Jakubovich Emil

(1883–1935) paleográfus, nyelvtörténész, könyvtáros
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 9.

Jakubovich Emil (teljes nevén Jakubovich Emil Artúr Lajos) (Győrasszonyfa, 1883. január 8.Budapest, 1935. december 27.)[1] paleográfus, nyelvtörténész, az MTA tagja.[2]

Jakubovich Emil
SzületettJakubovich Emil Artúr Lajos
1883. január 8.
Győrasszonyfa
Elhunyt1935. december 27. (52 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaIvánka Irén
Foglalkozásapaleográfus,
nyelvtörténész,
könyvtáros
Tisztségeigazgató (1931–1934, Országos Széchényi Könyvtár)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
Az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója
Hivatali idő
1930 1934
ElődLukinich Imre
UtódFitz József
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Édesapja Jakubovich Sándor (1841-1912) huszárkapitány,[3] édesanyja eőzbéghi Nagy Emilia (1848-1922).[4] 1905-ben a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lett, 1923-tól a kézirattárnak, majd 1927-től levéltárának volt a vezetője. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1931-ben az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója lett. 1934-ben a múzeumi levéltár és a Magyar Országos Levéltár diplomatikai osztályát igazgatta. Halálát szívhűdés okozta. Felesége Ivánka Irén volt.

Több nyelvemlék felfedezése és kiadása köthető a nevéhez. A bécsi Képes krónika írójáénak személyével is foglalkozott, ő úgy vélte, hogy Kálti Márk lehetett az. Eredményeihez tartozik még a székely rovásírás legrégibb, XV. századbeli ábécéjének megtalálása, valamint a bécsi udvari könyvtár magyar anyaga egy részének hazahozatalában. 1923-ban ő fedezte fel a bécsi Nemzeti Könyvtár egyik latin nyelvű kódexében az 1418-1422 körül íródott Rotenburgi János magyar nyelvemlékét.

Jelentősebb publikációi

szerkesztés
  • Régi magyar breviáriumi mutatótábla (Magyar Nyelv, 1908)
  • XV. századi magyar fohászkodás (Magyar Nyelv, 1913)
  • A Gyulafehérvári Glosszák forrásához (Magyar Nyelv, 1913)
  • Nagyszombati kódex írója (Magyar Nyelv, 1917)
  • Istenvette – Mennyütötte sziget (Magyar Nyelv 14: 78–80, 1918)
  • Bonfini-kódex töredéke a Magyar Nemzeti Múzeumban (Magyar Könyvszemle, 1919 és 1925)
  • Adalékok nyelvemlékeink sorozatához (Magyar Könyvszemle, 1919–20)
  • Adalékok legrégibb okleveleink és krónikáink íróinak személyében (Magyar Nyelv, 1924–25)
  • P. mester (Klebelsberg Emlékkönyv. Budapest, 1925)
  • Ó-magyar olvasókönyv (Pais Dezsővel szerk., Pécs, 1929)
  • A székely rovásírások legrégibb ábécéi (Budapest, 1935)

További információk

szerkesztés