Jelasity Radován

(1968) magyarországi szerb közgazdász
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 16.

Jelasity Radován[2] (szerbül Радован Јелашић / Radovan Jelašić, Baja, 1968. február 19. – ) magyarországi szerb közgazdász, a magyarországi Erste Bank elnök-vezérigazgatója,[3] a Szerb Nemzeti Bank (NBS) volt elnöke. 2000-ben, jegybank-alkormányzói kinevezésekor felvette a szerb állampolgárságot, ami mellett megtartotta a magyart is.[4] A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 34. legbefolyásosabb személye.

Jelasity Radován
Született1968február 19. (56 éves)
 Magyarország, Baja[1]
Állampolgársága
Nemzetiségemagyarországi szerb[1]
Foglalkozásaközgazdász
Iskolái

Jelasity Radován aláírása
Jelasity Radován aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jelasity Radován témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása

szerkesztés

A hatodik osztály befejezéséig Hercegszántón élt és az ottani szerbhorvát iskolában tanult, majd a budapesti Szerbhorvát Gimnáziumban érettségizett. 1986-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre felvételizett sikeresen, ám tanulmányait egy, a kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi egyezmény alapján a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karán kezdhette meg; ott is szerzett diplomát 1992-ben. Ezután egy évre Passauba ment nyelvet tanulni. MBA diplomáját a chicagói Illinois Egyetemen szerezte, ahol 1993 és 1995 között tanult.[1][2]

Karrierjét Frankfurt am Mainban, a Deutsche Banknál kezdte, ahol menedzserként négy évig a közép- és kelet-európai régió ügyeinek illetékese volt. 1999-ben munkahelyet váltott, és másfél évig az ugyancsak frankfurti McKinsey & Company társaság[1] német, lengyel és bolgár bankprojektjeivel foglalkozott. Itteni tevékenysége több területet átölelt a hitelfinanszírozástól a privatizáción, a vállalatfelvásárlásokon, a szervezeti átépítésen és a vállalati finanszírozáson át a jelzáloghitel-stratégiák előkészítéséig.

2000 novemberében Mladjan Dinkics, a jugoszláv jegybank újonnan kinevezett kormányzója felkérte helyettesének. Jelasity ekkor vette fel a szerb állampolgárságot, és 2001 januárjától a Jugoszláv Nemzeti Bank, illetve később Szerb Nemzeti Bank alkormányzója lett.[1][5][6] Itt is számos terület felelőse volt, erre az időszakra tehetők ugyanis a banki ágazat átépítése, a bankok felügyeletének reformja, a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Unió pénzügyi programjairól való tárgyalások, a Nemzeti Bank IT-részlegének átszervezése, a kis- és középvállalkozások támogatására létrejött részleg felállítása, valamint a Szerb Nemzeti Bank által igényelt technikai segítség megszervezése.

2004. február 25-én a Szerb Köztársaság parlamentje a Szerb Nemzeti Bank kormányzójává (guverner) nevezte ki. Posztját március 1-jén foglalta el. 2007. szeptember 26-án a parlament öt évvel meghosszabbította megbízatását.[1][5] 2010. március 23-án bejelentette lemondását.[6] A hatályos törvények értelmében egy éven belül nem vállalhatott munkát kereskedelmi banknál,[5] de tervei szerint a magánszférában kívánt elhelyezkedni.[4] Hatéves jegybankelnöki időszaka alatt független szakembernek számított, aki nem félt felülemelkedni a politikai szempontokon. Erősítette a nemzeti bank szerepét, és aktívan fellépett az infláció kordában tartása érdekében. Kritikusai szerint túl nagy nyomás alatt tartotta a bankokat, és túl szigorú volt a kormányzati költekezéssel szemben, következetessége miatt azonban tisztelték.[7]

2010 decemberétől 2011 májusáig a Bank Austria Unicredit bécsi regionális központjában dolgozott,[8] 2011 júniusától a magyarországi Erste Bank elnök-vezérigazgatója, ahol fő kihívásának a bank nyereségessé tételét tekinti.[3] 2019-ben a Magyar Bankszövetség ideiglenes alelnöke lett,[9] 2020 májusában a Bankszövetség elnökévé választották.[10]

Bosnyák nagyapja az I. világháború előtt vándorolt ki az amerikai St. Louisba, és ott ismerte meg hercegszántói születésű későbbi feleségét, így a háború után a faluban telepedtek le. Szülei ma is ott élnek, testvére pedig Budapesten.

Felesége, Anasztázia görög származású amerikai.[2]

  1. a b c d e f Haász János, Szalma Baksi Ferenc: Mindenki tudta, ki az, aki simlizik – Interjú Radovan Jelasiccsal, a szerb jegybank kormányzójával (magyar nyelven). Index, 2008. december 29. (Hozzáférés: 2010. július 27.)
  2. a b c Gergely Márton: A kettős világpolgár (magyar nyelven). Népszabadság, 2009. október 19. [2010. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
  3. a b Bán Zoltán, Palkó István: Gyors kiigazítás jön az Ersténél (Interjú Jelasity Radovánnal) (magyar nyelven). portfolio.hu, 2011. szeptember 14. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)
  4. a b Radovan Jelasic cáfol: nem készülök a magyar jegybank élére! (magyar nyelven). Magyar Televízió, 2010. július 27. (Hozzáférés: 2010. július 27.)[halott link]
  5. a b c Lemondott Radovan Jelašić bankkormányzó – Személyes okokkal indokolta visszavonulását (magyar nyelven). Magyar Szó, 2010. március 23. (Hozzáférés: 2010. július 27.)
  6. a b Lemondott a szerb jegybank elnöke (magyar nyelven). Index, 2010. március 23. (Hozzáférés: 2010. július 27.)
  7. Slobodan Georgijev: Radovan Jelasic, The Nation's Banker (angol nyelven). BalkanInsight, 2010. március 25. (Hozzáférés: 2010. július 27.)
  8. Bemutatjuk az Erste új vezérét. 24.hu
  9. Az OTP-s Becsei András lett a Bankszövetség új elnöke. Magyar Lízingszövetség[halott link]
  10. Jelasity Radován lett a Magyar Bankszövetség új elnök. HVG, 2020. május 22.

További információk

szerkesztés