Himler Márton

Magyar származású amerikai hírszerző

Himler Márton (angolul Martin Himler) (Pásztó, 1888. szeptember 1.Los Angeles, 1961. július 8.[1]) magyar származású amerikai vállalkozó, újságíró, majd az FBI ügynöke, később az amerikai hadsereg Office of Strategic Services magyar részlegének vezetője ezredesi (colonel) rendfokozatban. Főszerepe volt a Német Birodalom amerikai megszállási övezetébe menekült háborús bűntettekkel vádolt magyarok összegyűjtésében és Magyarországnak való kiadásában.

Himler Márton
Himler Márton 1922-ben
Himler Márton 1922-ben
Született1888. szeptember 1.
Pásztó
Elhunyt1961. július 8. (72 évesen)
Los Angeles
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaújságíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Himler Márton témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Egy pásztói zsidó nagycsaládba született, apja (Lipót) kocsmát üzemeltetett. Magyarországon több mindennel próbálkozott, de sem a gimnáziumot sem pedig a kereskedelmi középiskolát nem fejezte be.[2] A sikertelenség és a kilátástalanság miatt döntött úgy, hogy 1907-ben kivándorol az Egyesült Államokba. 1913-ban Magyar Bányászlap (Hungarian Miners' Journal) néven kéthetilapot indított (1962-ig jelent meg). A Tanácsköztársaság bukása után gyűjtést szervezett a kommunista emigránsok megsegítésére, nyíltan Károlyi Mihály híve volt.

1917-ben bányatelepet alapított West Virginiában (Himler), ám a tárna teljesen gazdaságtalan és vizes volt.[3] Ez után a szomszédos kelet-kentuckyi Martin-megyében Himlerville (1930-tól Beauty) néven egy új bányatelepet hozott létre. Célja egy ideális, magyar bányásztelepülés kiépítése volt, melyben a bányászok részvényesekké váltak. Bár az appalachiai átlagnál jobbak voltak az ellátási és lakhatási viszonyok, a jövedelmek alatta maradtak a szomszédos bányákban dolgozók kereseténél. Az első egy-két év viszonylagos sikerei után a bányavállalat a csőd szélére került, amiben Himler rossz üzleti politikája és a gazdasági világválság is szerepet játszott. A vállalat részvényeit felvásárló becsapott magyar bányászok százai jutottak nyomorba. Az ügy az amerikai-magyarság egyik legszégyenteljesebb panamájaként híresült el, ám Himler saját életrajzában inkább az amerikai gazdasági válsággal magyarázta a bukást. Az 1920-as évtized végén a telep magyar családjai szétszéledtek Amerika-szerte.

Himler egy klinikára ment, és betegségére hivatkozva kezeltette magát. Igen kérdéses körülmények között az 1930-as évek végén segítette az FBI-t – a magyar szélsőjobboldali kiadók és újságírók megfigyelését vállalta -, majd az Office of Strategic Services, OSS, magyar részlegének vezetőjévé nevezték ki 1944-ben.

Többször járt Budapesten, először persona non grata volt, még a Magyar Bányászlapját is betiltották, később megtűrt amerikai magyar üzletember lett. A külföldön élő magyar emigráns kommunisták Magyarországon értelmiségi sejteket szerveztek, s ezek az Országos Széchényi Könyvtárban található anyag segítségével elkészítettek egy listát, amelyen jobbára minden antikommunista illetve jobboldali személy rajta volt. Ezt a listát Waldapfel Eszter (Waldapfel János lánya) készítette el. A listát Himler magával vitte az USA-ba.

A háború után az amerikai megszállási övezetben az ő vezetésével (és az előbbi lista segítségével) gyűjtötték össze a háborús bűnösöket (Szálasi Ferencet,[4] Szász Lajost, Basch Ferencet, Szakváry Emilt, Pálffy Fidélt, Hain Pétert, Hubay Kálmánt, Baky Lászlót, Beregfy Károlyt, Kolosváry-Borcsa Mihályt, Antal Istvánt, Kiss Ferencet[5] stb.), s – Hennyey Gusztáv kivételével – hozatták őket haza. A bűnösöket Himler elvitette az Andrássy út 60-ba, s átadta Péter Gábornak.[6] Himler rokonai közül sokan a koncentrációs táborokban lelték halálukat. [7]

Több mint egy évtizeddel a háború után az emigráns magyar közvélemény, az emigráns magyar sajtón keresztül, mind élesebb hangon tette szóvá Himler Márton és emberei tevékenységét. Számos tanú állította, hogy a foglyokat bántalmazták, értékeiket elvették. Voltak, akik az amerikai hatóságoknál feljelentést tettek Himlerék ellen.

Unokaöccse Királyhegyi Pál volt.[8]

Magyarul megjelent művei

szerkesztés
  • Márton Himler. Így néztek ki a magyar nemzet sírásói: a magyar háborús bűnösök amerikaiak előtt tett vallomásának hiteles szövege. New York: St. Marks Print. Corp. (1958) 
  • Amerikai lettem. Aki pofon ütötte Szálasit. Egy bevándorlóból lett bányászváros-alapító és titkosszolgálati tiszt regényes élete; ford. Dési András György; Európa, Bp., 2021
  1. Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár – A Magyarság évfordulónaptára, 2011. július
  2. Martin Himler: The making of an American. The autobiography of a Hungarian immigrant, Appalachian entrepreneur, and OSS officer. Knoxville, 2018, 11.
  3. Kürti László, Himlerville: Egy amerikai magyar bányásztelepülés tündöklése és bukása. Regio, 25, 2, 2017, 150.
  4. Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem (önéletrajzi regénye) (Gondolat Könyvkiadó, 1979) ISBN 963-280-777-4
  5. A háborús bűnösök hazahozatala (Filmhíradó)
  6. Himler Márton: Így néztek ki a magyar nemzet sírásói. New York, 1957.
  7. Himler Márton: Így néztek ki a magyar nemzet sírásói. New York, 1957. 12. oldal
  8. Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem. Budapest, 1979, Gondolat. ISBN 963-280-777-4

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • A háborús bűnösök hazahozatala (Filmhíradó)
  • Magyar félmúlt – Törvénytelen szocializmus – Ávósok
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar-Amerika írásban és képben. Amerikai magyar úttörők és vezető férfiak arcképes életrajza. Magyar egyházak, egyletek, közintézmények története és működése. Szerk. Káldor Kálmán. St. Louis, Hungarian Publishing Co.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992
  • Könnyű László: Az amerikai magyar irodalom története. Szemelvényekkel (New York, 1961)
  • Magyar Sajtó Évkönyve (Bp., 1935-)
  • Kovács József: Az amerikai magyar sajtó bibliográfiája (kézirat)
  • Károlyi Mihály levelezése. II. k. (Bp. 1990)
  • Hídfő; 1958/292. (Vágó P.)
  • Az Ember; 1961/36. (K. Z.)
  • Irodalmi Újság (London, Párizs); 1961/16
  • Magyarság; 1961/27. (Esz... Es...)
  • A Jó Pásztor; 1961/28
  • Californiai Magyar Élet; 1961/14