelennek bizonyult. Jellemző módon egészen 1961-ig, Hans Gustav Güterbock tanulmányáig kellett várni még arra is, hogy bebizonyosodjon a két legfontosabb város, Hattuszasz és Kanis helyzete, annak ellenére, hogy maguk a dokumentumok éppen e két, régóta ásatott településről kerültek elő.

Az ünnepek közül az országosan megtartott „állami ünnepek”, a purulijasz, a KI.LAM, az AN.TAḪ.ŠUMSAR és a nuntarrijaszhasz fesztiválok a legfontosabbak. Ezeknek helyszínei is sok információval szolgálnak. Újabban a szapinuvai feltárások is jelentős mennyiségű földrajzi névvel gyarapították a listát, de ezek a dokumentumok még nem kerültek publikálásra. Jelenleg mintegy 1600 településnév ismert, feltehetően ennek duplája lehetett a számuk, de ebből nem egészen két tucatnyinak lehet megbízhatóan azonosítani a fekvését.[1]

A dokumentumokban legtöbbször emlegetett nagytérségek azonosítása kiemelkedő fontosságú. Egy jellemző példa: az eredetileg a pontoszi térségbe helyezett Kizzuvatna és Kilikia egyezőségének felderítése, az eredetileg Kizzuvatnától délre, a Halüsz felső folyására lokalizált Kaska és a Délkelet-Anatólia területén elképzelt Arzava pontosítása alapvető részét képezte a további földrajzi azonosításoknak. Arzava Nyugat-Anatóliába helyezése például lehetőséget adott Apasza és Millavanda települések Epheszosz és Milétosz görög városokkal való azonosítására, ami egyben rávilágított arra, hogy ezek a fontos városok a hettita kor óta folytonosan lakottak, a korai görög népesség és a nyelv érintkezésbe kerülhetett a hettitákkal. Hasonló jelentőségű volt Kizzuvatna Kilikiával azonosítása után Adanijasz és Adana, Tarszasz és Tarszosz azonosítása is.

Települések listájaSzerkesztés

A, Á B C Cs D Dz Dzs E, É F G Gy H I, Í J K L Ly M N Ny O, Ó Ö, Ő P Q R S Sz T Ty U, Ú Ü, Ű V W X Y Z Zs

ASzerkesztés

hettita név klasszikus ókori név (görög/latin) mai név Régió vagy ország (hettita)
Adanijasz Adana Adana Kizzuvatna
Alha vagy Alahha ? ?
Aliszar/Alimus Antiokheia/Antiocheia Antakya Kúe
Almina ? Kaska
Ancilijasz - - Kaska
Anisza - - Phrügia
Ankuvasz Ankara? Alişar? Eskiyapar? Cippalandától délre
Apasza Epheszosz/Ephesus Efes Arzava
Apavijasz - - Arzava
Aravanna ? ?
Arcijasz - - Kizzuvatna
Arinna ? Hattum
Arinna (lásd Avarna)
Armatana ? ?
Arszani - - Mira
Asztikurka ? Harharva-hegy mellett
Atarimma ?
Asszuva ? Vilusza
Aura - - Kuvalijasz
Avarna Xanthosz Kınık Lukka
Azativatajasz kilikiai Karatepe Kizzuvatna

CSzerkesztés

A C-hangzó a hettita írásban Z-vel írt jelek ejtésére használandó.

hettita név klasszikus ókori név (görög/latin) mai név Régió vagy ország (hettita)
Caccisza ? ?
Callara - - Hattuszasztól északnyugatra
Calpa vagy Calpuva ? a Marasszanta torkolatánál(?)
Caruna - - Kizzuvatna
Cidaparha - - Kaska
Cihhana - - Kaska
Cippalanda vagy Ciplanda Çadir Hüyük, Peyniryemez Hakpisz
Cikapalla ? Hattum
Cihhana ? Hattum
Cisze - - Kizzuvatna
Citharijasz vagy Cithara ? Hattuszasztól északkeletre
Ciulila - - Szamuha
Cumanti ? ?
Cumarri ? ?

