Főmenü megnyitása

Dr. Jakubovich Emil, teljes nevén Jakubovich Emil Artúr Lajos (Győrasszonyfa, 1883. január 8.Budapest, 1935. december 27.)[1] paleográfus, nyelvtörténész, az MTA tagja.[2]

Jakubovich Emil
Született Jakubovich Emil Artúr Lajos
1883. január 8.
Győrasszonyfa
Elhunyt 1935. december 27. (52 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Ivánka Irén
Foglalkozása paleográfus,
nyelvtörténész,
könyvtáros
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója
Hivatali idő
1930 1934
Előd Lukinich Imre
Utód Fitz József

ÉletpályájaSzerkesztés

Édesapja Jakubovich Sándor (1841-1912) huszárkapitány,[3] édesanyja eőzbéghi Nagy Emilia (1848-1922).[4] 1905-ben a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lett, 1923-tól a kézirattárnak, majd 1927-től levéltárának volt a vezetője. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1931-ben az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója lett. 1934-ben a múzeumi levéltár és a Magyar Országos Levéltár diplomatikai osztályát igazgatta. Halálát szívhűdés okozta. Felesége Ivánka Irén volt.

Több nyelvemlék felfedezése és kiadása köthető a nevéhez. A bécsi Képes krónika írójáénak személyével is foglalkozott, ő úgy vélte, hogy Kálti Márk lehetett az. Eredményeihez tartozik még a székely rovásírás legrégibb, XV. századbeli ábécéjének megtalálása, valamint a bécsi udvari könyvtár magyar anyaga egy részének hazahozatalában. 1923-ban ő fedezte fel a bécsi Nemzeti Könyvtár egyik latin nyelvű kódexében az 1418-1422 körül íródott Rotenburgi János magyar nyelvemlékét.

Jelentősebb publikációiSzerkesztés

  • Régi magyar breviáriumi mutatótábla (Magyar Nyelv, 1908)
  • XV. századi magyar fohászkodás (Magyar Nyelv, 1913)
  • A Gyulafehérvári Glosszák forrásához (Magyar Nyelv, 1913)
  • Nagyszombati kódex írója (Magyar Nyelv, 1917)
  • Istenvette – Mennyütötte sziget (Magyar Nyelv 14: 78–80, 1918)
  • Bonfini-kódex töredéke a Magyar Nemzeti Múzeumban (Magyar Könyvszemle, 1919 és 1925)
  • Adalékok nyelvemlékeink sorozatához (Magyar Könyvszemle, 1919–20)
  • Adatok legrégibb okleveleink és krónikáink íróinak személyében (Magyar Nyelv, 1924–25)
  • P. mester (Klebelsberg Emlékkönyv. Budapest, 1925)
  • Ó-magyar Olvasókönyv (Pais Dezsővel szerk. Budapest, 1929)
  • A székely rovásírások legrégibb ábécéi (Budapest, 1935)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Kniezsa István: J. E. (Századok, 1936.)
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
  • Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.  
  • Uj Idők lexikona I–XXIV. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Új magyar lexikon I–VIII. Szerk. Berei Andor Budapest: Akadémiai. 1960–1981.
  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: „Stúdium” Kiadása. 1926.  (reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-39-5)