DSzerkesztés

hettita név klasszikus ókori név (görög/latin) mai név Régió vagy ország (hettita)
Daisztipasszasz - - A Marasszanta mellett
Dankuszna - - Kaska
Dankuva - - Hajasa
Darahna - - Hakpisz
Darittara - - Szapinuva
Darukka - - Kaska
Datassza - - lásd Tarhuntasszasz
Dilmuna - - Hakpisz
Durmitta ? Kaska nyugati része

GSzerkesztés

Lásd a K-nál.

HSzerkesztés

A hettita írásban nincs egyszerű H hangzó, azt minden esetben -val írták, amely egy erőteljesen ejtett, zöngés torokhang.

hettita név klasszikus ókori név (görög/latin) mai név Régió vagy ország (hettita)
Hacka ? Mitanni felé
Haitta Hattum
Hahana, Hahha Hattum
Hakmara Hattum
Hakpisz Észak-Anatólia, Hakpisz
Hallava - - Hakpisz
Hanhana ? Hakpisz
Hapanuva - - Kuvalijasz
Harahszu - -
Harciuna ? ?
Hasszuva - - Markaszu
Hasztira - - Kaszka
Hatencuva ?
Hattena - - Alsó-Hatti
Hattina - - Kaska, Hattuszasztól északkeletre
Hattuszasz Pteria Boğazkale Hattum
Havalijasz - - Lukka
Havarkina - - Hakpisz
Himuva - - Kaska
Hinarivanda - - Hattum
Hiszaszapa - - Alsó-Hatti
Hulahhan - - Kizzuvatna
Hulanna - - Kaska
Huminteszka ? Hatencuva
Hupiszna ? Tuvanuva
Hurma vagy Hurna ? Kaska
Hurszama - - Kaska
Huvana - - Arzava
Huvarszanasszasz ? ?

ISzerkesztés

hettita név klasszikus ókori név (görög/latin) mai név Régió vagy ország (hettita)
Ijalanda Ilion? Ialanta Nyugat-Anatólia
Ilaluha - - Kaska
Impanna - - Kuvalijasz
Impajasz - - Kuvalijasz
Ippaszanama - - Neszától keletre a Marasszanta partján
Iszpuhitta - - Alsó-Hatti, Kaska
Isztahara ? Kammamma
Isztitina - - Alsó-Hatti
Isztuhila ? ?
Iupapaena ? Harharva-hegynél
Ivatallisza - - Kaska, Hinarivanda

JSzerkesztés

A hettita nyelv Y hangzóját J-vel írjuk át. Ez egy félhangzó, további átírási lehetőség: .

hettita név klasszikus ókori név (görög/latin) mai név Régió vagy ország (hettita)
Jahresza - - Alsó-Hatti
Jalanda Ílion - lásd Ijalanda

KSzerkesztés

A K hangzót néha G helyettesíti, mind a Karkemīš-Kargamîš vagy Šukziyaš-Šugziyaš változatok esetében.

hettita név klasszikus ókori név (görög/latin) mai név Régió vagy ország (hettita)
Kalimuna - - Kaska
Kalaszma - - Mitanni felé
Kammama - - Hattuszasztól északra
Kanis Lásd Nesza
Kannuvara - - Alsó-Hatti
Kapiruha - - Kaska
Kappieri - - ?
Karahna Kaska
Kaszipaha - - Kaska
Kaszipura - - Kaska
Kasszijasz ? Hakpisz
Kasztamasz - - Kaska
Kaszula ? ?
Katapa vagy Kattapa, Kaccapa Salur Höyük(?) Çorum(?) Hakpisz
Kathaidvasz - - Tipijasz
Katharijasz - - Kaska, Hattuszasztól északkeletre
Kattaha ? Kaska
Kattila ? ?
Kirszu Meydancıkkale Kizzuvatna
Kucasztarina - - Iszhupitta
Kumaha vagy Kammamma(?) Kommagéné/Commagene Kizzuvatna
Kummani Komana/Commana
Kurtalisza - - Mitanni
Kurusztamasz - - Hakpisz
Kusszara - - Alsó-Hatti
Kuszurijasz - - Hakpisz
Kuvalapasszasz Telmesszosz/Anasztasziopolisz Telebehi Lukka
Kuvalapasszasz Kolbasa Piszidia

LSzerkesztés

hettita név klasszikus ókori név (görög/latin) mai név Régió vagy ország (hettita)
Lalha ?
Landa - - Hattum, Hattuszasztól keletre
Lavacantijasz arameus Lusantu Sirkeli Höyük(?) Kizzuvatna
Lihcina ? Fekete-tenger mellett
Luszna - - Anatólia délnyugati partvidékén (Lukka?)

MSzerkesztés

hettita név klasszikus ókori név (görög/latin) mai név Régió vagy ország (hettita)
Malitaszkur - - ?
Manacijana - - Isztahara
Mariszta ? Alsó-Hatti, Marasszanta mellett
Markaszu Markaszi/Germanicia Kahramanmaraş Gurgum
Melid Meliténé/Melitene Malatya/Arslantepe Kammanu
Midduva ? ?
Millavanda Milétosz/Miletus ?
Mutamutasszasz ? ?

NSzerkesztés

hettita név klasszikus ókori név (görög/latin) mai név Régió vagy ország (hettita)
Nahita - - Tarhuntasszasz, Hulajától északkeletre
Nahurijasz - - Arzava
Natasz - - Lukka
Nihrija - - Mitanni
Nenassza ? Tuvanuva
Nerasz - - Nerik
Nesza Kültepe Felső-Hatti
Nerik Marasszanta alsó szakasza

PSzerkesztés

hettita név klasszikus ókori név (görög/latin) mai név Régió vagy ország (hettita)
Palhvissza - - Kaska
Pargalla - - Hattuszasztól északkeletre
Parha Perga/Perge - Lukka
Paritujasz ?
Parmanna ? ? ?
Parparra - - Kaska
Paszahe - - Kizzuvatna
Patallijasz - - Kaska, Hattuszasztól északra
Pedasszasz Pedaszosz, később Asszosz Bahramkale Vilusza
Pikainaresszasz Hattum, Alsó-Hatti, Kaska
Pinala Pinara - Lukka
Piszuru - - Iszhupitta
Pittijarikasz Szamuha
Puruszhanda - - Hattum

SzSzerkesztés

Az Sz-hangzót a hettita írás Š-hangzójának átírására használjuk. A hettita e tekintetben kivétel, az összes többi ókori keleti népnél az S-nek felel meg.

hettita név klasszikus ókori név (görög/latin) mai név Régió vagy ország (hettita)
Szaduppa - - Kaska, Hattuszasztól északkeletre
Szalahszuva ? Hattum
Szallapa Pesszinosz/Pessinus Ballıhisar Arzava (Phrügia)
Szallapa Kayseri mellett
Szalativara - - ?
Szamal - Zincirli Höyük Kúe
Szamuha ? Alsó-Hatti(?), Kaska(?), Isuva(?)
Szanahuitta vagy Szanahut Alişar Höyük(?) Észak-Anatólia
Szanavitta - - Hattum
Szapinuva Ortaköy Hattum
Szappa - - Hattuszasztól északnyugatra
Szapparanda Sfard/Szardeisz/Sardes(?) Sart(?) Arzava, Kuvalijasz (Phrügia)
Szapuva ?
Szaranduva - - Hulaja-folyó mellett, Lukka
Szaravasz - - Kuvalijasz
Szupuhu - Hatenzuva
Szarisszasz Kuşaklı
Szarkattaszena Hattum
Szerisz vagy Szerisza Hattuszasztól északra
Szijantasz - - Pitasszasz
Szinuva Szinópe Sinop Fekete-tenger partja
Szipidduvasz vagy Szipiddu, Szappidu(va) - - Kaska, Hattuszasztól északra
Szugzijasz vagy Szukzijasz Adıyaman(?) ?
Szuluki - - ?
Szurasz - - Nihrijához közel, Isuva
Szuruta ? ?
Szuvatara - - Neszától délkeletre

TSzerkesztés

hettita név klasszikus ókori név (görög/latin) mai név Régió vagy ország (hettita)
Tak(k)aszta ? Kaska
Takkupsza ? Hatenzuva
Takkupta ? Hatenzuva
Talava Tlosz Fethiye Lukka
Talava Tlosz - Lukka
Talmalijasz Haharva-hegynél, Hattuszasztól dél-délkeletre
Tanicila Haharva-hegynél
Tapapanuvasz vagy Tapapinuvasz ? Kaska
Tapaszava - Kaska, Hattuszasztól északra
Tapikka - Maşat Höyük Hakpisz
Tappaszanda - - ?
Taptika - - Hakpisz
Tarahna - - Alsó-Hatti
Tarhuntasszasz vagy Datassza Tarhuntasszasz
Tarszasz Tarszosz/Tarsus Kizzuvatna
Taruisza Trója - Kelet-Anatólia
Tarukka - - Kaska, Hattuszasztól északra
Tahurpa ? Hattum
Taszmaha ? Hattum
Taszhapuna ? Hattum
Tataszuna ? ?
Tavinijasz /Tavium ? Büyük Nefezköy
Tawinijasz /Tonea Hattuszasztól délre
Tegaramma ? ?
Temelkijasz ? ?
Tepurcijasz - - Mitanni
Teszita - - Kaska
Tikukuvasz - - Kaska
Tiliura ? Kanistól északra
Timna ? ?
Tipijasz - - Tipijasz
Tippuva ? Hattum
Tivancana - - Arzava
Tuhpiliszasz - - Kaska
Tuhuppijasz - - Kaska
Tummana ? ?
Tupacijasz - - Hattuszasztól délre
Turmitta - Ayvalıpınar Felső-Hatti, Hattuszasztól 100 km-re északkeletre
Tuvana vagy Tuvanuva Tüana/Tyana Niğde Tuvanuva

USzerkesztés

hettita név klasszikus ókori név (görög/latin) mai név Régió vagy ország (hettita)
Uda - - Arzava
Ulma vagy Ulumma - - ?
Uluhszina vagy Ulucina - - Kizzuvatna
Ura - - Tarhuntasszasz
Urusszu Urszu/Urfa Şanlıurfa Mitanni
Usszuna ? ?

VSzerkesztés

A hettita nyelvben nincs V-hangzó. Ezt a betűt a W átírására használjuk, amely a v és az u közti félhangzó. További átírási lehetőség: .

hettita név klasszikus ókori név (görög/latin) mai név Régió vagy ország (hettita)
Vallarimma ? ?
Valivandasz - - Lukka
Valma - Eğridir-tó környéke Asztarpa(klasszikus Hermosz, ma Gediz)-folyó mellett
Varszuva Lásd Urusszu
Vassukanni Szikan Tell el-Fakhariya(?) Mitanni
Vaszanijasz - - Kaska
Vaszajasz - - Kaska, Hattuszasztól északra
Vasszandasz Phellosz - Lukka
Vasszandasz Ouaszada - Piszidia
Vijanavanda Oinoanda - Arzava, Lukka
Vilusza ?
Vinuvanda (lásd: Vijanavanda)
Visztavanda - - Kaska, Hattuszasztól keletre

ZSzerkesztés

Lásd C.

Folyók és egyéb vizekSzerkesztés

A folyóvizek bizonytalanságait jelzik a táblázatban többször előforduló nevek. Ezeket különböző kutatók különbözőképpen azonosították.

hettita név mai név régió klasszikus ókori név
Arantu Ásszi Szíria Orontész/Draco/Typhon/Axius
Asztarpa Gediz Kuvalijasz Hermosz vagy Phrügiosz
Culijasz Sakarya Vilusza Szangariosz/Sangarius/Sangara
Culijasz Yeşilırmak Kaska Irisz/Sivas
Culijasz Çekerek Hatti és Kaska Szkülax/Scylax
Dahara Devrez (?)Paphlagonia
Hulana ? Kumaha (?)
Hulaja Çarşamba Suyu Tarhuntasszasz (?)
Kasztarajasz Aksu Çay Tarhuntasszasz/Lukka határa Kesztrosz
Kumeszmahasz Devrez (?)Paphlagonia (?)
Kumeszmahasz Çekerek Hatti és Kaska Szkülax/Scylax
Mala Firat/al-Firát Szíria Eufrátesz/Euphrates
Marasszanta vagy Marasszantija Kızılırmak Észak-Anatólia Halüsz/Halys
Puratti Firat/al-Firát Szíria Eufrátesz/Euphrates
Puratti Ceyhan Kizzuvatna Püramosz/Pyramus/Leucosyrus
Puruna ? Kizzuvatna
Szangara Sakarya
Szeha Bakırçay Dél-Vilusza Kaikósz/Caecus/Astraeus
Terpi ? ?
Uratta Firat/al-Firát Szíria Eufrátesz/Euphrates

A nyugat-anatóliai (későbbi ióniai) települések elhelyezkedéséről még kevesebb adat áll rendelkezésre, mint a Hattum területére esőkről. A néhány azonosított város és folyóvölgy azonban lehetőséget ad annak felismerésére, hogy gyakorlatilag minden folyóvölgy lakott volt és államok, államkezdemények, városkirályságok alakultak ki a folyók mentén. A délnyugati térségben először Arzava ismert, amelynek felbomlása során sorban keletkeztek délről észak felé haladva az önálló uradalmak. Így Lukka (Lükia), a Nagy-Maiandrosz torkolatvidékén Millavanda (Milétosz), a Kaüsztrosz (Kis-Maiandrosz) mellett Apasza (Epheszosz), az Asztarpa (Hermosz) vidéke Kuvalijasz királysága, a Szeha folyó (Kaikosz) völgyét egyszerűen Szeha Országnak nevezték. A Szkamandrosz vidéke pedig Ijalanda országa. A folyótorkolatok kikötői már abban az időben is elsőrendű fontossággal bírtak a távolsági kereskedelem lebonyolításában, és kapcsolatot képztek az Égeikum népei és Hatti között.

Hegyek és egyéb földrajzi nevekSzerkesztés

A történeti földrajz jellemzői és hatásaiSzerkesztés

 
Anatólia a hettita időkben
 
Dél-Anatólia nyári legelői a középkori török félnomád állattenyésztők legelőterületei alapján

A hettita-kor anatóliai éghajlati viszonyai körülbelül azonosak voltak a maival, bár egyes vélemények szerint talán csapadékosabb lehetett. (Ma átlagosan 400 mm/év, de évenként jelentős különbségek lehetnek.) Jellegében mégis másképp nézett ki a táj, a legtöbb – ma kopár – hegyvidéket erdők és mezők borították. A zöldterület összehúzódása nagyrészt az emberi tevékenység következménye, mivel a magas hegységek talajtartó képessége gyenge, az erdők kivágásával az erózió gyorsan elhordja a vékony talajréteget. A hettiták történelmének kezdetén az erdők már visszaszorulóban voltak, viszont legeltetésre kiválóan alkalmas mezők alakultak ki. Ennek megfelelően a legkorábbi hettita népesség nagyobb része állattenyésztéssel foglalkozott, amelynek formája itt az évszakos legelőváltás volt, a téli nagy hidegek ellen téli szálláshellyel. Az istállózó állattartás csak később, az i. e. 2. évezred második felében kezdett terjedni. A legeltetésre legalkalmasabb területek az 1500 méteres tengerszint feletti magasságon voltak, és az ilyen területeken Anatólia déli részén – leszámítva a korai államisággal rendelkező Kizzuvatna térségét – a 2. évezred folyamán a luvik és a lukkák, északon a kaszkák folytattak kiterjedt állattenyésztést. Az Ulmi-Teszub szerződés (CTH#106.B,[2] KBo 4.10[3]) egyértelműen utal az évszakos legelőváltó állattartásra, és a vándorló pásztorok által okozott konfliktusokra.[4] Mára az évezredes túllegeltetés miatt a termőréteg gyakorlatilag megszűnt.

A hőmérséklet nyáron magas, kevés az eső, télen viszont igen hideg, sok csapadékkal. A hettiták alapvető szállásterülete, a Hattum gyakorlatilag egyöntetű magasföld, fennsíkokkal és eróziós formákkal tagolt mészkőplató. Átlagban 600–1200 méter körüli tengerszint feletti magassággal, de nem ritka a 2–3000 méteres magasság sem. A földművelés sosem volt jelentős nagyságrendű, a Hettita Birodalom gyakorlatilag teljes fennállása alatt növényi eredetű élelmiszerekből importra szorult, amely a tengeri népek korában a tengerhajózás lehetetlensége és a kikötők elvesztése miatt katasztrofális éhínségeket okozott. A földművelés csak a nagyobb medencék és a folyóvölgyek mellett volt lehetséges, bár a kőzetágyba mélyen bevágódó (kanyonjellegű) vízfolyásoknál az öntözés is akadályokba ütközött. A belvizek általában sósak.

Az őskörnyezet rekonstrukciója alapján éppen abban a térségben, amelyet korábban nomadizáló lukkák és luvik területeinek gondoltak, Délnyugat-Törökország Beyşehirtől az Égei-tengerig terjedő régiójában az i. e. 2. évezred második felében kivágták az erdőket. Ezek helyén gabona-, gyümölcs- és kertkultúrák alakultak ki. Ennek már saját neve is van, a Beyşehir megtelepedési fázis.[5]

A korai anatóliai állattenyésztő népesség állammá szerveződését az akkád kortól jelen lévő mezopotámiai kereskedők tették lehetővé. Az akkád, majd asszír kereskedelem az állati termékekre (szőrme, bőr, gyapjú), valamint az anatóliai hegyek ásványkincseire, mindenekelőtt az ezüstre és ónra szakosodott. Ez a kereskedelem az őslakosság számára nem járt közvetlen anyagi haszonnal, de az asszír kolonizáció az államszervezet alapjait rakta le.

Anatólia sajátos földrajzi körülményei adnak magyarázatot arra a tényre is, hogy a hettiták gyakorlatilag sosem tudták a teljes félszigetet uralni. Az elzárt, nehezen megközelíthető területek, az édesvízmentes felföldek, valamint a belső területek gyér település-sűrűsége nem kedvezett a nagy hadseregek mozgásának. Anatólia minden kis zugában önálló államocskák jöttek létre, amelyek talán elismerték Hattuszasz nagykirályát uruknak, amikor az éppen arra járt, de ahogy kitette a lábát onnan, a hűségnek is vége volt. Hatti sosem rendelkezett hadi- és szállítóhajókkal, amelyek a tengerparti városok meghódításához szükségesek lettek volna, a szárazföldi út pedig hosszadalmas, fáradságos és veszedelmes volt. Ez az oka, hogy Nyugat-Anatóliában Arzava, majd Szeha, Millavanda, Ahhijava, Kuvalijasz többnyire független tudott maradni.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ókor V, i. m. 39. old.
  2. CTH#106.B
  3. Groddeks liste
  4. Ókor VIII, i. m. 18. old.
  5. Ókor VIII, i. m. 19. old.

ForrásokSzerkesztés

  • O. R. Gurney, J. Garstang (1959). „The geography of the Hittite empire”. British Institute of Archaeology at Ankara BIAA V.  
  • O. R. Gurney, J. Garstang (1960). „The Geography of the Hittite Empire”. Cuneiform Studies 14 (1), 43-48. o.  
  • Bryce, Trevor. The Kingdom of the Hittites, 2 (angol nyelven), Oxford University Press [1999] (2005). ISBN 0-19-928132-7 
  • Güterbock, Hans G. (1961): The North-Central Area of Hittite Anatolia, Journal of Near Eastern Studies, XX/2.
  • Simon Zsolt (2006). „Ki őrzi a hettita határt?”. Ókor V (3–4), 33-37. o. ISSN 1589-2700.  
  • Simon Zsolt (2009). „Nomádok voltak-e a luvik”. Ókor VIII (2), 15-20. o. ISSN 1589-2700.  
  • Stipich Béla (2006). „Így szól a felség”. Ókor V (3–4), 38-44. o. ISSN 1589-2700.